Pedig – mint írja – itt olyan alapértékek forognak kockán, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció megakadályozása, valamint a kisebbségek és migránsok helyzete. Csakhogy Budapest és Varsó ellenállása kezdettől fogva hatásosnak bizonyult, mármint hogy legfeljebb csak minimális mértékben szigorítsák meg az uniós támogatások kifizetésének feltételeit. Ennek megfelelően úgy áll, hogy szankciókkal csak akkor kell számolni, ha az EU pénzügyi érdekei kerülnek közvetlen veszélybe. Azonkívül az elrendelésükhöz kétharmad kell. A magyar és a lengyel kormánynak azonban még ez is sok.
Az időhúzást a legutóbbi csúcstalálkozó határozatához csatolt nyilatkozat teszi lehetővé, mert annak értelmében az egész rendszer csak akkor lesz hatályos, ha az Európai Bíróság jogszerűnek találja. A legoptimistább becslés szerint sem várható ítélet 2021 januárja előtt. De ha meg is van, akkor még a Bizottságnak ki kell dolgoznia az alkalmazás konkrét irányelveit. Azok meg ki tudja, mikorra készülnek el.- olvasható a HVG cikkében, ami fizetős.
Német képviselő a padlón: Sikeres volt a magyar–lengyel zsarolás
Magyarország és Lengyelország elérte, hogy az Európai Tanács addig késleltetheti a jogállami mechanizmus életbe léptetését, hogy a végén nagyjából már elveszti jelentőségét, lesz-e bármi is az új szabályozásból. Ezt a véleményt fejti a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent vendégkommentárban Wieland Schinnenburg, a német szabaddemokraták képviselője, a Bundestag Európa-jogi albizottságának tagja.
