A Századvég felmérése alapján megállapítható, hogy egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson a biztos szavazók 50 százaléka a jelenlegi kormánypártokra adná a voksát, míg az ellenzéki összefogás listáját a részvételüket biztosra ígérők 39 százaléka támogatná.
Látható tehát, hogy a baloldal nem tudta megfordítani az évek óta tartó tendenciát, miszerint újabb választói rétegeket (bizonytalanokat, valamint kormánypárti szimpatizánsokat) nem tud megszólítani, pusztán belső viszonyai átrendeződését volt képes elérni.
Szintén fontos megjegyezni, hogy a baloldali ellenzék a 2014-es és 2018-as voksoláshoz hasonlóan – a magyar választók értékrendjével egyező, érdemi politikai programok, elképzelések felvázolása helyett – ismét választástechnikai kérdésekkel, indulási koncepciókkal foglalatoskodik, melybe már a baloldali érzelmű szavazók egy része is belefáradt.
Ezen felül elmondható, hogy a közös baloldali lista állítása lemorzsolódással jár, ami többek között azzal magyarázható, hogy a különböző világnézetű, valamint egymással az elmúlt években rendszeresen vitázó ellenzéki erők együttműködésében a választópolgárok többsége pusztán a hatalom megszerzésének szándékát, és nem az eredményes kormányzás alapját látja.
A kutatás kitért arra a kérdésre is, hogy az ellenzéki összefogást támogató megkérdezettek melyik baloldali politikust látnák szívesebben a kormányfő-jelölti pozícióban. Kijelenthető, hogy a sort a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Dobrev Klára vezeti, akit a baloldali válaszadók 23 százaléka támogat miniszterelnök-jelölti ambícióiban.
Nem szabad elfelejteni, hogy Dobrev az európai parlamenti mandátuma megszerzése óta – Gyurcsány Ferenc politikai akaratának közvetítőjeként – tudatosan készül a balliberális tömb kormányfő-jelölti szerepére, melynek eléréséhez ellenzéki versenytársaihoz képest lépéselőnyből indulhat.
Fontos kihangsúlyozni, hogy Gyurcsány Ferenc pártja az egyik, ha nem a legszervezettebb, leghatékonyabb infrastrukturális háttérrel rendelkező baloldali párt, továbbá Dobrev Klára a többi ellenzéki politikushoz képest relatíve letisztult, világos ideológiát hirdet (például az Európai Egyesült Államok vízióját).
Ezzel párhuzamosan Dobrev fajsúlyos szerepét mutatja, hogy törekvéseit Brüsszelből is támogatják: a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) több tíz millió forintot nyújtott a képviselő asszony Facebookon folytatott kampányához.
Első látásra meglepetésnek tűnhet, hogy az ellenzéki választók által hagyományosan favorizált Karácsony Gergely mindössze a 4. helyen áll a baloldali érzelmű szavazók véleménye alapján felállított kormányfő-jelölti rangsorban. Budapest főpolgármesterét a baloldali megkérdezettek 14 százaléka látná szívesen miniszterelnök-jelöltként, kevesebben, mint Márki-Zay Pétert (17 százalék) illetve Bajnai Gordont (20 százalék). Karácsony támogatottságának visszaesése több tényezővel magyarázható.
A kampányban elhangzó lényeges ígéretek teljesülésének hiánya (nyugdíjasoknak és nagycsaládosoknak szánt fűtési támogatás, valamint a hármas metro klimatizálásának elmaradása; egyes fővárosi cégek vezetőinek pályáztatás nélküli, politikai alapú kinevezése; átláthatatlan, korrupciógyanús busztendereztetés stb.), a koronavírus-járvány kétes kimenetelű fővárosi kezelése (budapesti idősotthonok gócponttá válása), továbbá a kulcsfontosságú fejlesztések késedelme (Lánchíd felújítása) mind-mind olyan tényezők, amelyek megingatták a baloldali szavazók részéről a főpolgármester politikai hitelébe, szavahihetőségébe vetett bizalmat.
Ezen felül a választópolgárok azt is tapasztalhatták, hogy Karácsony Gergely – a főpolgármesterré választása óta – fokozottan ki van szolgáltatva balliberális szövetségesei nyomásának, így önálló elképzeléseinek keresztülvitele a politikai realitások körén kívül esik, amely körülmény megkérdőjelezi a kormányfő-jelöltség betöltéséhez nélkülözhetetlen határozott, erős vezetői kvalitásainak meglétét.
A felmérés szerint a balliberális párttá vált Jobbik elnöke, Jakab Péter, valamint a Momentum vezére, Fekete-Győr András támogatottsága marginálisnak tekinthető, az előbbit az ellenzéki összefogásra szavazók 12, az utóbbit 5 százaléka látná szívesen miniszterelnök-jelöltként.
Forrás: Magyar Hírlap 
