Cullors szerint Biden a fekete szavazóknak köszönheti győzelmét, ezért el is várnak valamit cserébe.– Mint ahogyan sokan mások, mi is megkönnyebbültünk, hogy Trump kormányzásának korszaka a végéhez közeledik – idézte Cullors Bidennek és leendő alelnökének, Kamala Harrisnek címzett, szombaton írt és most nyilvánosságra került levelét a Newsweek magazin. – A fekete szavazók kifejezett támogatása nélkül egészen más választási eredményeket láthattunk volna.
Röviden: ezeket a választásokat a fekete emberek nyerték meg – véli a BLM mozgalom egyik vezetője.
Patrisse Cullors személyes találkozót kért Joe Bidentől, hogy átbeszélhessék azokat az elvárásokat, amelyeket a mozgalom a demokrata politikus elnöksége iránt táplál, valamint ígéreteket kapjanak a fekete emberek ügyének támogatására.– Szeretnénk kapni valamit a szavazatainkért. Azt akarjuk, hogy meghalljanak minket, és az ügyünket prioritással kezeljék – írta levelében Cullors.Az exit poll felmérések szerint a fekete szavazók 87 százaléka szavazott Bidenre, miközben csupán 12 százalékuk választotta Donald Trump hivatalban lévő elnököt. E szavazatok nélkül valóban aligha jöhetett volna össze Biden győzelme olyan csatatér államokban, mint Wisconsin, Pennsylvania vagy Michigan. A múlt szombat esti győzelmi beszédében mind Joe Biden, mind Kamala Harris megköszönte a fekete szavazók voksait is.
– Az afrikai amerikai közösség ismét kiállt mellettem. Mindig mögöttem állnak, én pedig mellettük – idézte Bident a Foxnews amerikai hírportál.A jamaikai és indiai szülőktől származó Kamala Harris az Egyesült Államok első női alelnöke lesz, de az alelnökök sorában ez idáig nem volt még sem fekete, sem indiai hátterű politikus. A Fekete életek számítanak mozgalom még Barack Obama elnöksége alatt, 2013-ban indult, azzal az alapüzenettel, hogy mindenki megérdemli a jogszerű rendőri eljárást még akkor is, ha bizonyos bűncselekmények esetében egyértelműen kimutatható az érintettsége. Igazi országos és nemzetközi népszerűséget 2020 májusában, a fekete bőrű George Floyd rendőrség általi megölése után nyert el a BLM. Az Egyesült Államok-szerte kirobbant tüntetéshullámban becslések szerint 15–26 millió ember vett részt. A mozgalom az amerikai rendőrség finanszírozásának megszüntetését követelte, alternatív, aktív polgári csoportok kezébe adva a hatalom egy részét. A BLM akciói erőszakos megmozdulásokhoz is vezettek, amelyek során a tüntetők üzleteket fosztottak ki, és köztereket, kirakatokat rongáltak meg.
A koronavírus mellett így a Fekete életek számítanak mozgalom az idei amerikai elnökválasztási kampány egyik meghatározó témája volt. Biden választási ígéretei között szerepelt egy rendőrség fölé helyezett felügyeleti szerv létrehozása, amely a feketékkel és más kisebbségekkel szembeni erőszak ellen lépne fel. A demokrata jelölt gazdasági tervvel is előállt a koronavírus-járvány által leginkább érintett fekete és latino közösségek támogatására.
Joe Biden alelnöke, Kamala Harris korábban is több nyilatkozatában támogatta a BLM mozgalmat, a rendőrség és a büntető igazságszolgáltatási rendszer reformját követelve. Szeptember 25-ei nyilatkozatában Harris a következőket mondta:– Semmi, amit elértünk a fejlődésünk során, elsősorban az állampolgári jogok terén, nem történt harc nélkül, ezért ezeket a tiltakozásokat az országunkban mindig is az evolúció lényeges alkotóelemeként fogom értelmezni – a valódi demokrácia lényeges alkotóelemeként – idézte Harrist a New York Post.A leendő alelnök nyilatkozatai után többen bírálták Harrist, amiért nem tett különbséget a BLM-alapelvek és az erőszakos cselekedetek között. A tüntetéshullámot és fosztogatásokat átélt vállalkozások például felhívták a figyelmét, hogy kérdezze meg a tönkretett üzleteket, mennyire érzik magukat fejlettebbnek.Forrás: Magyar Nemzet
