A helyzet sokkal rosszabb, mint gondoltam volna
A lapban 1900-ban olyan vezércikk is megjelent, amely amellett foglalt állást, hogy az Ochs által is támogatott Demokrata Pártnak „talán ki kellene tartania amellett, hogy a négerek ördögi szavazati jogát szeszélyből terjesztették ki”.
Hat esztendővel később, a konföderáció elnöke, Jefferson Davis századik születésnapján a lap „nagyszerű déli vezetőnek” titulálta a konföderációs elnököt.
Ochs anyagilag is támogatta két konföderációs tábornok, Robert Lee és Stonewall Jackson emlékművének elkészítését a déli Georgia államban. Később a testvére, George Ochs pedig az 1930-as években – miközben a The New York Timesnál dolgozott –, a Konföderáció Veteránjai Fiainak nevű egyesület New York-i egyletét is vezette.
A New York Post publicistája leszögezte azt is: a család egyik tagjának, Bertha Levy Ochsnak (Adolph Ochs anyjának) legalább öt rabszolgája is volt Mississippi államban. Valószínűleg Bertha unokaöccsének, John Mayernak is volt rabszolgája.„Vajon nem kellene a Timesnak is előbb saját magán kezdenie a konföderációs múlt feltárását?”
– fogalmazta kérdésbe az álláspontját a New York Post publicistája.
Az oknyomozó riportról hírt adó jobboldali Breitbart News portálja vasárnap emlékeztetett arra, hogy a liberális The New York Times az elmúlt hónapokban folyamatosan népszerűsítette azt az „1619 Project” című, Nikole Hannah-Jones által írt esszésorozatot, amely történészek szerint meghamisítja az Egyesült Államok történelmét és azt állítja, hogy az ország önálló története nem az 1776-os Függetlenségi nyilatkozattal kezdődött, hanem csak 1619-ben, amikor Virginiába megérkeztek az első rabszolgák az afrikai kontinensről.Már csak az a kérdés, hogy a The Washington Post című lap szerkesztőségét mikor rohamozzák meg a Black Lives Matter aktivistái, hiszen a nevét egy rabszolgatartóról kapta. Akárcsak az Egyesült Államok fővárosa... Nehéz ügy.
Forrás: 888.hu
