2021. március 02. - Lujza
EUR : 362.82
USD : 301.37
11°

Bekeményítenek a lengyelek: a lengyel hatóság, a lengyel jog alapján dönthet majd a tartalommoderálás alkotmányosságáról

Újabb részletek derültek ki a közösségi média rendszabályozásáról Lengyelországban.
Részben megismételve decemberi állításait, részben pedig új részletekbe is bocsátkozva tartott sajtótájékoztatót a közösségi média szabályozását célzó tervezetről a lengyel igazságügyi miniszter. Megtudhattuk, amit eddig is sejteni lehetett: lengyel hatóság, lengyel jog alapján dönthet majd a tartalommoderálás alkotmányosságáról.
Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Lengyelország egyedi jogalkotói megközelítéssel viszonyul a közösségi média jogállami korlátok közé szorításához. A lengyel Igazságügyi Minisztériumot vezető Zbigniew Ziobro még tavaly decemberben jelentette be, hogy tárcája az internetes szólásszabadság védelmében egy új törvény létrehozásában gondolkodik. 2021. január 15-én Ziobro újabb sajtótájékoztató keretében árult el részleteket a tervezetről, ezúttal Sebastian Kaleta, az igazságügyi minisztérium államtitkárának társaságában. Ennek alkalmával Ziobro kiemelte, hogy a javaslat célja a lengyel állampolgárok szólássszabadságát hivatott védeni az online térben; szerinte ugyanis a globálisan mindenhol jelen lévő tech cégek cenzúrát felületeiken cenzúrát valósítanak meg, ez pedig a nyilvános viták torzulásához vezet. Éppen ezért a törvénnyel kapcsolatban a jogalkotói elvárás nem más, mint hogy elfogadása esetén védje a lengyel állampolgárokat a szólásszabadságukat korlátozó beavatkozásoktól. A hatékonyságot hivatott garantálni, hogy a jogérvényesítésben – a világon idáig egyedülálló módon -  az államapparátus szervei is részt vállalnak, így a tartalmak esetleges jogellenességéről nem moderátorok, illetőleg algoritmusok döntenének, hanem a lengyel jogot alkalmazó lengyel hatóságok. Ziobro említette az álhírek kérdését is: olyan szabályozás létrehozását tartja szükségesnek, amely megfelelő védelmet biztosít a visszaélésszerű tartalomgyártással szemben. Ahogy azt fentebb említettük, a sajtótájékoztatón Sebastian Kaleta is részt vett; a törvénytervezet kidolgozásáért felelős igazságügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a javaslat kapcsán a konzultációk jelenleg is zajlanak. Mindemellett felhívta a nyilvánosság figyelmét arra is, hogy az a verzió, amelyet korábban a publikum megismerhetett, már több helyen is módosult. Az új koncepció immáron konkrétumokat is tartalmaz arra a létrehozandó tanácsra vonatkozóan, amely a lengyel állam részéről a lengyel jogot online is betartatná. A lengyel kormány egy hat tagú, úgy nevezett „Szólásszabadság Tanács” létrehozásában gondolkodik, amelynek tagjait a lengyel parlament (szejm) választaná meg hat évre, háromötödös szavazattöbbséggel. A Tanács legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a közösségi média különféle felületein eltávolított vagy korlátozott tartalmak elleni felhasználói panaszok megalapozottságát kivizsgálja.
A közösségi média „közjogiasítása” tehát abban áll, hogy a lengyel felhasználók szólásszabadságát a lengyel jog védi, s az esetleges jogsérelmeket ez alapján lengyel testület vizsgálja ki;
ez lényeges különbség a mostani – tulajdonképpen „vadnyugati” – állapothoz képest, ahol a platformok elsődlegesen saját felhasználói szabályzatuk szerint működnek és moderálnak. Így, a portál annak ellenére blokkol tartalmat vagy felhasználót, hogy a tartalom vagy a megnyilvánulás a lengyel törvényekbe ütközne, a sértett jogosult arra, hogy panaszt tegyen a közösségi médium üzemeltetőjénél – tehát például a Twitternél vagy a Facebooknál. A platformnak a panasz kivizsgálására 48 órája van, s az ügy lezárultnak tekinthető, ha a médium utólag helyreállította a blokkolt tartalmat (felhasználót).
Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Lengyelországban 2020 decemberében csak a Facebookot 21.67 millióan használták.
Ehhez a hatalmas számhoz képest az eljárási határidők első ránézésre rövidnek tűnnek – még akkor is, ha nyilvánvalóan nem mind a 21 millió lengyel felhasználó él egyszerre panasszal. Ha tehát a blokkolt tartalmat nem állítják vissza, s a platform a felhasználó panaszát elutasítja, a panaszos a már említett Szólásszabadság Tanácsnál fellebbezhet, amely egy héten belül köteles döntést hozni (a jogorvoslati szintek egyébként bírói közreműködést is feltételeznek). Az eljárás teljes mértékben elektronikus, s a végén a Tanács elrendelheti a blokkolt fiók vagy tartalom azonnali helyreállítását. Ha a közösségi médium a Tanács döntését figyelmen kívül hagyja, akkor 50 ezer lengyel złotytól 50 millió złotyig – magyar pénznemre átszámítva 4 milliótól 4 milliárd forintig – terjedő bírságra számíthat. Adalék ehhez kapcsolódóan, hogy a lengyel igazságügyi minisztérium elvárja, hogy minden platform külön képviselőt jelöljön ki a bírságokra vonatkozó kapcsolattartás céljából. Szintén jelentős újítása a lengyel tervezetnek az a megoldás, amellyel a beazonosíthatatlan jogsértők tevékenységét kísérnék szankciók. A javaslat ugyanis lehetővé teszi a sérelmet szenvedő személy számára, hogy panaszt nyújtson be a számára be nem azonosítható profilokról érkezett támadások miatt. Ekkor a sérelmet szenvedett félnek panaszában elegendő csupán a jogsértés helyét (URL-azonosító alapján), idejét, és a jogsértést megvalósító profilt (például nicknevet) bejelenteni, s a már említett fórum az ügy további kivizsgálása végett közvetlenül a közösségimédia-platformoknál tudakozódhat a továbbiakat illetően. A koncepciónak hivatalos magyar fordításban egyelőre nincs elnevezése, de nagyjából a „vak per” kifejezéssel illethető. A tagok választhatóságáról több konkrétum is kiderült: a tanács tagjai között aktív politikusok nem foglalhatnak helyet, s a szakembereket a jog és a média területéről választanák ki. A tervezet jelenleg a szejm holnapján egyelőre nem elérhető.Forrás: Mandiner
Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató