Bírálói azért támadják a hárompárti jobboldali kormányt – amelynek a Konzervatív Néppárt is a tagja –, mert nemrég egymillió eurós támogatásban részesítettek egyházakat és keresztény csoportokat, köztük 141 ezer euróval a Menet az életért nevű abortuszellenes nemkormányzati szervezetet. Mivel e szervezet csupán négy hónapja alakult, s mindössze egy felvonulást rendezett, sokan jelzésértékűnek tartják, hogy alig ismert csoportként ilyen nagy összeget kapjanak.A kormányzó koalíció számára ez a legsürgetőbb kérdés. Remélem, ez minden szavazó számára világos. Ezt a politikát a teljes koalíció támogatja – fejezte ki aggodalmát Kersti Kaljulaid, a szociális kérdésekben liberális nézeteket valló köztársasági elnök. Észtországban nem érvényesülnek szigorú korlátozások a terhesség-megszakítással kapcsolatban, a miniszterelnök pedig leszögezte: nem is kívánnak ezeken a szabályokon változtatni.Amíg a Centrumpárt van hatalmon, nem fogjuk támogatni az abortusztilalmat Észtországban – szögezte le a 2016 óta a kormányfői székben ülő Jüri Ratas, akinek pártja a főleg liberális pártokat tömörítő, a magyar Momentumot is tagjai között tudó Újítsuk meg Európát nevű európai pártcsaládhoz tartozik. Az Õhtuleht című liberális napilap azonban véleménycikkében azzal vádolta meg Ratast, hogy az abortuszellenes szervezet támogatásával olyan ügyet támogat, amely hozzájárul a társadalom megosztottságához. A kormány bírálói szerint Jüri Ratas azóta folytat a korábbinál határozottabb konzervatív politikát, hogy a tavalyi választásokat követően koalíciós partnerévé tette meg a harmadik helyen végzett Konzervatív Néppártot, amely többek között a Matteo Salvini vezette olasz Ligával és a Marine Le Pen által irányított francia Nemzeti Tömörüléssel foglal helyet az Identitás és Demokrácia nevű európai pártcsaládban. Az Észtországban bekövetkezett jobboldali fordulat másik jele az lehet, hogy tavaszra népszavazást hirdettek ki, amelyen arról kell dönteniük a választópolgároknak: egy férfi és egy nő kapcsolataként rögzítsék-e az alkotmányban a házasság fogalmát. Bár a referendum konzultatív jellegű, annak eredménye nem kötelezi semmire sem a kormányt, könnyen lehet, hogy a kabinet mégis cselekedni fog, amennyiben a neki kedvező eredmény születik. Márpedig erre nagy esély mutatkozik: egy múlt heti felmérés szerint az észtek 63 százaléka támogatná az alkotmánymódosítást.
A politikai paletta jobboldalán elhelyezkedő pártok, különösen a Konzervatív Néppárt attól tart, hogy hatalomra kerülve a liberálisok engedélyeznék az azonos nemű párok házasságát. Ezért úgy gondolták, megelőző csapást mérnek– nyilatkozta az Euronews hírcsatornának Tõnis Saarts politikai elemző, emlékeztetve arra, hogy Észtországban a homoszexuálisok már bejegyzett élettársi kapcsolatban lehetnek, tehát ezen a téren a liberálisabb politikát folytató országok között van Észtország. A konzervatívok által jelölt belügyminiszter, Mart Helme azonban az utóbbi években több olyan kijelentést tett, amelyen felháborodtak a liberális politikai erők. Legutóbbi, botrányosnak tartott nyilatkozata szerint: a homoszexuálisoknak Svédországban kellene szaladgálniuk. Ott mindenki barátságosan fog viszonyulni hozzájuk. Én nem. Mart Helme éppen egy hónappal ezelőtt mondott le miniszteri posztjáról, egy egészen más ügy miatt: korruptnak nevezte a megválasztott amerikai elnököt és annak fiát, Joe és Hunter Bident.
Éjjel úgy döntöttem, hogy lemondok, szembesülve az észt média becsületsértő és hazug állításaival. Fáradt vagyok. Semmi olyat nem mondtam, ami már ne hangzott volna el az amerikai médiában, az amerikai szabad médiában– mondta a 71 éves Mart Helme az ERR észt közmédiumnak. Hasonló szellemben nyilatkozott fia, a pénzügyminiszter Martin Helme is, aki azt mondta: „Kétség sem férhet ahhoz, hogy ezt az elnökválasztást elcsalták”. Jüri Ratas kormányfő arra intette a két politikust, hogy hagyjanak fel alaptalan állításaikkal, amelyek szerinte sértik az észt-amerikai kétoldalú kapcsolatokat. Forrás: PS, MNO
