A bíróság a kérelmező újságírók nem vagyoni kártérítésre vonatkozó fejenként 5000 eurós igényét elutasította, és csak a perrel kapcsolatos költségek megfizetésére kötelezte Magyarországot.A bíróság az újságírók kérelmével szemben azt is elismerte, hogy a sajtó felvételkészítésének korlátozása, a szabályszegők szankcionálása a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának jogszerű céljai közül kettőnek is megfelelt. Így a bíróság kimondta, hogy a parlamenti működés zavartalanságának biztosítása és a képviselők jogainak védelme legitim korlátozási indok.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a meghozott intézkedés arányosságának vizsgálata során azt állapította meg, hogy a belépési jog felfüggesztésére vonatkozó korábbi, a konkrét ügyben alkalmazott eljárási szabályok nem voltak kellően részletezettek, így egyebek mellett nem szabtak határidőt a felfüggesztésnek és nem adtak lehetőséget az újságírónak álláspontja ismertetésére.A bíróság elismerte, hogy a vonatkozó eljárási szabályok időközben kiegészültek a mérlegelési szempontok meghatározásával, a felfüggesztés időtartamának rögzítésével, valamint fellebbezési lehetőséggel is. Mivel azonban ezen új szabályok a kérdéses ügyben még nem voltak hatályban, az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította az aránytalanságot, kimondta a jogsértést.A bíróság rögzítette azt is, hogy az államok nagyobb mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a Parlament épületében folytatott tevékenységek szabályozására, így arra is, hogy a parlamenti működés zavartalanságának biztosítására az épületben meghatározott területeket jelöljenek ki a felvételkészítésre.A bíróság egyetértett a magyar kormány álláspontjával abban is: az újságírók azzal, hogy nem tartották tiszteletben a tudósítás szabályait, tudatosan vállalták a kockázatát annak, hogy szankcionálhatják őket a házelnöki rendelkezés megsértése miatt.
Az ítéletből nem következik a sajtótudósítás rendjével kapcsolatos jelenlegi szabályok felülvizsgálatának kötelezettsége – zárul a közlemény.Forrás: 888.hu 
