Sokkoló képre érkeztek vissza múlt pénteken a göteborgi Krisztus Király katolikus templomba a hívek: az épületet feldúlták, az oltárt megrongálták. A tízmilliós Svédországban a lakosság túlnyomó része lutheránus, a svéd egyházat követi, a katolikusok száma 100–150 ezer közé tehető. – Amikor már semmi sem szent, bármi megtörténhet! – figyelmeztetett Antje Jackelén, a svéd egyház első női érseke a vandalizmus hallatán. Vajon kit zavarhatott az apró, ám különösen összetartó katolikus közösség?
Megdöbbenve értesült a hírekről Szirányi Dániel is, akit Göteborgban él. A Magyar Nemzetnek nyilatkozott:
– Már egy hónappal ezelőtt elloptak három keresztet a templomainkból. Akkor még azt gyanítottuk, valaki egyszerűen elcsenhette őket. Aztán az egyik visszakerült, de Jézus Krisztust letépték róla. Most pedig következett ez. Elgondolkodtató, hogy lehet-e összefüggés – idézte fel az előzményeket a magyar származású férfi, aki a helyi katolikus iskola felügyelőbizottságának is tagja. – Az oltárról mindent a földre söpörtek. A gyertyákat poroltóval fújták le. A zsoltárkönyveket, de még az elhunytakra emlékező plakátot is szétdobálták. A szószéknél a pultot, amely hozzá volt csavarozva a márványhoz, szó szerint kitépték. A pap fából készült székét, melynek megmozdításához is két ember kell, odébb dobták – sorolta a károkat. Hozzátette, annyiban még szerencsésnek mondhatják magukat, hogy a szobroknak, freskóknak, a szentélynek nem esett bajuk, a seb inkább spirituális, mint materiális.
Kinek állhatott ez érdekében?
Szirányi Dániel emlékeztetett rá, hogy a nyomozás még javában tart, annak lezárulásáig lefeljebb elméleteket állíthatnak fel. Mégis úgy gondolja, hogy a cél egyértelműen a tervszerű vandalizmus volt. Erre utal az is, hogy semmi nem tűnt el, és az elkövetők még a járványhelyzetet is kihasználták: miután most a miséken egyszerre legfeljebb ötven ember vehet részt, a rendszerint zsúfolásig telt templom ezúttal üresen állt. Annak a lehetőségét alapvetően kizárta, hogy valamiféle elfajult csínytevésről lenne szó, mivel a tettesek jól láthatóan a jelképeket vették célba.
– Felmerül a terrorizmus lehetősége, de ők vélhetően más, komolyabb módszert, például robbantást választottak volna. Szóba jöhetnek iszlamisták, ám velük eddig semmilyen problémánk nem volt. Elképzelhető, hogy egy agresszív ateista csoport csapott le
– sorolta az elkövetők lehetséges körét. Elmondása szerint egyébként őt katolikusként Svédországban még semmilyen negatív megkülönböztetés nem érte, inkább azzal szembesültek, hogy a közéletben, a médiában és a politikában is egyre erősebbek, agresszívebbek a vallásellenes hangok.
– Átgondoljuk, hogyan lehetne megerősíteni a biztonságot, felmerült például a kamerás megfigyelőrendszer kiépítése. Addig is önkéntes alapon „őrizzük” a templomot.
Különösen fájdalmas ez, mert eddig semmi ilyesmire nem volt szükség, a templomunk mindig, mindenki előtt nyitva állt
– latolgatta a következményeket. – Ugyanakkor fantasztikus élmény volt, amit ebben a szörnyű helyzetben ez a pici csoport véghez vitt. Amint elmentek a rendőrök, nagyon rövid idő alatt mindent tökéletesen rendbe tettünk. Nemzetközileg is számos felajánlást kaptunk, hogy segítenek, amiben csak tudnak – mutatott rá az események derűs oldalára Szirányi Dániel.
Forrás: Magyar Nemzet
