Újabb támadás: Az Európai Bizottság szerint Magyarországon sérül a jogállamiság

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentésében a brüsszeli testület aggasztónak nevezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos átalakításokat, és külön kitértek arra, hogy a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A sajtószabadságot pedig több irányból fenyegetik kormányzati lépések.Első alkalommal hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság jogállamisági jelentését, amelyet ezen túl minden évben és minden országra nézve elkészít. A dokumentum egy előrejelző rendszer, azt tárja fel, hogy milyen hiányosságok, hibák vannak a demokratikus berendezkedés egyes ágaiban, célja, hogy ennek alapján a Bizottság párbeszédet kezdeményezzen az érintett állam vezetésével. A jelentés a tavaly december óta hivatalban lévő Ursula von der Leyen-féle Európai Bizottság egyik prioritása volt. Idén tavasszal kezdődőtt a munka, valamennyi tagállamban számos kormányzati és civil szereplővel beszélhettek a brüsszeli testület munkatársai és felhasználták többek között az Európai Bíróság, a Velencei Bizottság, a korrupcióellenes uniós hatóság és az Európai Parlament által meghozott döntéseket, véleményeket is - hangzott el a jelentést bemutató sajtótájékoztatón.dén négy témakörben végezték el a vizsgálatot:

• igazságszolgáltatás függetlensége,
• a sajtó sokszínűsége,
• a fékek és ellensúlyok rendszere
• és a korrupció kapcsán.

A magyar kormány kezdettől kritizálta és feleslegesnek tartotta ezt az eljárást, mondván, hogy a jogállamisági hiányosságok feltárására a – Magyarország ellen is folyó - 7-es cikkelyes eljárás teljesen megfelelő. A magyar kormány megismerhette előzetesen a jelentés tartalmát, megjegyzéseket is fűzhettek hozzá, ettől kezdve azonban azt kommunikálták, hogy elfogult és hamis állításokat tartalmazó dokumentum. Az anyagot két uniós biztos hivatala állítótta össze: az igazságügyért felelős Didier Reynders és a jogérvényesülését felelős Vera Jourová. Utóbbi az elmúlt napokban nagyon komoly támadásokat kapott Magyarországon, olyannyira, hogy a magyar miniszterelnök is a lemondását követeli, mert szerinte a cseh politikus nem független és egy nyilatkozatával megsértette a magyarokat. Ezt a vádat Jourová elutasította. Didier Reynders a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jogállamiság védelmére szolgáló mechnaizmus célja egy valódi jogállamisági kultúra kialakítása és valódi vita indítása nemzeti és uniós szinten egyaránt.A jelentés megállapításaiIgazságszolgáltatásA jogállamisági jelentés szerint Magyarországon komoly aggodalomra okot az igazságszolgáltatási reform iránya, különös tekintettel a független Országos Igazságszolgáltatái Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatásköri vitákra. Ugyanakkor ebben a körben a jelentés elismeri, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás digitalizálása magas szintű, nagyon jól hozzáférhetők online az ítéletek.KorrupcióA jelentés kitér arra, hogy ugyan egyes esetekben komoly korrupciós bűncselekményben indítottak nyomozást, ezek száma továbbra is nagyon korlátozott. Úgy tűnik, hogy következetesen nincs határozott fellépés a bűnügyi nyomozások megkezdése érdekében és magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével foglalkozó korrupciós ügyek üldözése is erősen kritizálható.MédiaMagyarországon az állami reklám terjesztésének jogszabályai és átláthatósága hiányában a kormánypárti kiadványok felé irányított jelentős mennyiségű állami hirdetés lehetőséget ad a kormány számára ahhoz, hogy közvetett politikai befolyást gyakorolhasson a médiára – írják egy következő fejezetben. Kitérnek a KESMA médiakonglomerátumra, ahol a kormánybarát médiumok egyesítették a versenyhatóságok ellenőrzése nélkül és ez a sajtó sokszínűségét fenyegeti. Azt is agggasztónak tartja a Bizottság, hogy a közelmúltban gazdasági eszközökkel a fennmaradó független sajtóttermékeket is támadás érte.CivilekAz egyik fejezetben arra is rámutatott az Európai Bizottság, hogy az Európai Bíróság kimondta idén nyáron: a külföldről finanszírozott civil társadalmi szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi törvény (Lex Soros) összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásával, valamint az egyesülési szabadsághoz és a védelemhez való joggal a magánélet és a személyes adatok védelme.Forrás: HVG nyomán