Nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon letelepedett külföldi állampolgárok számára is biztosítania kell a magyar államnak a nemük jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást – számolt be honlapján a Soros-féle Háttér Társaság egy öt éve húzódó ügyről szóló döntésről. Az ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága mondta ki – írja az Index. A bíróság tájékoztatása szerint 2015 nyarán kezdődött a most lezárult történet, ekkor érkezett Magyarországra Iránból egy transznemű férfi, aki menedékkérelmet nyújtott be. A (gonosz) magyar hatóságok megállapították, hogy hazájában transzneműsége miatt üldöztetésnek volt kitéve, ezért menekültként ismerték el. Iratai azonban továbbra is nőként hivatkoztak rá, ezért az akkoriban magyar állampolgárok számára közel másfél évtizede jól működő gyakorlat szerint kérelmezte nemének és nevének megváltoztatását. A hatóságok viszont elutasították a kérelmét, mondván, hogy Magyarországnak a kérdésben nincs joghatósága. Kimondták, hogy a férfinak (?) Iránban kellene benyújtania a kérelmét.
A férfi (?) a Háttér Társaság segítségét kérte, és a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, azonban a bíróság úgy látta, hogy vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában erre nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság a férfi alkotmányjogi panaszával összefüggésben 2018 nyarán “mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mivel a magyar jog nem biztosítja a letelepedett transznemű külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást”.
Az Alkotmánybíróság – írják – 2018. december 31-ig adott határidőt a jogalkotó számára a kérdés rendezésére, ám ez nem változott. Azóta pedig Áder János alá is írta azt a törvényt, amely szerint a születési anyakönyvbe a születési nem fogalmát is be kell írni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy hazánkban már nincs lehetőség százszázalékos nemváltoztatásra, a személyi igazolványon ugyanis szerepelni fog az illető eredeti neme.
SOROS ÉS STRASBOURG: A SZEGÉNY TRANSZNEMŰ MENEKÜLT MEGMENTŐIAz Alkotmánybíróság eljárásával párhuzamosan a férfi a Háttér Társaság segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A bíróság a csütörtöki ítéletben a korábbi joggyakorlatot megerősítve kimondta, hogy a nem jogi elismerésének szükségessége az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított magánélethez fűződő jog szerves része, és azt nemcsak az adott állam állampolgárai, hanem valamennyi, az adott állam területén tartósan tartózkodó személy számára biztosítani kell. Az alapelv kimondás mellett a bíróság a magyar államot 6500 euró (kb. 2,3 millió forint) kártérítés és 1500 euró (kb. 530 ezer forint) ügyvédi költség megfizetésére kötelezte.Forrás: Pestisracok.hu Milliókat nyert a magyar államtól egy transznemű iráni menekült, mert hazánk “nem ismerte el jogilag a nemét”
Nem igazán értjük, mi folyik itt, de megpróbáljuk viszonylag higgadtan leírni a törtenetet, amelynek szereplője egy iráni transznemű menekült, Strasbourg, a Háttér Társaság és persze a csúnya-rossz magyar állam. Egy közepesen rossz vicc is simán kezdődhetne így. Csak sajnos ez nem egy vicc.Nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon letelepedett külföldi állampolgárok számára is biztosítania kell a magyar államnak a nemük jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást – számolt be honlapján a Soros-féle Háttér Társaság egy öt éve húzódó ügyről szóló döntésről. Az ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága mondta ki – írja az Index. A bíróság tájékoztatása szerint 2015 nyarán kezdődött a most lezárult történet, ekkor érkezett Magyarországra Iránból egy transznemű férfi, aki menedékkérelmet nyújtott be. A (gonosz) magyar hatóságok megállapították, hogy hazájában transzneműsége miatt üldöztetésnek volt kitéve, ezért menekültként ismerték el. Iratai azonban továbbra is nőként hivatkoztak rá, ezért az akkoriban magyar állampolgárok számára közel másfél évtizede jól működő gyakorlat szerint kérelmezte nemének és nevének megváltoztatását. A hatóságok viszont elutasították a kérelmét, mondván, hogy Magyarországnak a kérdésben nincs joghatósága. Kimondták, hogy a férfinak (?) Iránban kellene benyújtania a kérelmét.
A férfi (?) a Háttér Társaság segítségét kérte, és a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, azonban a bíróság úgy látta, hogy vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában erre nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság a férfi alkotmányjogi panaszával összefüggésben 2018 nyarán “mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mivel a magyar jog nem biztosítja a letelepedett transznemű külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást”.
Az Alkotmánybíróság – írják – 2018. december 31-ig adott határidőt a jogalkotó számára a kérdés rendezésére, ám ez nem változott. Azóta pedig Áder János alá is írta azt a törvényt, amely szerint a születési anyakönyvbe a születési nem fogalmát is be kell írni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy hazánkban már nincs lehetőség százszázalékos nemváltoztatásra, a személyi igazolványon ugyanis szerepelni fog az illető eredeti neme.
SOROS ÉS STRASBOURG: A SZEGÉNY TRANSZNEMŰ MENEKÜLT MEGMENTŐIAz Alkotmánybíróság eljárásával párhuzamosan a férfi a Háttér Társaság segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A bíróság a csütörtöki ítéletben a korábbi joggyakorlatot megerősítve kimondta, hogy a nem jogi elismerésének szükségessége az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított magánélethez fűződő jog szerves része, és azt nemcsak az adott állam állampolgárai, hanem valamennyi, az adott állam területén tartósan tartózkodó személy számára biztosítani kell. Az alapelv kimondás mellett a bíróság a magyar államot 6500 euró (kb. 2,3 millió forint) kártérítés és 1500 euró (kb. 530 ezer forint) ügyvédi költség megfizetésére kötelezte.Forrás: Pestisracok.hu
Nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon letelepedett külföldi állampolgárok számára is biztosítania kell a magyar államnak a nemük jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást – számolt be honlapján a Soros-féle Háttér Társaság egy öt éve húzódó ügyről szóló döntésről. Az ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága mondta ki – írja az Index. A bíróság tájékoztatása szerint 2015 nyarán kezdődött a most lezárult történet, ekkor érkezett Magyarországra Iránból egy transznemű férfi, aki menedékkérelmet nyújtott be. A (gonosz) magyar hatóságok megállapították, hogy hazájában transzneműsége miatt üldöztetésnek volt kitéve, ezért menekültként ismerték el. Iratai azonban továbbra is nőként hivatkoztak rá, ezért az akkoriban magyar állampolgárok számára közel másfél évtizede jól működő gyakorlat szerint kérelmezte nemének és nevének megváltoztatását. A hatóságok viszont elutasították a kérelmét, mondván, hogy Magyarországnak a kérdésben nincs joghatósága. Kimondták, hogy a férfinak (?) Iránban kellene benyújtania a kérelmét.
A férfi (?) a Háttér Társaság segítségét kérte, és a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, azonban a bíróság úgy látta, hogy vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában erre nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság a férfi alkotmányjogi panaszával összefüggésben 2018 nyarán “mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mivel a magyar jog nem biztosítja a letelepedett transznemű külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást”.
Az Alkotmánybíróság – írják – 2018. december 31-ig adott határidőt a jogalkotó számára a kérdés rendezésére, ám ez nem változott. Azóta pedig Áder János alá is írta azt a törvényt, amely szerint a születési anyakönyvbe a születési nem fogalmát is be kell írni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy hazánkban már nincs lehetőség százszázalékos nemváltoztatásra, a személyi igazolványon ugyanis szerepelni fog az illető eredeti neme.
SOROS ÉS STRASBOURG: A SZEGÉNY TRANSZNEMŰ MENEKÜLT MEGMENTŐIAz Alkotmánybíróság eljárásával párhuzamosan a férfi a Háttér Társaság segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A bíróság a csütörtöki ítéletben a korábbi joggyakorlatot megerősítve kimondta, hogy a nem jogi elismerésének szükségessége az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított magánélethez fűződő jog szerves része, és azt nemcsak az adott állam állampolgárai, hanem valamennyi, az adott állam területén tartósan tartózkodó személy számára biztosítani kell. Az alapelv kimondás mellett a bíróság a magyar államot 6500 euró (kb. 2,3 millió forint) kártérítés és 1500 euró (kb. 530 ezer forint) ügyvédi költség megfizetésére kötelezte.Forrás: Pestisracok.hu 
