Támadásba lendült a Helsinki Bizottság Magyarország ellen

A sokszor nemzetközi színtéren futó kormányellenes akciók kulcs­szereplőjévé nőtte ki magát a Magyar Helsinki Bizottság, amely minden fronton a magyar kabinet megbuktatásán, de legalábbis a lejáratásán fáradozik. Ha kell, gyilkosokat képviselnek vagy betegek vélt sérelmei miatt keresnek jogorvoslatot, gyakran állnak balliberális politikusok mellé a küzdelmeikben. A lényeg a kormány támadása.  A Soros Györgyhöz ezer szállal kötődő és annak támogatását élvező Magyar Helsinki Bizottság a múltban már több botrányos szerepvállalásával felhívta magára a figyelmet. A Tűzfalcsoport indított tegnap egy cikksorozatot, amelyben olyan eseteket mutatnak be, ahol a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei gyilkosok szabadlábra helyezéséért dolgoztak, meglehetősen sikeresen.Az első történet szereplői a többszörösen büntetett előéletű Burka Ferenc és azonos nevű fia voltak, akik 1999 márciusában megöltek egy férfit a Hajdú-Bihar megyei Újszentmargitán. A gyilkosság után két héttel már mindkét férfi előzetes letartóztatásban volt, 2002-ben pedig a bíróság 15, illetve 13 év fegyházbüntetésre ítélte őket. Az üggyel kapcsolatban 2006 tavaszán a Hetek közölt riportot, amelyből nyilvánvalóvá vált, hogy Burkáék az első fokú ítélet után kapcsolatba kerültek a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjeivel, köztük Zeke Péterrel. Az, hogy mi következett ezután, egy 2009-es Népszabadság-cikkből derült ki. Ebben azt lehetett olvasni, hogy Burkáék „ítéletét, hála a Magyar Helsinki Bizottság által megbízott elszánt ügyvédeknek, megsemmisítették”. A határozatot hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla, és az új eljárás már a felmentésükkel zárult, majd a jogvédők 45 millió forint kártérítést is kiharcoltak nekik. Burkáék esete nem rendkívüli, az elmúlt évtizedekben számos bűnöző kapott segítséget a Soros-hálózattól egyénileg vagy közvetve azáltal, hogy stratégiai pereskedéssel, alkotmánybírósági beadványokkal, illetve nemzetközi fórumokon sikerült célt érni. A Magyar Helsinki Bizottság az általa felkarolt ügyekben – ha küzdelme itthon nem vezet eredményre – sokszor az Emberi Jogok Európai Bíróságán vagy az Európai Unió Bíróságán próbál eredményt elérni, és gyakran sikerrel. Az uniós ítélkező fórumon vívta ki a Magyar Helsinki Bizottság a tranzitzónák megszüntetését is. A szervezet által képviselt négy migráns ügyé­ben ez a luxembourgi bíróság mondta ki, hogy jogellenes őrizetnek minősül az elhelyezésük a röszkei tranzitzónában. Erre válaszul a kormány a tranzitzónák felszámolásáról döntött, így ezután csak az ország határain kívül, a külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani. Varju László, Szél Bernadett és Hadházy Ákos balliberális országgyűlési képviselők Strasbourgba rohantak vélt sérelmükkel. A politikusok azért fordulnak az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert az Alkotmánybíróság is elutasította panaszukat. A rendzavaró balliberális politikusokat 2018 decemberé­ben távolították el biztonsági őrök az MTVA székházából, miután élő adásban akarták beolvasni álláspontjukat az úgynevezett túlóratörvény kapcsán.Szintén Strasbourgban indít pert a kórházi ágyak felszabadítása kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet segítségével egy olyan asszony fordul jogorvoslatért az Emberi Jogok Európai Bíróságához, akinek az édesanyja a kórházkiürítéskor hazakerült, de hat nap után visszavitték a kórházba, ahol meghalt. Az elhunyt idős beteg lánya Korózs Lajos, MSZP-s képviselő elhíresült álmentős videójában is szerepelt. Ebben az ügyben meglehetősen aktív volt a járvány idején a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű, szintén Soros György által támogatott, magát civilnek mondó jogvédő szervezet is. Ők is olyan ügyfeleket, betegeket kerestek egy privát szakmai Face­book-csoportban, akiket a koronavírus miatti ágyfelszabadítás során tettek ki a kórházból. A kórházi ágyak felszabadítása ellen több dudálós tüntetést szervezett április végén és május elején a fővárosi Clark Ádám térre a korábban emlegetett balliberális trió két szereplője, Hadházy Ákos és Szél Bernadett. A tüntetőket hétről hétre megbírságolták a rendőrök „indokolatlan hangjelzés elkövetésére” hivatkozva. A napokban a Magyar Helsinki Bizottság már kifejtette a kérdésben az álláspontját, amely szerint a rendőrség helytelenül járt el, amikor megbüntette a dudáló tüntetőket. Borítékolható, hogy ha az ügy nem záródik számukra megnyugtatóan, akkor Brüsszelben, Strasbourgban vagy Luxembourgban próbálnak célt érni. Az eddigiek alapján elképzelhető, hogy erre lesz is fogadókészség.    Forrás: Magyar Nemzet