2021. március 08. - Zoltán
EUR : 366.42
USD : 307.19
-8°

"Örülnék neki, ha ledöntenék" – állítja a ferencvárosi BLM-szobor alkotója

Áprilisban két hétre állítják majd fel a IX. kerületben Szalay Péter "szobrászművész" (fehérgyűlölő) Black Lives Matter szobrát, amely még el sem készült, de vannak, akik már most a ledöntését tervezik. Tavaly nyáron az ellenzéki, szélsőliberális ferencvárosi önkormányzat installációk felállítására hirdetett pályázatot a kerület közterein. A pályázaton hét alkotás nyert, köztük Szalay Péter fiatal "szobrászművész" a Black Lives Matter szobrával, amely egy egyméteres, fél térdre ereszkedett, ökölbe szorított kezét a magasba emelő Szabadság-szobrot ábrázoló, szivárványszínű installáció. A sajtóban november végén ment híre a szobornak, Szalay Péter szobra április 1. és 14. között lenne kiállítva a Ferenc téren. A határozat indoklásában az szerepel,
egy olyan köztéri emlékműszobor a parafrázis, amely jelenleg is aktuális társadalmi és politikai kérdéseket érint, hoz játékba: Black Lives Matter, az LMBTQ-val kapcsolatos, a társadalomban élő előítéletek. A szobor térdelő gesztusa a köztéri szobordöntési mozgalmakra is utal, a műalkotás mindenkori helyzetéről is elgondolkodtat. Az utcáról egyszerű befogadó számára is jól dekódolható nyelve a public art elvárásoknak a felirattal kiegészülve jól megfelel.
A magyargyűlölő Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere később a Facebookon osztotta meg a cikket azzal a szöveggel: „Szélsőbalos lettem :) <3” , később azonban hozzátette, hogy „az ócska rasszisták, akik nem értik, hogy a szobor kiállítása (más alkotásokkal együtt) egy művészeti pályázat nyerteseinek munkáit mutatja be majd két héten keresztül, és aki nem érti azt sem, hogy a művészet szabad, azt szó nélkül kihajítom az oldalamról”.A hírre Bayer Zsolt is reagált a blogján, azt írta:
alig várjuk a szoboravatást. Már másnap le fogjuk dönteni a picsába!
A szoborállítás a december 3-i Kormányinfón is Gulyás Gergely is reagált a provokációra: "a Black Lives Matter alapvetően egy rasszista mozgalom." Azt mondta, hogy nem az rasszista, aki ellenzi a BLM-szobrokat, hanem aki felállítja. El is picsogta Szalay Péter, hogy egy ismert szélsőjobboldali aktivistától fenyegető levelet kapott, amelyben az állt, megbüntetik, ha felállítja az installációt. Szalay önmagában már azt érdekesnek nevezte, hogy a sajtóban anélkül váltott ki ekkora visszhangot a győztes pályázata, hogy bárkit is érdekelt volna, miként néz ki maga a tárgy. Szerinte egyébként a szobor nem egyféleképpen értelmezhető, mindkét olvasat benne van, nem foglal állást a mozgalom mellett vagy ellen. „Nem ez érdekelte azokat, akik felháborodtak rajta, hanem valószínűleg az, hogy ennek mi keresnivalója van Magyarországon. A képzőművészet kontextusából szemlélve nem léteznek határok, a BLM-mozgalom nagy hatást gyakorolt a fantáziánkra, már csak a hozzá kapcsolódó szobordöntések miatt is. Nekem ez elsősorban mint képzőművészeti alkotás érdekes, nem pedig mint politikai üzenet. A mozgalmat jelenségként szemlélem, amely ugyan az Egyesült Államokból indult, de mindenhol van relevanciája. Aki szerint nincs, nos, a mostani reakciók alapján megbizonyosodhat róla, hogy mégis van.
Szerintem félreértelmezik vagy nem értelmezik a szobrot azok, akik egyértelműen szélsőbaloldali állásfoglalásként fogják fel, mert nem annak szántam”
– mondja Szalay, aki szerint az Egyesült Államokat felforgató téma erejét az is bizonyítja, hogy az ArtReview Power100-as listáján – a művészetre legnagyobb befolyással bíró emberek éves rangsorában – a Black Lives Mattert jelölték meg az első helyen.Szalay Péter az utóbbi időben elkezdett szoftveres szobrászattal is foglalkozni, új technikákkal, 3D-nyomtatóval dolgozni – utóbbi segítségével született meg a BLM-szobor húszcentis változata, amely akkor még egyszínű volt. „Egy másik pályázatra dolgoztam akkor, de szerettem volna erre is jelentkezni, úgyhogy a leadás előtt eszembe jutott, hogy vizuálisan többrétegű lenne a szobor, ha egy másik, az LMBTQ-mozgalom színei is megjelennének rajta – a szivárványszín Magyarországon is különböző botrányok forrása, az elmúlt hónapok történéseinek tükrében különösen, így került bele a szivárvány.”
„Abszolút számolok azzal, hogy ennek a szobornak baja esik, örülnék neki, ha ledöntenék. Dokumentálni fogom ezt a folyamatot. Fotókkal is, de úgy tudom, van ott térfigyelő kamera. Ez a tárgy utóéletéhez tartozik, és a mondanivaló fényében teljesen rendben van: ez a mozgalom szobrokat dönt, és azt a szobrot is ledöntik, amit ez a mozgalom inspirált – tökéletes kör mint műalkotás működik, nem gond”
Baranyi Krisztina szerint: „Szeretnénk a kiállítással hagyományt teremteni, hogy a kerület kulturális életének a része lehessen fiatal művészek bemutatkozása. Szalay Péter szobra nagyobb figyelmet kap, mint a másikat hat, amit szintén ki fogunk állítani tavasszal, én azonban nem számítok arra, hogy valóban megrongálnák vagy ledöntenék, pusztán egy kicsi, de hangos közösség fenyegetőzik ezzel. Ha mégis megtörténik, akkor meg kell tenni a megfelelő lépéseket, de önkormányzati szinten nem gondolkodtunk abban, hogy külön őriztetnénk, elkordonoznánk, vagy bármilyen más biztonsági lépést tennénk, mert
tartjuk annyira felnőttnek és kulturáltnak a budapesti nagyközönséget, hogy nem rongál meg egy köztéri szobrot, bármi is legyen róla a véleménye
– mondta a politikus. Az ellenzéki polgármester hozzátette: szerinte az is a művészi szabadság része, ha maga az alkotó a szobor köztéri életét – adott esetben a rongálást is – alkotásként fogja fel, épp úgy, ahogy az a kérdés, hogyan reagál egy szobrász egy, a világban zajló eseménysorozatra. „A BLM-mozgalom a rendőri erőszak és a rasszizmus ellen jött létre: ez két olyan cél, amely szerintem bárhol a világon megállhatná a helyét, így a téma sajnos teljes mértékben aktuális, de önkormányzatként az a dolgunk, hogy a kiállítás és a díjazás feltételeit megteremtsük (a pályázható összeg művenként maximálisan 1 350 000 forint volt – a szerk.), nem az, hogy bíráljuk, milyen társadalmi kérdésről mit gondol egy alkotó.”Forrás: HVG
Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató