Vadhajtasok

A budapesti orosz nagykövet rendkívül barátságtalan lépésnek nevezte Orbán Anita bejelentését

2026-09-08 15:36

A magyar kormány döntése tíz orosz diplomata kiutasításáról rendkívül barátságtalan lépés és indokolatlan eszkaláció, amelyre Oroszország megfelelő választ fog adni – jelentette ki Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete.

A diplomata – ahogy azt a TASZSZ is megjegyezte – egyúttal azt jelezte, hogy

az új magyar kormány Oroszországgal való pragmatikus együttműködésre való készségéről szóló kijelentései semmisek.

A diplomata Orbán Anita magyar külügyminiszter nyilatkozatára reagált, amelyben a tárcavezető a tíz orosz diplomata Magyarország területének elhagyására vonatkozó budapesti követelésről beszélt.

Orbán Anita magyar külügyminiszter nyilatkozata arról, hogy Budapest tíz orosz diplomatát szólított fel Magyarország területének elhagyására, annak bizonyítéka, hogy az új magyar kormány ideologizált oroszellenes fóbiák fogságába került, miközben az Oroszországgal fenntartott párbeszéd csatornáinak nyitva tartására és a pragmatikus együttműködés folytatására vonatkozó kijelentései egyáltalán nem érnek semmit – fogalmazott az orosz nagykövet a budapesti orosz nagykövetség közösségi oldalain közzétett kommentárjában.

Jevgenyij Sztanyiszlavov szerint

a diplomaták kiutasítása „rendkívül barátságtalan lépés”, amely „példa nélküli és indokolatlan eszkaláció” a magyar fél részéről.

„Erre méltó válasz fog érkezni” – tette hozzá az orosz nagykövet.

(index)

„Kemény és fájdalmas választ fog kapni a budapesti ruszofób lobbi” – reagált az orosz külügy a bejelentett kiutasításokra

2026-09-08 12:45

A TASZSZ idézte Marija Zaharova külügyi szóvivőt, aki egyelőre annyit mondott:

„Kemény és fájdalmas választ fog kapni a budapesti ruszofób lobbi.”

„A mai napon utasításomra a Külügyminisztérium illetékes vezetője tájékoztatta Oroszország budapesti nagykövetét, hogy a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható” – közölte kedden délelőtt a közösségi oldalán Orbán Anita külügyminiszter.

Orbán Anita hozzátette, ez „a döntés Magyarország biztonságát és szuverenitását védi. Ez nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani a szükséges párbeszédet, a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.”

Orbán Anita ismét nekiment Oroszországnak: "az orosz képviselet 10 munkatársát szólította fel az ország elhagyására"

2026-09-08 11:16

„A mai napon utasításomra a Külügyminisztérium illetékes vezetője tájékoztatta Oroszország budapesti nagykövetét, hogy a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható” – írja Facebook-oldalán Orbán Anita külügyminiszter.

„A magyar fél ezért felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntés Magyarország biztonságát és szuverenitását védi”

– írta a miniszter. Orbán Anita szerint ez nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani a szükséges párbeszédet, a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.

Magyar Péter a parlamentben is felolvasta Orbán Anita bejegyzését, azt mondta, hogy “a Tisza-kormány megvédi az ország szuverenitását”.

Itt a vége... hivatalosan is nekimentünk az oroszoknak... pic.twitter.com/UsCmXGlaLr
— Vadhajtások.hu (@VadhajtasokHu) September 8, 2026

Bóka János: Ez valójában Rákosi Mátyás-program

2026-09-08 10:04

Magyar Péter miniszterelnök beszédet mondott a napirend előtt, a Fidesz frakcióvezetője reagált.

Bóka János azzal kezdte,

van annak egy diszkrét bája, hogy meghirdeti a Szent István-programot, amikor fel akarja számolni a vármegye-rendszert. Nevezzék át, ez valójában Rákosi Mátyás-program.

Bóka János: Ez valójában Rákosi Mátyás-program pic.twitter.com/7bXZZnmLv3
— Vadhajtások.hu (@VadhajtasokHu) September 8, 2026

A Fidesz frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy 1400 falusi boltot mentettek meg a bezárástól, kiterjesztették a falugondnoki rendszert, 1200 új falubuszt szereztek be, 1100 falusi óvoda és iskolafelújítást hajtottak végre, 600 orvosi rendelőt újítottak fel, emelték a falusi hivatalnokok fizetését, 50 ezren részesültek falusi csokban, valamint számos további támogatást vezettek be.

Bóka János szerint „olyan jól sikerült” felosztani a Magyar Falu Program forrásait a kormányváltás után, hogy miközben Vas megye 18,5 százalékot, Jász-Nagykun-Szolnok kevesebb mint 1 százalékot kapott. A frakcióvezető megjegyezte, egy olyan településnek is adtak játszótér-építésre támogatást, ahol összesen egy óvodás korú gyermek él.

Bóka János Dúró Dórához és Rétvári Bencéhez hasonlóan Lannert Judit szavaira is várta Magyar Péter reakcióját.

A frakcióvezető végül úgy vélekedett, hogy a Szent István-program újbóli bejelentésével az üzemanyagárakról terelnék el a figyelmet, a Fidesz visszahozná a védett árat. Bóka János azt is javasolta, hogy a megyei közgyűléseket ne szüntessék meg.

Forsthoffer kitiltotta Toroczkai Lászlót a Parlament e heti üléséről

2026-09-07 22:55

Mint arról beszámoltunk, a mai ülésen Toroczkai László megtaposta a miniszterelnököt.

Később Forsthoffer Ágnes kijelentette, hogy az esetnek következményei lesznek.

Ezeket meghozta a hoteles házelnök.

“Ma egyes képviselők viselkedése a parlamenti ülésen méltatlan volt az Országgyűléshez. Folyamatos bekiabálások, hangos társalgás, hangzavar nehezítette a munkát.

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője a napirend előtti felszólalásokat követően személyes érintettség okán szót kért. Ennek során Frakcióvezető úr elfogadhatatlan kifejezéseket használva Alaptörvényben biztosított alapjogot sértett. Határozottan elutasítok minden olyan megnyilvánulást az Országgyűlés ülésein, amely az emberi méltóságot bárkivel szemben súlyosan sérti.

Az imént értesítést küldtem Frakcióvezető úrnak döntésemről, amely szerint őt az Országgyűlés e heti üléséről kizárom. Ez azt jelenti, hogy az ülésen a szavazások kivételével nem vehet részt.

Őszintén sajnálom, hogy erre sort kellett keríteni. A véleménynyilvánítás szabadságába sok minden belefér, de amit ma hallottunk, az nem tolerálható.Kérem képviselőtársaimat, viselkedésünkkel, szavainkkal legyünk méltók a választók bizalmára!”

Toroczkai Magyarnak: Kérjél bocsánatot azonnal, és ne meneküljél gyáva, undorító féregként!

2026-09-07 15:50

Toroczkai László szerint az, amit Magyar mondott a családi cégeik miatti lobbizásról, rendkívül súlyos és aljas hazugság.

Felszólította a miniszterelnököt, hogy ha tud ilyen ügyről, akkor azonnal nevezze meg, hogy mely családi érdekeltségük ügyében lobbiztak ők a minisztériumban.

Toroczkai azt mondta: Magyar saját magával keveri össze, mert szerinte Magyar volt az, aki érintett volt NER-es és korrupciógyanús ügyekben.

„Azonnal kérjél bocsánatot, és ne meneküljél gyáva, undorító féregként”

– mondta a miniszterelnöknek.

Ne menekülj gyáva, undorító féregként pic.twitter.com/DE4y8iv2hv
— Vadhajtások.hu (@VadhajtasokHu) September 7, 2026

Rovar úr fölszólította a magyarokat: ne nagyon örüljetek az AfD győzelmének

2026-09-07 11:59

Magyar Péter miniszterelnök közösségi oldalán reagált az AfD szász-anhalti választási győzelmére, és burkoltan bírálta Orbán Viktort, amiért gratulált a jobboldali pártnak. A kormányfő arra emlékeztetett, hogy 2024-ben még Trump győzelmét is csodafegyverként ünnepelték azok, akik most az AfD sikerének örülnek.

Magyar Péter közösségi oldalán írta le véleményét az AfD szász-anhalti választáson elért győzelme utáni reakciókra. A miniszterelnök szerint 2024-ben a versenyt örömködők még Trump elnök győzelmére tekintettek csodafegyverként.

Aztán jött a valóság: Magyarországon a magyarok döntenek

− fogalmazott a kormányfő, amellyel arra utalt, hogy Orbán Viktor is gratulált az AfD választási győzelméhez.

Ez a rekordok kormánya! Rekordhiány, rekordmagas államadósság, rekord benzinár

2026-09-08 15:08

The MAN turbóra kapcsolta az ország tönkretételét.

Soha nem volt még olyan magas a hiány, mint most augusztusra. Mióta Tisza-kormány van, minden nap 1 milliárd forinttal nőtt az államadósság.

A korábbi, lassan csökkenő államadósság-pálya ismét emelkedésre váltott. Az új költségvetési terv szerint a GDP 74,6%-ról 77,5%-ra emelkedhet az év végére.

A benzin literje jelenleg 625 forint átlagosan, a gázolajé 697 forint. Tehát a benzin ára 30 forinttal magasabb Orbánék védett áránál, a gázolaj pedig 72 forinttal, literenként.

Ezért igazán megérte kormányt váltani. Most végre megtudhatjátok, milyen az, amikor a szakértelem vezeti az országot. Fizethetitek a számlát is.

Rekordhiányt hozott össze a kormány augusztusban

2026-09-08 14:41

A kormány jelezte: az augusztusi adatot erősen torzítja egy egyszeri uniós előfinanszírozási tétel, az ehhez kapcsolódó bevételek várhatóan december érkeznek meg. Ha mégsem így lesz, az államnak hosszabb ideig kell finanszíroznia a most keletkezett hatalmas lyukat.

Minden eddiginél nagyobb, 2311 milliárd forintos havi hiánnyal zárt augusztusban az államháztartás központi alrendszere.

Ezzel nyolc hónap alatt 5169 milliárd forintra nőtt a pénzforgalmi deficit, ami már az eredeti éves hiánycél több mint 122 százaléka.

A rekordot a kormány magyarázata szerint elsősorban egy egyszeri, 2187 milliárd forintos uniós előfinanszírozási tétel okozta.

Soha nem volt még ekkora havi deficit

Az augusztusi hiány történelmi rekord: egyetlen hónap alatt még soha nem keletkezett ekkora deficit a magyar költségvetésben. Hasonlóan magas értékeket legutóbb a koronavírus-járvány idején láthattunk: 2020 decemberében 2250 milliárd volt a hiány. Idén februárban pedig 2139 milliárd forintos havi hiány alakult ki. Utóbbi hónapot jelentősen megterhelte a 13. havi nyugdíj 579 milliárd forintos kifizetése és a 14. havi nyugdíj egyheti, 145 milliárdos részlete – írja a Világgazdaság.

A Pénzügyminisztérium szerint az augusztusi adatot erősen torzítja az RRF-programok előfinanszírozása. Ez önmagában 2187 milliárd forinttal növelte a kiadásokat, így az egyszeri tételt kiszűrve mindössze 124 milliárd forintos havi hiány adódik. A tárca szerint az RRF-programokhoz kapcsolódó bevételek várhatóan decemberben futnak be, ezért az augusztusi és a későbbi havi egyenlegek értékelésekor ezeket az egyszeri tételeket érdemes figyelmen kívül hagyni.

Már előre jelezték a rekordot

Az idei költségvetés eredetileg 4219 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal számolt, ám ezt később 5445 milliárdra, majd a Tisza-kormány által augusztus végén benyújtott pótköltségvetésben 7230 milliárd forintra emelték.

A hiány célját akkor 7,5 százalékra módosították.

A héthavi halmozott deficit július végén még 2858 milliárd forint volt, ráadásul a hónapot 524 milliárd forintos többlettel zárta a központi alrendszer. A kiugró szufficit mögött azonban két egyszeri technikai tétel állt: mintegy 300 milliárd forintnyi, korábban kifizetett tanárbéremelést uniós bevételként számoltak el, emellett 200 milliárd forint érkezett az Európai Beruházási Banktól.

Már ekkor jelezték, hogy a júliusi többlet nem tartós folyamat eredménye, és augusztusban jelentős visszarendeződés következik. Kármán András előre 2200 milliárd forint körüli augusztusi hiányt valószínűsített, a Pénzügyminisztérium pedig arra figyelmeztetett, hogy az RRF-hez kapcsolódó tételek a következő hónapokban is jelentős kilengéseket okozhatnak. – Az augusztusi költségvetési hiány várhatóan kiugróan magas lesz – mondta Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán.

A költségvetést emellett az idei szociális intézkedések is terhelik: az iskolakezdési támogatás és a vényköteles gyógyszerek áfamentessége együttesen mintegy 63 milliárd forintos többletkiadást jelent.

Az államadósság is emelkedhet

A következő hónapok kulcskérdése ezért az lesz, hogy mikor érkeznek meg az augusztusban előfinanszírozott uniós programokhoz kapcsolódó bevételek. Ha decemberben valóban befolynak a források, az év végi pénzforgalmi deficit jelentősen átalakulhat. Ha azonban csúsznak, az államnak hosszabb ideig kell finanszíroznia a most keletkezett hatalmas lyukat.

A magasabb hiány az államadósságra is nyomást gyakorol. A módosított költségvetés szerint a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet 2026 végére.

(MNO)

Hagyományteremtő megemlékezés Erdély visszatérésének évfordulóján

2026-08-30 19:30:07+00

Hagyományteremtő megemlékezést tartottak Erdély visszatérésének évfordulójára, melyet az Igazságot Magyarországnak mozgalom szervezett a budapesti Szabadság térre, a Hazatérés temploma előtti területre.

"Közel 300 fő részvételével megkezdtük az ünnepélyes megemlékezésünket (Igazságot Magyarországnak Szövetség - igazságot.com) a második bécsi döntésre (1940.08.30.), amellyel egy puskalövés nélkül visszaszerezte a Magyar Királyság a Trianonnal elcsatolt Észak-Erdélyt, Partiumot és Székelyföldet, 43.514 km2-t.

Ez egy igazi nemzeti ünnep, az egyik legnagyobb!

Beszédemben részletesen felidéztem a revízió történelmi tényeit és kiemeltem az alábbiakat:

“Milliók érezhették: valóság lett az, hogy ez nemzetgyilkos célzatú csonkolás nem maradhat így. Nem, nem. Soha. Mint ahogy a bécsi döntéseket önkényesen eltörlő magyarellenes 1947-es párizsi diktátum szabta határok sem maradhatnak így. Nem nyugszunk bele és nem hagyjuk annyiban! Ezt testvéreinkkel, szövetségeseinkkel, a nemzetközi politika meghatározó szereplőivel és a területbitorlókkal is tudatni kell megfelelő módokon. És ezért dolgozni kell felelősen, tudatosan és célirányosan, erre ösztönözve az éppen regnáló kormányt függetlenül annak színezetétől. A történelem nem ért véget. A mindenkori magyar államvezetési feladata a Kárpát-medencében élő magyarság nemzetegyesítése. Soha nem lehet tudni, hogy mikor hozhat ez a törekvés eredményt. De ha nincs ilyen törekvés, eredmény sem várható” - írta az esemény után Gaudi-Nagy Tamás a közösségi oldalán.

Az időpont nem véletlen: 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, amelynek következtében a trianoni békeszerződés után Romániához került területek közül mintegy 43 ezer négyzetkilométer került vissza Magyarországhoz, több mint 2,5 millió lakossal.

A visszacsatolt terület magában foglalta Észak-Erdélyt és a Székelyföld jelentős részét, így ismét Magyarországhoz tartozott többek között Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti és Sepsiszentgyörgy.

A döntés egy húszéves korszak egyik legfontosabb magyar külpolitikai eseménye volt. Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében Magyarország elveszítette területének és lakosságának nagy részét, miközben magyarok milliói kerültek az új országhatárokon kívülre. A két világháború közötti magyar politika ezért pártállástól és politikai irányzattól szinte függetlenül a trianoni határok valamilyen mértékű felülvizsgálatára törekedett.

Az első jelentős változást az 1938-as első bécsi döntés hozta, amely a Felvidék és Kárpátalja déli, többségében magyarok lakta területeinek egy részét juttatta vissza Magyarországnak.

1939 tavaszán Kárpátalja további részei kerültek magyar fennhatóság alá, majd 1940 nyarán a magyar–román területi vita rendezése került napirendre.

Miután a közvetlen tárgyalások nem vezettek eredményre, Németország és Olaszország döntőbíráskodása nyomán augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés.

A magyar honvédség szeptember elején vonult be a visszacsatolt területekre, ahol számos településen ünneplő tömeg fogadta. A korszak fennmaradt filmhíradói és fényképei máig a magyar történelmi emlékezet legismertebb felvételei közé tartoznak. A történet ugyanakkor nem szakítható ki a második világháború összefüggéseiből: a döntés a náci Németország és a fasiszta Olaszország döntőbíráskodásával született, a visszacsatolt területeken pedig jelentős román lakosság is élt, miközben a következő évek magyar és román megtorlásai, atrocitásai tovább mélyítették a két ország közötti konfliktust.

A második bécsi döntés területi rendelkezései végül nem bizonyultak tartósnak. A második világháború végén Észak-Erdély ismét román fennhatóság alá került, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig visszaállította ezen a szakaszon az 1920-ban meghúzott trianoni magyar–román határt.

Éppen ezért augusztus 30. egyszerre hordozza magában Trianon, a két világháború közötti magyar revíziós politika, a második világháború és az erdélyi magyarság történetének emlékezetét.

A vasárnapi budapesti rendezvény szervezői is ebbe a történelmi sorba illesztették a megemlékezést: az Igazságot Magyarországnak Szövetség korábban a Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék egykori visszatérésének évfordulóiról is hasonló rendezvényekkel emlékezett meg.

A Hazatérés Temploma előtt összegyűlt résztvevők számára azonban a rendezvény nem egyszerűen egy 86 évvel ezelőtti diplomáciai döntés felidézéséről szólt, hanem annak az időszaknak az emlékezetéről is, amikor a trianoni országcsonkítás után két évtizeddel magyarok százezrei kerültek ismét Magyarország határain belülre. Észak-Erdély 1940-es visszatérése mindössze négy évig maradt fenn, az esemény helye a magyar történelmi emlékezetben azonban jóval tartósabbnak bizonyult.

Hegedűs Lóránt beszéde a Székely visszatérés megemlékezésen.

Gaudi Nagy Tamás, Erdély visszatérésének megemlékezésén.

Hagyományteremtő megemlékezés az Észak-Erdélyt és Székelyföldet visszaszerző második bécsi döntésről

2026-08-27 08:47:40+00

„Emlékezzünk együtt 2026. augusztus 30-án 16:30-tól a budapesti Szabadság téren a Hazatérés temploma előtt dicsőséges revíziós területgyarapításra az Igazságot Magyarországnak Szövetség ünnepélyes emlékrendezvényén”

– kezdte felhívását dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A bejegyzésben arról is tájékoztat, hogy a rendezvényen LED-falas kivetítőn részleteket vetítenek a partiumi és erdélyi országrészek visszatérésének történetét bemutató csodás, Kelet felé című dokumentumfilmből, amelynek első mondata:

„A Trianonban méltatlanul széthasogatott Magyarország felett 22 évi küzdelem után kivillant a harmadik fénysugár.”

A poszthoz csatolt plakát szerint olyan közszereplők, szakértők és hagyományőrzők idézik fel szóval és zenével az erdélyi revízió dicső pillanatait, akik az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós sikerek nemzeti emlékezetben tartását, társadalmi közgondolkodásba és a politika szintjeire emelését fontosnak tartják.

A szövegben az is olvasható, hogy az Igazságot Magyarországnak Szövetség tavalyi megalakulása óta már négy, az 1920-as trianoni diktátum revíziójára emlékező ünnepi rendezvényt tartott meg a Hazatérés Napjai rendezvénysorozat keretében:

2025. november 2-án megemlékezést szervezett a Dél-Felvidék és Nyugat-Kárpátalja visszatérését eredményező első bécsi döntésre, amelynek videós összefoglalója itt megtekinthető.
2025. december 13-án megemlékezést tartott a Sopron és környékének visszatérését eredményező Rongyos Gárda-küzdelmekre és az 1921-es népszavazásra (Hűség Napja). Az esemény felvétele ezen a linken nézhető meg.
2026. március 19-én megemlékezést rendezett Kelet-Kárpátalja 1939-es visszatéréséről, melynek videóanyaga itt érhető el.
2026. április 19-én pedig Délvidék 1941-es visszatéréséről hívott életre egy megemlékezést, amelyről szintén készült videóanyag.

Gaudi-Nagy Tamás a felhívásban úgy fogalmaz:

„1940. augusztus 30-án Bécsben a Belvedere-palotában, húsz évvel Trianon után ütött az igazság órája!”

Az akkor történteket úgy jellemzi, hogy

egy legitim nemzetközi döntőbíráskodást követően nemzetközi jogi szerződéssel, puskalövés nélkül, bravúros magyar diplomáciai stratégia eredményeként visszatértek az elcsatolt keleti részek: Észak-Erdély és a Partium, összesen 43 104 négyzetkilométernyi terület.

Az íráshoz csatolt térkép a többi eredménnyel együtt ezt szemléletesen mutatja be.

A revíziók során visszaszerzett területeket szemléltető térkép | Kép forrása: Nemzeti Jogvédő Szolgálat

Az ügyvéd arra is rámutat, hogy a visszacsatolt területek a csonka Magyarország területének csaknem a felét, mintegy 46 százalékát teszik ki. Ez hatalmas diplomáciai siker volt, amelyet az akkori nagyhatalmak is elfogadtak. A második bécsi döntésről és az erdélyi területekre történt bevonulásról szóló rövid dokumentumfilm itt nézhető meg:

A közlemény rávilágít, hogy a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 1940. évi XXVI. törvénycikk preambulumában ezt olvashatjuk:

„A magyar nemzet és a magyar törvényhozás az igazság győzedelmébe vetett hitében megerősödve mélységes áhítattal ad hálát Istennek, hogy immár az elszakított keletmagyarországi és erdélyi terület egy része is visszatért a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza huszonkét évi szenvedéseik után a szerető anya gondosságával öleli keblére aggódva visszavárt, lélekben erős véreit és összes hűséges fiait.”

Ezt követően dr. Gaudi-Nagy Tamás személyes vonatkozásáról is beszámol:

„A sors furcsa fintora, hogy míg anyai nagymamám szülőfaluja, Szárazajta visszatért, addig anyai nagypapám szülőfaluja, Hosszúfalu sajnos nem. És ekkor néhai nagyszüleim házastársként Marosvásárhelyre költöztek, ahol nagyapám, Horváth Gaudi István megkezdte bírói szolgálatát, ami a magyar időkkel együtt négy évig tartott. Néhai apai nagypapám, Nagy László pedig honvédként vett részt ebben a honvisszaszerzési műveletben, bevonulási emlékérme féltve őrzött kincsként ma is megvan.”

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arról is ír, hogy ezt a jeles történelmi eseményt mutatja be az akkoriban megjelent, Erdélyünk és honvédségünk című, fényképekkel és hiteles beszámolókkal illusztrált dokumentumkötet, amely az egyik kedvenc olvasmánya. Hozzáteszi, hogy bár manapság ehhez már nehéz hozzájutni, aki nem tudja beszerezni, annak jó szívvel ajánlja Bánó Attila nemrég megjelent képes dokumentumkötetét.

„Visszatért a területekkel az ott élő népek között közel másfél millió magyar és székely, a visszatért lakosság többségét ők tették ki.

Visszatért számtalan természeti és gazdasági erőforrás: só-, arany-, ezüst-, réz-, vasérc-, szén- és egyéb bányák, vizek, erdők, felbecsülhetetlen értékű, sokévszázados, gazdag épített, ipari és kulturális örökség.

És visszatért a remény. Milliók érezhették: valóság lett az, hogy ez a nemzetgyilkos célzatú csonkolás nem maradhat így. Nem, nem, soha. Mint ahogy a bécsi döntéseket önkényesen eltörlő magyarellenes 1947-es párizsi diktátum szabta határok sem maradhatnak így” – fogalmaz Gaudi-Nagy a felhívásban.

Ezt követően hozzáteszi:

„Nem nyugszunk bele és nem hagyjuk annyiban! Ezt testvéreinkkel, szövetségeseinkkel, a nemzetközi politika meghatározó szereplőivel és a területbitorlókkal is tudatni kell megfelelő módokon. És ezért dolgozni kell felelősen, tudatosan és célirányosan, erre ösztönözve az éppen regnáló kormányt, függetlenül annak színezetétől.”

Rámutat, hogy országgyűlési képviselői időszaka előtt is, majd annak négy éve (2010–2014) alatt a Parlamentben és az Európa Tanácsban is folyamatosan kiállt az elcsatolt magyarság önrendelkezése mellett, majd nemzeti jogvédőként évek óta szorgalmazza az önrendelkezést minden elcsatolt magyar, így az erdélyi magyarok számára is.

„A történelem nem ért véget.

A mindenkori magyar államvezetés feladata a Kárpát-medencében élő magyarság nemzetegyesítése. Soha nem lehet tudni, hogy mikor hozhat ez a törekvés eredményt. De ha nincs ilyen törekvés, eredmény sem várható”

– olvasható a szövegben.

Írását azzal a gondolattal zárja, hogy ki kell használni a lehetőségeket, sőt ilyeneket teremteni kell Bethlen Gábor erdélyi fejedelem örökérvényű mondásának szellemében:

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Augusztus 23-án emlékezünk a totalitárius diktatúrák áldozataira

2026-08-23 16:40:56+00

A sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A szovjet vezető, Joszif Sztálin azután döntött a kommunista mozgalmat is erkölcsi válságba sodró megállapodás mellett, hogy kudarcot vallottak a nyugati hatalmakkal a kölcsönös biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásai, miközben a tábornoki karban végzett tisztogatás miatt meggyengült Vörös Hadsereg a Távol-Keleten harcban állt Japánnal.

A kiegyezés a Lengyelország, majd Nyugat-Európa lerohanását már eldöntő német Führernek, Adolf Hitlernek is kapóra jött, aki így akadálytalanul vihette végbe az agressziót. Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter által, Sztálin jelenlétében aláírt dokumentum azonnal életbe is lépett.

A hét cikkből álló, tíz évre kötött egyezményben a felek kötelezték magukat, hogy tartózkodnak „az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt”.

A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát, a háború kitörése után ennek alapján zajlott le a területi osztozkodás. A titkos kiegészítő jegyzőkönyv meglétét – amelynek szövegét Nyugaton már 1946-ban közzétették – a Szovjetunió egészen a gorbacsovi peresztrojkáig tagadta. A szerződés azonban csak elodázta az összecsapást: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót, a Molotov-Ribbentrop-paktum hatályát vesztette.

A náci Harmadik Birodalom 1945-ben megsemmisült, de a szovjet érdekszférába került kelet- és közép-európai országokban kommunista diktatúrák épültek ki, amelyek különböző formában, az elnyomás eltérő módozataival egészen az 1990-es évek elején bekövetkezett rendszerváltásig fennálltak.

A 2008 júniusában Prágában Európa lelkiismerete és a kommunizmus címmel megrendezett nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő így fogalmazott: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre. A tanácskozás résztvevői, majd szeptemberben az Európai Parlament (EP) magyar, észt, brit, német és lett képviselői azt javasolták, hogy augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.

Az EP 2009 áprilisában fogadott el erről állásfoglalást. Az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2011. június 10-én, a magyar EU-elnökség alatti utolsó ülésükön lengyel, magyar és litván kezdeményezésre közös állásfoglalásban emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól. A dokumentum emlékeztetett a totalitárius rezsimek áldozatainak emléknapjára, és felkérte a tagállamokat: vizsgálják meg, hogy saját országuk történelmének és sajátosságainak fényében milyen módon történjen a megemlékezés.

Az emléknapot először 2011-ben tartották meg. A soros EU-elnök Lengyelország fővárosában, Varsóban egy uniós kormányzati szintű konferencián abban egyeztek meg, hogy több országot átfogó hálózatot állítanak fel a totalitárius rendszerek kutatására. Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának 2011. október 14-i, prágai alakuló ülésén született megállapodást 13 ország 19 intézete – köztük Magyarországról a Terror Háza Múzeum – írta alá.

Az együttműködésben ma már összesen 23 ország (15 európai uniós és nyolc EU-n kívüli európai és észak-amerikai ország) több mint 70 intézménye vesz részt. 2012-ben az európai emlékezetintézetek vezetői Budapesten írtak alá közös nyilatkozatot egy európai múzeum létrehozásáról, melynek feladata a kommunista, a nemzetiszocialista és egyéb totalitárius rendszerek működésének és bűneinek bemutatása.

2018 júniusában Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel Óbudán a szovjet megszállás (a kommunista diktatúra) áldozatainak emlékművét. 2019-ben az emléknapon több európai közszolgálati televízió mutatta be a varsói székhelyű Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) kezdeményezésére készült, az európai totalitárius rendszerek nevében elkövetett erőszak és üldöztetés elszenvedőinek sorsát felidéző rövidfilmeket, ezek egyike az 1956-os magyar forradalom legfiatalabb áldozata, Mansfeld Péter emlékét idézte.

"Állítsátok meg az AfD-nácikat!" - Utcára vonultak a libsik Berlinben az AfD győzelme miatt

2026-09-08 12:32:05+00

Több ezren tüntettek hétfőn Berlinben a Brandenburgi kapunál az Alternatíva Németországnak (AfD) ellen, a párt Szász-Anhalt tartományban aratott választási sikerét követően.

Several thousand people gathered at the Berlin Brandenburg Gate in protest after the far-right AfD reached a landslide win in the state elections of Saxony-Anhalt https://t.co/KZ1dlDcZ9Z pic.twitter.com/chV8Y3xFyA
— Reuters (@Reuters) September 8, 2026

A rendőrség nagyjából ötezer főre, a szervezők mintegy 14 ezer főre becsülték az egyébként békés demonstráció résztvevőinek számát. A sebtében összehívott tüntetésre a Campact politikai kampányszervezet és a Fridays for Future klímavédelmi csoport szólított fel.

A tüntetők egyebek között A fasizmus nem alternatíva és Állítsátok meg az AfD-nácikat! Vessetek véget a rasszizmusnak és a társadalmi megszorításoknak feliratú transzparenseket tartottak fel. A tömeg pedig azt skandálta, hogy közösen a fasizmus ellen.

Nagyarányú győzelmet aratott az Alternatíva Németországnak párt a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon, de abszolút többséget nem sikerült elérnie. Szász-Anhaltban az Alkotmányvédelmi Hivatal bizonyítottan szélsőjobboldali szervezetként tartja nyilván az AfD-t – írja az MTI.

Oroszország reagálni fog a diplomaták kiutasítására Magyarországról – közölte az orosz külügy

2026-09-08 12:12:14+00

Az orosz fél válaszolni fog arra, hogy Magyarország kiutasított 10 orosz diplomatát – közölte az RIA Novosztyi hírügynökséggel az orosz külügyminisztérium.

„Az orosz fél megfelelő választ fog adni”

– közölték.

Az ügynökség forrása nem közölt részleteket az orosz lépésekről.

Mint ismert, Orbán Anita ma délelőtt jelentette be, hogy kiutasított 10 orosz diplomatát. Magyar Péter ezt a döntést fel is olvasta a parlamentben:

Itt a vége... hivatalosan is nekimentünk az oroszoknak... pic.twitter.com/UsCmXGlaLr
— Vadhajtások.hu (@VadhajtasokHu) September 8, 2026

Az oroszok újraindították a Kijev elleni csapásokat az amerikai küldöttség távozása után

2026-09-08 07:56:38+00

Az orosz erők újraindították a Kijev elleni csapásokat kedd hajnalban, röviddel azt követően, hogy az amerikai delegáció távozott Ukrajnából.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint a legújabb rakétatámadásokban hat ember megsebesült. Többen egy megrongálódott lakóházban rekedtek, a mentés még tart. Szerte a városban több helyen tűz ütött ki - közölte.

Steve Witkoff, az Egyesült Államok békemissziókért felelős különleges elnöki megbízottja és Jared Kushner főtárgyaló, az amerikai elnök veje szombaton Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd vasárnap Kijevben folytatott megbeszéléseket a háború lezárásáról.

Az amerikai küldöttség látogatására tekintettel a felek átmeneti tűzszünetet hirdettek a tárgyalási folyamatban érintett városokra vonatkozóan.

🇷🇺🇺🇦🔥Huge fire in Kiev, Ukraine after Russian launches of Zicron and other missiles. This is not the end for the night either. pic.twitter.com/roYNNu6MHq
— Sputnik🛰️ (@SputniksWorld) September 8, 2026

Witkoff: jelentős előrelépés történt az orosz-ukrán konfliktus rendezésében

A moszkvai és kijevi tárgyalások eredményeként jelentős előrelépés történt az orosz–ukrán konfliktus rendezésében – jelentette be az X-en Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja.

Az amerikai képviselő szerint előrelépés történt a további háromoldalú tárgyalások ütemtervének egyeztetésében. „Trump elnök keményen dolgozik azon, hogy véget vessen a gyilkolásoknak, és tartós, hosszú távú békét érjen el” – hangsúlyozta Witkoff.

Witkoff és Trump vejének, Jared Kushnernek a társaságában látogatott el Oroszország és Ukrajna fővárosába.

Witkoff és Kushner moszkvai és kijevi tárgyalásai közelebb vitték a feleket a konfliktus rendezéséhez – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára. „ Kétségtelen, hogy bármilyen – többé-kevésbé hatékony – kísérlet egy kis lépés a béke felé” – mondta. A Kremlben emellett lehetőségként említették az Ukrajnával kapcsolatos háromoldalú tárgyalások újraindítását is. Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója szerint Vlagyimir Putyin orosz vezető és az amerikai tárgyalók közötti beszélgetés tartalmas, konstruktív és őszinte volt.

Az első tárgyalási forduló után Kijevben Witkoff megjegyezte, hogy a beszélgetés „nagyon tartalmas és fontos” volt, és az amerikai delegáció „nagyon lelkes” az eredmények miatt. Kushner hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem csupán a konfliktus lezárására törekszik, hanem arra is, hogy hosszú távú békét biztosítson Ukrajnában.

A Financial Times információi szerint Witkoff és Kushner a kijevi tárgyalásokra a „korábban közzétett dokumentumok” frissített változatát hozták magukkal. A béketerv egyik kulcsfontosságú kérdése továbbra is az Ukrajna által ellenőrzött Donbassz területek jövője (a régió 2022-ben ismét Oroszország részévé vált).

Az amerikai béketerv első változatát 2025 novemberében tették közzé. A feltételezett dokumentum 28 pontból állt, és többek között biztonsági garanciákat írt elő Ukrajna számára, az ukrán fegyveres erők létszámának korlátozását, Kijev NATO-csatlakozásról való lemondását, az Oroszországra vonatkozó szankciók fokozatos feloldását, valamint területi megállapodásokat.

Tarjányi Péter: Moszkva katonai eszközök nélkül, de diplomáciai, gazdasági és információs téren válaszol majd

2026-09-08 16:58:06+00

A szakértő „Kémháború?” kérdéssel nyitotta erről szóló posztját, amelyben kifejtette, hogy ez az ügy jóval túlmutat a látszaton, ugyanis az ukrán háború kezdete óta több száz orosz diplomatát utasítottak ki az EU területéről „feltételezett hírszerzői tevékenység miatt”, viszont Magyarország eddig ebből kimaradt.

Ez azt jelenti most, hogy Magyarország ezen a területen visszatért az Európai Unió és a NATO biztonságpolitikai fősodrába. Budapest most először ilyen egyértelműen vállalta fel, hogy az orosz hírszerző tevékenységgel szemben ugyanazt a határt húzza meg, amelyet szövetségeseink már korábban meghúztak

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy Moszkvának ez nyilvánvalóan fáj.

De nem azért fáj ez Oroszországnak, mert tíz ember elhagyja Magyarországot, hanem azért, mert ezzel a tíz ember által kiépített „kapcsolatok, információs, hírszerzési csatornák és hosszú idő alatt felépített orosz kémhálózatok is” sérülnek. Hozzátette, hogy egy ilyen akciót felderítő- és elhárítómunka előz meg, tehát nem egy hirtelen döntésről van szó, hanem egy jól előkészített, felépített akcióról.

Vagyis nem az történt, hogy ma hirtelen felfedeztük az orosz hírszerzés 10 emberét és a kapcsolataikat – írta, kiegészítve azzal, hogy a magyar elhárítóknak tudnia kellett arról, hogy ezek a „diplomaták” milyen tevékenységet folytattak Magyarországon – ahogy eddig is tudták.

Moszkva „fájdalmas” választ ígért Magyarországnak, ám Tarjányi szerint

itt nem nyílt konfliktusra kell gondolni, hanem „a diplomácia, a gazdaság, az energia, az információs műveletek” és persze a hírszerzés, elhárítás terepére. A fegyveres ütközetet kizártnak tartja, azonban Moszkva válaszolni fog, ezt száz százalékban tudni véli.

Mégpedig olyan orosz válaszra számít, ahol katonai eszközök nélkül is hatalmas kellemetlenséget tud okozni Magyarországnak.

Rovar úr végig hörgött az üzemanyag ára miatt a kampányban - most hallgat

2026-09-08 16:03:31+00

Nézzük sorban, miket hazudozott össze-vissza Magyar Péter az üzemanyag áráról, amikor még csak a kampányban kellett handabandázni.

Sárbogárdra sodorta ezt az anyaszomorítót a balszerencse 2026. február elején. Ott akkor ÁFA- és jövedéki adó-csökkentésért hörgött:

“Úgyhogy, ha ön a benzin ára miatt aggódik, akkor, bár eddig annyira nem aggódott, akkor sem, amikor 700 forint volt, akkor lesz szíves csökkenteni az áfakulcsot, vagy lesz szíves csökkenteni a jövedéki adót. … Akkor mondjon le, legyen szíves – úgyis csak ellopnák – mondjon le erről az jövedékiadó-többletről, áfabevétel-többletről, és akkor nem fog emelkedni drasztikusan a benzin ára.”

Március 2-án Rovar úr levelet pötyögött Orbán Viktornak a Facebookon, haladéktalan áfa-csökkentésre szólította fel:

„a benzin árának további emelkedését megakadályozandó, haladéktalanul csökkentse az azt terhelő áfa és jövedéki adó szintjét”.

Egy nappal később az X-en hőbörgött a nemzet iszákos kanja, 480 forintos benzinárstopot követelt:

„Elég a dumából és a hangulatkeltésből! Azonnali adócsökkentést és benzinárstopot 480 forinton a magyar benzinkutakon!”

Ugyanezen a napon Egerben is hőbörgött vörös fejjel:

"Lépjetek, csökkentsétek a benzin adóját és maximáljátok 480 forintban a benzin árát. Próbáljátok meg, sikerülni fog! Adót kell csökkenteni és a benzin ára is csökkenni fog. Tudjátok, fideszes elvtársak, a tett az első a szó a második.”

Április 12-én megtörtént a tragédia, és nyert a diliflepnis-iszákos.

Ezért április 16-án újabb hazugságot dobott be az éterbe, akkor még azt hazudta, az Orbán-kormány védett árát megtartják:

“Kapitány István és Kármán András társaságában tárgyalást folytattam Hernádi Zsolttal és a MOL felső vezetésével. (...) Megállapodtunk arról, hogy a védett árat mind a gázolaj, mind a benzin esetén fenntartjuk az új kormány megalakulása után is, és ez a magyar költségvetésre nem fog plusz terhet róni. Felszólítom Orbán Viktort, hogy az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó csökkentéséről hozott és április 30-án lejáró rendelkezést a leköszönő kormány május 30-ig hosszabbítsa meg.”

Július 16-án is folytatta a hazudozást, azt állította, ők majd közbeavatkoznak:

"Amennyiben ennél jelentősebb kilengések lennének és jelentősen nagyobb terhet róna a lakosságra, a vállalkozásokra a benzin ára, akkor Kapitány István be fog avatkozni. Előbb be fog avatkozni, mint amikor a Fidesz-kormány hagyta, hogy 720 forint legyen a dízel.”

Ma a benzin 625,5 forint átlagosan, a gázolaj pedig 697.

A Vadhajtások csak annyit kérdez: hol van a nagy beavatkozás, Rovar Úr?

Rovar úr nem bírja a kritikát, ismét kiakadt a szivárványos Telex cikke miatt

2026-09-08 13:46:13+00

Egy 2020-ban készült, végül soha meg nem jelent Mandiner-interjú történetét elevenítette fel a Reakció: a Diákhitel Központ akkori vezérigazgatója, Magyar Péter ugyanis nemcsak a válaszokat küldte vissza, hanem a kérdéseket is átírta volna, mert szerinte azok túl negatívak voltak. A történetet a Telex is szemlézte, amiért Magyar Péter a lap Facebook-oldalán gúnyos kommentekben támadta a szerkesztőséget.

2020 augusztusában Magyar Péter még a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójaként interjút adott a Mandinernek, ami aztán soha nem jelent meg. Az újságíró az interjú elkészítése után visszaküldte ellenőrzésre a szöveget, amelyre Magyar Péter azzal felütéssel indította válaszlevelét, amihez egy teljesen átírt szövegverziót csatolt:

Nagyon sajnálom, de eredeti formájában részemről az interjú nem vállalható. Beszélek Zolival, de azért neked is leírom indokaimat röviden.

A Reakció birtokába jutott a levelezés, amely szerint az egykori igazgató hosszan sorolta észrevételeit, és mint kiderült, még a kérdéseket is átírta.

(...) biztos, hogy ezt kell fejtegetni a Mandiner hasábjain? Nem arról kellene inkább beszélni, hogy mennyi mindent tett a kormány az elmúlt évek során (...)?

– fogalmazott. Úgy vélte, a cikkben nyolc kérdésből négy negatív felütéssel közelíti meg a diákhitelezést, „miközben az azon kevés politikai termék közé tartozik, amelyek mindenki által elismerten hasznosak”. Válaszlevelében kitért a kérdésekre is: mint fogalmazott,

a negatív kérdések mellett van két indifferens és talán kettő releváns és az egész interjú olyan kissé mint egy rendőrségi jegyzőkönyv.

Az interjú végül nem jelent meg a nyomtatott lapban, se 2020 augusztusában, se később. A Reakció emlékeztetett, Magyar Péter miniszterelnökként először egy június 15-i parlamenti felszólalásában foglalkozott a Mandinerrel, ekkora azt mondta, hogy

a Mandiner című vicclap most már az államhoz kerül, és mi leszünk a kiadói, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni.

A jobboldali lapnak végül 2026 nyarán szűnt meg a nyomtatott kiadása, szeptember elején pedig közösségi oldalán jelentette be Magyar, hogy a kormány leállította az MCC-portfólió részeként hozzá került Mandiner finanszírozását és végül a hírportál is leállt. A lap több újságírója Konfront néven indított új hírportált. Magyar Péter teljes válaszlevelét a Reakció oldalán olvashatja el.

Magyar Péter megint elszabadult a kommentmezőben

Mindezt a Telex is szemlézte, ami után Magyar Péter teljesen kiborult és szokása szerint kommentelni kezdett a lap Facebook-bejegyzése alatt. Mint írta,

az egy dolog, hogy az origo újra lehozza a propaganda két évvel ezelőtti vergődését…de hogy a Telex is…de legalább a hajamat megnövesztettem. Mondjuk meg is őszült.

Később újabb kommentet írt:

Holnapi cikk javaslat. Van az a pénz, hogy az ember, amiért az ember haja megnő és megőszül.

(MNO)

Toroczkai László: Nem kérek bocsánatot, amíg Magyar Péter nem kér bocsánatot

2026-09-08 13:05:24+00

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy nem kér bocsánatot a hétfői felszólalásáért, amelyben „gyáva, undorító féreghez” hasonlította Magyar Pétert. A pártelnök szerint előbb a miniszterelnöknek kellene bocsánatot kérnie a rágalmazásért. Toroczkai részrehajlónak nevezte Forsthoffer Ágnes döntését, amellyel a házelnök kitiltotta őt a parlament e heti üléséről – szerinte az áprilisi választás óta több dehumanizáló megjegyzés is elhangzott tiszás politikusoktól, ezekért azonban senki nem kapott büntetést.

A Mi Hazánk keddi sajtótájékoztatójának apropója Toroczkai László kitiltása. A pártelnököt Forsthoffer Ágnes házelnök hétfő éjjel zárta ki az Országgyűlés e heti üléséről, miután Toroczkai a hétfői ülésnapon „gyáva, undorító féreghez” hasonlította Magyar Péter miniszterelnököt. A kitiltás azt jelenti, hogy a Mi Hazánk elnöke a szavazások kivételével nem vehet részt az ülésen – ez a jelenlegi ciklus legsúlyosabb büntetése.

Részrehajlónak tartja a házelnöki döntést Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, akit Forsthoffer Ágnes hétfő éjjel kitiltott az Országgyűlés e heti üléséről.

A pártelnök szerint az áprilisi választások óta több dehumanizáló, sértő megjegyzés is elhangzott az Országgyűlésben, ezekért azonban az érintett képviselők semmiféle büntetést nem kaptak. Példaként említette, hogy 2026. július 7-én Kulcsár Krisztián tiszás képviselő durva megjegyzést tett Molnárné Lezsák Anna édesanyjára. Felidézte azt is, hogy 2026. június 15-én Magyar Péter azt mondta Rétvári Bencének, hogy ha bemegy egy templomba, akkor azt újra kell szentelni – Toroczkai szerint újraszentelésre „súlyos erőszak, lélekölés és egyéb förtelmes bűnök esetén” van szükség. A pártelnök megemlítette azt is, hogy 2026. június 30-án Magyar Péter „hazug trógernek”, majd „hazug, embertelen trógernek” nevezett egy képviselőt az Országgyűlésben.

Toroczkai szerint a „bohóc” megszólítást minden ellenzéki képviselő naponta körülbelül két tucat alkalommal kapja meg a miniszterelnöktől, a „hazug” pedig gyakorlatilag ötpercenként elhangzik. Az állatokhoz való hasonlítás kapcsán arra hivatkozott, hogy hétfőn egy tiszás képviselő, László Endre Márton „ölebnek” nevezte Szijjártó Pétert.

A pártelnök a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kedden halálos fenyegetés érkezett a parlamenti e-mail-címére.

Golyó általi halált helyez kilátásba, hogyha még egyszer sértegetni merem a miniszterelnököt

– mondta a levélről. Toroczkai szerint mindezek ellenére ő az első képviselő, aki ilyen súlyos büntetést kapott, holott a kitiltást „egészen ritkán alkalmazták még az előző fideszes kétharmad idején is”.

A pártelnök szerint a házelnököt „a rengeteg Tisza párti sértegetés, dehumanizálás, provokáció és ambivalencia” nem zavarja, az ő esetében viszont azonnal retorzióval élt. Toroczkai azt is szóvá tette, hogy szerinte Magyar Péter szinte mindennap házszabálysértően viselkedik – példaként a keddi napot hozta, amikor a reggeli órákban sem lehetett tudni, hogy a miniszterelnök napirend előtt felszólal majd, holott a bejelentési határidő hétfőn lejárt.

Vannak egyenlők és vannak egyenlők, tehát úgy tűnik, hogy a miniszterelnök egyenlőbb

– fogalmazott.

A pártelnök a saját hétfői mondatait is pontosította. Szerinte a sajtóban több helyen pontatlanul idézték: nem azt mondta, hogy a miniszterelnök egy gyáva féreg, hanem azt, hogy „ne meneküljön, mint egy gyáva féreg”. Toroczkai szerint ez nem ugyanaz, mint amikor Magyar Péter „trógernek” nevezett egy képviselőt, mert az konkrétan neki szólt, míg az ő mondata a módszerre vonatkozott.

Toroczkai megismételte a hétfői felszólítását is. Szerinte Magyar Péter azzal vádolta meg a Mi Hazánkot, hogy családi cégek érdekében lobbiztak minisztériumokban, ami „az egyik legsúlyosabb dolog, amivel egy politikust, egy pártelnököt, egy parlamenti képviselőt meg lehet vádolni”. A pártelnök szerint a miniszterelnöknek két lehetősége van: vagy megnevezi, milyen családi cég ügyében, melyik minisztériumban lobbiztak, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy rágalmazott. Toroczkai szerint ha a miniszterelnök tud ilyen ügyről, de nem jelenti be, akkor „a tudomására jutott korrupciós bűncselekményt akarja elhallgatni”, ami bűncselekmény lenne.

A pártelnök felidézte, hogy amikor a hétfői ülésen bocsánatkérésre szólította fel a miniszterelnököt, Magyar Péter azt kiabálta vissza:

Mert különben mi lesz?

Toroczkai szerint „Magyarország miniszterelnöke nem mondhat ilyet a kétharmados felhatalmazása birtokában”, mert ez azt üzeni, hogy bármit megtehet. A pártelnök arra is utalt, hogy a miniszterelnök korábban az Ötkertben történt garázdaság, telefonrablás és rongálás ügyében is a mentelmi joga mögé bújt az Európai Parlamentben, ezért egy rágalmazási feljelentést sem vennének érdemben.

Toroczkai a sajtótájékoztatót azzal zárta, hogy továbbra is fenntartja a hétfői mondatait.

„Nem vonom vissza, bocsánatot nem kérek, ameddig Magyar Péter a felszólításoknak nem tesz eleget”

– fogalmazott. A pártelnök szerint a miniszterelnöknek egyrészt a rágalom miatt kellene bocsánatot kérnie, másrészt amiatt, amit a felszólalásán kívül, de az Országgyűlés előtt mondott. „Nem mondhat ilyet egy miniszterelnök, kivéve egy esetben: hogyha valamiféle diktatúrát építenek Magyarországon” – tette hozzá.

Navracsics Tibor szerint a Polgári Demokraták "Orbán-mentes, de nem puccsot készít elő"

2026-09-08 10:45:57+00

A Polgári Demokraták nem a Fidesz, a Tisza, vagy akár a DK ellenében jött létre, de „nem árt, ha új gondolatok kerülnek elő a magyar politikai közbeszédben” – mondta Navracsics Tibor az ATV Médiapiac című műsorában. A politikus azt mondta, a kezdeményezése „Orbán-mentes ajánlat”, és bár gondolkodott korábban a Fidesz elhagyásán, nem jutott el odáig, hogy elhagyja a politikai közösséget.

Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és területfejlesztési miniszter Ferencz Orsolya egykori űrbiztos augusztus 20-án jelentette be, hogy Polgári Demokraták néven új mozgalmat indítanak. Navracsics akkor arról beszélt, „két oldal helyett egyenes út kell”, mert Magyarország eljutott abba a helyzetbe, amikor „két oldal végletes, végzetes szembenállása az ország egységét rombolja, cselekvőképességét rontja”, ezért párbeszédre van szükség.

A Polgári Demokratákról az interjúban Navracsics azt mondta, „olyan értelemben Orbán-mentes, hogy tudjuk, kik vesznek részt benne: Ferencz Orsolya, jómagam, még páran. Tehát Orbán Viktor nem vesz részt benne... Csak azért vagyok óvatos ezekkel, mert látja, ha én azt mondom, hogy én egy Orbán-mentes ajánlatot adok a választópolgároknak, az úgy válik önmagában hírré, hogy Navracsics puccsot készít elő Orbán Viktor ellen. Nem! Szeretnék beszélni a választópolgárokkal.”

Arra a kérdésre, hogy a viták és az ideológiai elmozdulás miatt megfordult-e a fejében a Fidesz elhagyása, Navracsics azt válaszolta:

„Persze! Hát az ember sok mindenen gondolkozik... Gondolkoztam. Odáig soha nem jutottam el, hogy azt mondjam, ki is lépek ebből a közösségből.”

Navracsics arról is beszélt, a NER 16 évéből ő csak 11-et töltött a NER-ben miniszterként vagy kormánybiztosként, 5 éven keresztül az Európai Bizottság tagja volt a kormány delegáltjaként. A jelenlegi miniszterelnök viszont a 16-ból 14-et töltött a NER-ben, igazgatótanácsokban, felügyelőbizottságokban – mondta.

A volt miniszter szerint a belső távolodása a Fidesztől 2015-ben, brüsszeli évei alatt kezdődött, szerinte akkor indult el egy ideológiai változás a pártban. Azt mondta, nem csak konkrét eseményekkel, tendenciákkal sem értett egyet, ezeket a kritikáit pedig korábban is nyíltan fogalmazta meg. A 2026-os országos választási listáról saját maga kérte le a nevét a pártvezetésnél, és kizárólag egyéni választókerületében indult el. Arra nem gondolt, hogy függetlenként induljon, mint mondta, a lojalitása a Fidesz politikai közösségéhez köti, oda akar tartozni, és egyébként sem hisz a függetlenségben.

A választáson végül alulmaradt a Tisza jelöltjével szemben, akkor arról beszélt, elfogadja az eredményt, és visszavonulhat a politikától. Később azonban Orbán Viktor visszahívta, a párt vidékfejlesztési munkacsoportjának vezetését bízta rá.

Arra a kérdésre, hogy képes lehet-e Orbánnal az élén megújulni a Fidesz, Navracsics azt válaszolta, fontosabb kérdés, hogy képes-e valódi megújulásra a párt. „Alapvető hitelességi problémáról van szó”, ezért most az a kérdés, hogy képes-e olyan érvényes ajánlatot tenni a Fidesz és a KDNP, amely legalább megfontolásra készteti a választókat. Szerinte először ezt kell kitalálni, és utána lehet arról beszélni, hogy ezt kivel lehet megvalósítani. Navracsics szerint Orbán Viktor is csak azért vállalta el a Fidesz elnöki posztját a kongresszuson, mert ő is tudja, hogy ennyi időre szükség lesz, „hogy magához térjen a Fidesz” a választási vereség után.

Azt viszont elismerte, hogy „ma a Fidesz mint párt olyan mértékben nőtt össze Orbán Viktor politikai személyiségével, hogy szerintem nincsen Orbán Viktor nélküli Fidesz. (...) Ha a Fidesz egyben maradása a cél, akkor ez Orbán Viktor aktív részvételét jelenti” – fogalmazott.

Történelmi mélypont: egy centiméter a Duna vízállása Budapestnél

2026-09-08 18:02:27+00

Ez az érték jóval alacsonyabb még annál is, amelyet a nyári aszályhelyzet alatt mértek – írta az Időkép.

Már júliusban megdőlt a korábbi, 2018-as negatív rekordot, a hónap végén 27 centimétert mért a Vízügy. Aztán tovább apadt a folyó, még majdnem 20 centimétert süllyedt a vízszint augusztusban.

Az alacsony vízállás nehezíti a folyami hajózást, a mederben rejtőző akadályok közvetlenül is veszélyeztethetik a közlekedést a vízen. A vízügyi szakemberek szerint a tartós csapadékhiány, a folyó vízgyűjtő területén tapasztalt rendkívüli szárazság vezetett ahhoz, hogy ilyen alacsony legyen a vízszint.

A Duna vízgyűjtőjére viszont szerdán csapadékot hozhat egy front, így várhatóan emelkedni fog a vízszint.

A Duna rekordalacsony szintje miatt a Lágymányosi-öböl kotrásával biztosították a Veolia Csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) Kelenföldi Erőművének vízellátását, a válsághelyzet megelőzésére 20 millió forintot fordítottak – közölte az erőmű az MTI-vel kedden. Felidézték: az erőmű szakemberei rekordgyorsasággal, két nap alatt előkészítették és augusztus első hetében a Lágymányosi-öböl 50 méteres partszakaszán kotrással, 50-100 centiméterrel mélyítették a medret, a megfelelő technológia mellett, jogszabályi előírásoknak megfelelően.

A kitermelt 300-400 köbméternyi hordalékot a partélen terítették szét.

Az erőmű több mint 110 éves történetében még nem volt arra példa, hogy az üzemvitel biztonsága és az öböl élővilágának megtartása érdekében kotrást kelljen alkalmazni.

A Kelenföldi Erőmű a villamosáram-termeléshez szükséges vizet a Lágymányosi-öbölből kapja, berendezéseinek biztonságos és zavartalan működéséhez elengedhetetlen a folyamatos hűtő-és nyersvíz utánpótlása, ennek hiányában súlyos üzemzavarok léphetnének fel, ami a termelést is veszélyeztetheti.

Iványi Gáborék továbbra is hiába várják, hogy visszakapja egyházi státuszát a MET

2026-09-08 17:25:17+00

A MET vezetője szerint már áprilisban benyújtották az ehhez szükséges megállapodástervezetet, de választ csak múlt héten kaptak. Akkor azt közölték velük, hogy az ügyet áttették az illetékes kulturális minisztériumhoz.

Iványi Gábor azt mondta, az egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár és egy államtitkár is járt náluk, ezt azonban a minisztérium később rutinszerű látogatásként értékelte, aminek nem volt köze a státusz rendezéséhez. A kérdésre, miért ilyen bonyolult ügy ez, a kamulelkész azt válaszolta, egyszerű lenne a helyzet, az érvényes egyházi törvény alapján egy olyan parlamenti döntésre lenne szükség, ami lényegében egy „gombnyomással” megoldható.

A felvetésre, hogy a státusz visszaállítása nagy összegű kifizetést is jelenthetne az egyháznak, minthogy a MET-től az elmúlt években jelentős támogatásokat vontak el, Iványi azt mondta, erről is lehetne tárgyalni.

Iványi Gábor májusban egy másik interjúban arról beszélt, hogy Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter egy informális egyeztetésen megígérte a MET egyházi státuszának visszaállítását. A lelkész akkor azt mondta, nincs szükség az egyházi törvény módosítására, jogászaik a határozati javaslatot is kidolgozzák, amit a kormánynak elég átmásolva beterjeszteni a parlament elé.

Tarr Zoltán viszont aznap konkrétan cáfolta, hogy lett volna ilyen találkozója Iványival. „A megjelent sajtóhírekkel ellentétben sem formális, sem informális egyeztetéseket nem folytattam Iványi Gáborral” – írta, hozzátéve, reméli, hogy a minisztérium felállása után rövid időn belül a megfelelő keretek között tárgyalhatnak a MET státuszáról.

Lemondott az Oktatási Hivatal elnöke

2026-09-08 16:31:37+00

Benyújtotta lemondását elnöki tisztségéről és kormánytisztviselői jogviszonyáról az oktatási és gyermekügyi miniszternek Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke október 1-jei hatállyal.

A hivatal keddi tájékoztatása szerint Brassói Sándor 2020. szeptember 1-je óta vezeti elnökként az Oktatási Hivatalt.

"Hangsúlyosan kijelentem, hogy lemondásomnak nincs sem politikai, sem személyes konfliktusban gyökerező oka. Sokan tudják, hogy pártokon kívülálló vezető voltam és vagyok"

- fogalmazott a közleményben a leköszönő elnök, aki felidézte: pályája során tizenkét oktatásügyért felelős miniszterrel dolgozott együtt kilenc egymást követő kormányzat alatt.

Azt írta: döntése mögött elsősorban emberi tényezők állnak, több mint negyven évnyi közszolgálati munkavégzés után már egy ideje nem tudta ugyanazzal az energiával és teljes odaadással ellátni felelősségteljes feladatát.

A közleményben az OH elnöke emlékeztetett, hogy több mint négy évtizede dolgozik a magyar oktatási ágazatban, ebből 28 évet a magyar államigazgatásban töltött vezetőként, 11 évet pedig az Oktatási Hivatalban elnökhelyettesként, illetve elnökként. Utóbbi a pályája egyik legfontosabb és legnehezebb időszaka volt - közölte.

Brassói Sándor kitért arra is, hogy az elmúlt hat évben innovatív lépésekkel korszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá tették mind a hivatal, mind a köznevelési és a felsőoktatási ágazat működését.

Közölte, az OH a magyar oktatási rendszer legerősebb "motorjává" vált, amelyet professzionális belső szakembergárda erősít.

A távozó elnök kitért arra is: lemondásának nincs köze a Déryné Programmal kapcsolatos hírekkel. A Déryné Közhasznú Nonprofit Kft.-vel miniszteri utasításra bontott szerződést szeptember 4-én az OH.

(MTI)

Bezár a győri autóipari gyár, 500 ember kerülhet utcára

2026-09-08 13:54:52+00

A WKW Hungária Kft. év végén bezárja győri üzemét, miután a német anyacég az átszervezés és a csökkenő megrendelések miatt a jogutód nélküli megszüntetés mellett döntött. A prémiumautókhoz gyártott díszléceket készítő vállalatnál mintegy 500 dolgozó veszítheti el a munkáját, akiknek a rendes végkielégítés mellett további egy-két havi megtartási pénzt ígértek.

„Szeptember 7-én azt a szomorú hírt kaptam, hogy egy autóipari multinacionális vállalat, a WKW anyacége úgy döntött, hogy a gazdasági helyzet rájuk gyakorolt hatásai miatt a WKW Hungária Kft. az év végéig befejezi győri működését, a magyar cég jogutód nélkül megszűnik. Igyekszem a következő napokban begyűjteni minél több információt az ügyben” – írta keddi Facebook-bejegyzésében a Tisza-kedvelő Pintér Bence.

Győr balliberális polgármestere posztjában jelezte, hogy beszélt László Zoltánnal, a Vasas Szakszervezet alelnökével, és elkezdik áttekinteni a lehetőségeket, hogy "milyen segítséget tudnak nyújtani a munkavállalóknak".

500 dolgozó veszítheti el a munkáját

A Győr-Moson-Sopron vármegyei hírportál, a Kisalföld cikke szerint 500 dolgozó veszítheti el a munkáját. Az egyik ott dolgozó olvasójuk a lapot arról tájékoztatta, hogy a WKW Hungária Kft. vezetői hétfőn 13, 14 és 22 órakor arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy a WKW német anyacége átszervezés és a csökkenő megrendelés miatt a győri telephelyű céget december 31-én jogutód nélkül szünteti meg.

A cég prémiumautók – Audi, Mercedes, Jaguar, Porsche – díszlécét gyártja. A tájékoztatóban elmondták, hogy jogszerűen járnak majd el, és mindenkit kifizetnek, illetve plusz egy- vagy kéthavi megtartási pénzt fizetnek a rendes végkielégítésen felül.

A cég régóta gondokkal küszködött a tudomásunk szerint, a tulajdonos próbálta értékesíteni, eszerint sikertelenül

– válaszolt a lap megkeresésére László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. „Hétfőn a régiós vezetőnk már egyeztetett a cég vezetőivel, mint ahogy információnk szerint a győri önkormányzat is kapcsolatba lépett a tulajdonosokkal a helyzet rendezése érdekében. A WKW-ban is van egy alapszervezetünk, mintegy 80 fővel. Amit tudunk még tenni, hogy a győri önkormányzattal együtt megnézzük a környéken található vállalkozások munkaerőigényét, ahová tudunk, beajánljuk a most elbocsátottakat. Ma is beszéltem egy másik cég HR-esével, ők már vennének fel néhány főt. Sajnos úgy látom, hogy egy folyamat része a mostani gyárbezárás, az autóipar több cégénél hallottunk létszámstopról, a határozott idejű szerződéssel rendelkező dolgozók elküldéséről” – fejtette ki.

A lap megemlítette, hogy 2025 februárjában is arról írtak, hogy gond van a cégnél, és tüntetéssel tiltakoztak a győri WKW Hungária Kft.-nél dolgozók a számukra hátrányos munkáltatói intézkedések, egyebek között a bérfejlesztéssel és a bónuszok átalakításával kapcsolatos egyoldalú döntései ellen.

Esküt tettek a tiszás közmédia testület megválasztott tagjai

2026-09-08 13:25:04+00

A parlament kormánypárti többsége a nyáron döntött meg a közmédia átalakításáról, amelynek részeként létrejött a Független Közmédia Testület. A szervezet kilenc tagjából hatot mai ülésén választott meg az Országgyűlés, amivel a testület megkezdheti a munkáját. A három hiányzó tag az ellenzéki frakciók jelöltjei, akiket kétszer is leszavaztak a tiszások.

Az Országgyűlés megszavazta a kormánypárt ötletére létrehozott Független Közmédia Testület kilenc tagjából hatot és a szervezet elnökét. A parlamenti többség június 23-án fogadta el azt a médiatörvény-módosítást, amely az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató megszüntetésével, illetve új közmédia-struktúra kialakításával számol. A testület tulajdonosi jogokat gyakorol az új Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az MTI Nonprofit Zrt. felett, vagyis nem pusztán tanácsadó szerv, hanem az új közmédia egyik legfontosabb irányító és felügyeleti szerve.

Kilenc tagjából hármat a kormánypárt, hármat az ellenzék, hármat pedig médiaszakmai szervezetek jelölnek. A konstrukciót amiatt is bírálták, hogy így hat politikai delegált áll szemben három szakmai taggal. A testület egyik legfontosabb feladata, hogy nyílt pályázaton kiválassza a közmédia állandó vezetését. Jelenleg az átalakítás átmeneti szakaszában Horváth P. András tölti be az ideiglenes szakmai vezetői szerepet.

Az utóbbi hetekben jelentős vita alakult ki a testületbe delegált tagok szakmai háttere és kiválasztása kapcsán. A testület tagjaira vonatkozó valamennyi jelölésnek augusztus 23-án éjfélig kellett volna beérkeznie, amit az ellenzék és a szakmai szervezetek is teljesítettek. A Fidesz Siklósi Beatrixot, a KDNP Martí Zoltánt, míg a Mi Hazánk Moys Zoltánt jelölte a testületbe. Azonban a Tisza a saját maga által kitűzött határidőt képtelen volt tartani és nem állítottak határidőre jelöltet a testületbe.

Ezután a Tisza Párt kezdeményezésére elmaradt a testület médiaszakmai jelöltjeinek meghallgatása az Országgyűlés művelődési bizottságában. Továbbá leszavazta a bizottság tiszás többsége az ellenzéki képviselőcsoportok által javasolt tagokat.

Majd egy héttel az eredeti határidő után Bujdosó Andrea frakcióvezető tudatta, hogy a Tisza Szabó Györgyöt, Hargitai Miklóst és Bálint Viktort jelöli a Független Közmédia Testületbe. Szabó kapcsán megjegyzendő, hogy a Kádár-rendszerben a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ) főtitkára volt. Arra már Mező Gábor történész hívta fel a figyelmet egy korábbi írásában, hogy

arról a kommunista, szocialista, megengedőbben baloldali szervezetről beszélünk, amelyről ma már viszonylag közismert, hogy egyrészt a szovjetek irányították, de gyakorlatilag a KGB fedőszerve lehetett.

Az első körös meghallgatások után az ellenzék ismét az eredeti jelöltjeit állította a Független Közmédia Testületbe, azonban a múlt héten tartott újabb meghallgatáson másodszor sem támogatta őket az Országgyűlés művelődési bizottságának tiszás többsége. Ezzel párhuzamosan a bizottság Bayer Judit médiajogászt és médiakutatót javasolta a Független Közmédia Testület elnökének. Bayer volt az egyetlen jelölt a tisztségre, személyére Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke tett javaslatot. Radnai Márk belebegtette, hogy az ellenzéki tagok nélkül, hat fővel is megalakulhat a testület, sőt így is kiírhatják a közmédia vezérigazgatói pályázatát. Ha pedig az ellenzék továbbra sem állít szerintük „alkalmas” jelölteket, mások előtt nyithatják meg a lehetőséget.

(MNO)

Feljelentették a Fradi-ultrákat, a BRFK egyelőre vizsgálódik

2026-09-07 20:56:09+00

A Budapesti Rendőr-főkapitányság egyelőre a beadvány tartalmát vizsgálja, külön nyomozást még nem rendelt el – írta a Magyarnak nem nevezhető Hang.

A molinókat vasárnap este, a Ferencváros–Újpest mérkőzésen feszítették ki a Groupama Arénában.

Az üzenetek előzménye, hogy Kele János, a 24. hu munkatársa és Murányi András, az Index felelős szerkesztője is foglalkozott a Kubatov Gábor vezette klub Fradiváros-projektjével. A Ferencváros 25 milliárd forint állami támogatást kapott a népligeti sportkomplexum megépítésére, a beruházás azonban nem valósult meg az eredetileg tervezett formában.

A Fradivárosra biztosított közpénz felhasználása miatt már külön rendőrségi nyomozás folyik az Állami Számvevőszék bejelentése nyomán. Az ügyben a Belügyminisztérium is büntetőfeljelentést tett.

Nemrég Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke bejelentette, az FTC utóellenőrzési kérelmekkel fordult a sportért felelős Belügyminisztériumhoz.

Így szólt a Nélküled a DAC - Slovan Pozsony rangadón (Videó)

2026-09-06 08:45:24+00

Nyerges Attila, az Ismerős Arcok frontembere elénekelte a dunaszerdahelyi stadionban a Nélküledet.

Így szólt a Nélküled Dunaszerdahelyen

DAC - Slovan Pozsony 2026.09.05. pic.twitter.com/X27QYNyFwj
— Vadhajtások.hu (@VadhajtasokHu) September 6, 2026

A szlovák szurkolók közben "kurva magyarok" - rigmust erőltették.

A Niké Liga 7. fordulójának rangadóján a dunaszerdahelyi DAC szombaton este 2-0-ra legyőzte a Slovan Pozsonyt a szlovák élvonalbeli futballbajnokságban. Volt miért visszavágni, hiszen a csallóköziek az utolsó négy bajnoki mérkőzésüket elveszítették a nagy riválissal szemben.

A DAC–Slovan rangadókat mindig parázs hangulat kíséri a lelátón, ezt nem egyszerű meccsként élik meg a szurkolók, hanem magyar–szlovák csataként is.

A performansz aztán tökéletesen sült el, mert ezúttal az történt, ami a mesében soha: Hókuszpók legyőzte a hupikék törpikéket, vagyis a Dunaszerdahely a Slovant.

Ráadásul a DAC a 7. forduló után, egy mérkőzéssel kevesebbet játszva, vezeti a szlovák bajnokságot.

Nyert a női kosárválogatott a vébén, közel a továbbjutás

2026-09-05 19:30:09+00

A 28 év után újra vb-résztvevő magyarok, akik a pénteki nyitányon 99-53-ra kikaptak a franciáktól, a második perctől előnyben voltak, és főként az elmúlt Euroliga-szezon legjobbjává választott Juhász Dorka remeklésével tíz ponttal vezettek a nagyszünetben.

Az elmúlt öt Afrika-bajnokságon győztes ellenfél a hajrában feljött két pontra, de a magyarok végül megszerezték első győzelmüket a világbajnokságon. A siker várhatóan továbbjutást ér, mivel Nigéria utolsó csoportellenfele az olimpiai ezüstérmes Franciaország lesz.

Völgyi Péter szövetségi kapitány együttese hétfőn 14.30 órától a Koreai Köztársaság ellen fejezi be szereplését a B csoportban.

Az első helyezett közvetlenül a negyeddöntőbe jut, míg a második és harmadik gárda a nyolc közé kerülésért keresztbe játszik az A csoport harmadikjával, illetve másodikjával.

NŐI KOSÁRLABDA-VILÁGBAJNOKSÁG, BERLIN
2. FORDULÓB-CSOPORT
MAGYARORSZÁG–NIGÉRIA 71–67 (21–13, 15–13, 16–16, 19–25)
Max Schmeling Halle, 3857 néző.
Vezette: Batista (Puerto Ricó-i), Griguol (ausztrál), Gajdosz (lengyel)

Több mint egy kilométeres lövésével világrekordot állított fel Mónus József íjász

2026-09-02 19:26:23+00

Sajtósa szerdai közleménye szerint a hajdúnánási születésű, Fehér Farkas néven is ismert távlövő íjász az Egyesült Államokban, Nevadában, a Smith Creek kiszáradt tómedrében rendezett versenyen hat nyílvesszőt lőtt ki.

Négyet körülbelül 800 méternél találtak meg, az ötödik pedig 1059 méterre repült, vagyis mindössze néhány méterrel maradt el a rekordtól.

A hatodik nyílvesszőt csak hosszabb keresés után találták meg a versenybírák közreműködésével, a mérés 1063.59 méteres eredményt mutatott, amellyel Mónusnak 80 centiméterrel sikerült megjavítania a 29 éve fennálló, 1062.79 méteres korábbi csúcsot.

„Valakinek talán csak 80 centiméter. Nekem egy egész élet munkája van benne. Mert egy világrekord nem akkor születik, amikor a nyílvessző földet ér, hanem minden egyes napon, amikor az ember a fáradtság és a fájdalom után újra feláll és ismét megfeszíti az íjat” – fogalmazott az eredmény után Mónus József, aki hosszú évek óta a távlövő íjászat nemzetközi élmezőnyéhez tartozik.

Számos világrekordot állított már fel különböző kategóriákban és korábban ugyancsak az Egyesült Államokban jutott túl először az egy kilométeres határon, amikor 2023-ban 1007.41 méteres eredményt ért el. A mostani rekordkísérletet egyéves felkészülés előzte meg.

Mónus saját íjakat és nyílvesszőket készít, munkáját pedig a sport mellett a hagyományőrzés és a történelmi íjászat kutatása határozza meg.

Elmondása szerint évente mintegy 250 ezer nyílvesszőt lő ki edzéseken, versenyeken és bemutatókon.

(NSO)

Újabb botrány a Parlamentben: Balla György keményen kiosztotta a Tiszás Hallernét (Videó)

2026-09-08 11:01:29+00

Megvonták a szót Pócs Jánostól is.

Dúró Dóra személyes érintettség okán szót kérve tisztázta:

Miniszterelnök úr, amikor ön arról beszélt, hogy milyen jó itt fiatalnak lenni, én elmentem a pedagógustüntetésekre és eleget tettem a szakszervezetek meghívásainak.

A Mi Hazánk politikusa azt is leszögezte, hogy bár Magyar Péter asszisztálással vádolja őket, hatan nem tudtak leszavazni százharmincöt képviselőt.

Az elszabadult Hallerné Nagy Anikó (Tisza) figyelmeztette Novák Elődöt és Apáti Istvánt is a bekiabálások miatt.

Pócs János szintén személyes érintettség okán felszólalva kijelentette: „Miniszterelnök úr azt bátorkodta mondani, hogy engem az üzemanyag-kedvezmények nem érdekelnek. Az elmúlt tizenhat évben minden kedvezményt megszavaztunk.” Hallerné Nagy Anikó jelezte, hogy "ez nem személyes érintettség".

Pócs János úgy folytatta, személyes érintettség tekinti, amikor Magyar Péter azt mondta, hogy a Jászságban nem történtek útfejlesztések. Hallerné Nagy Anikó erre újra közbeszólt, hogy ez politikai kérdés, nem személyes érintettség, ezért megvonta Pócs Jánostól szót.

Balla György kiosztotta a Tiszás Hallernét pic.twitter.com/Ou3rq9R9Yb
— Vadhajtások.hu (@VadhajtasokHu) September 8, 2026

Balla György beolvasott Hallernénak

Végül Balla György is személyes érintettség okán kért szót:

Engem a levezető elnök kioktat, helytelenül, rosszul alkalmazva a házszabályt, nem ismerve azt. Én jóval korábban ismertem a házszabályt, mint azt, hogy ön egyáltalán tudta volna, hogy létezik ilyen.

Hallerné Nagy Anikó erre kikapcsolta a Fidesz képviselőjének a mikrofonját, megkérve Balla Györgyöt, hogy ne kiabáljon és ne csapkodja az asztalt.

Lehet, hogy ön nem elégedett az ülésvezetéssel. Tegye le a kezét, ne mutogasson, önhöz beszélek. Az ülésvezetés bírálata szintén meg nem engedett. Ebben a teremben ön az egyik, aki valóban a legjobban kell ismerje a házszabályt. Kérem, hogy ennek betartásával folytassa a munkát

– kérte Hallerné Nagy Anikó Balla Györgyöt, aki azt követelte, hogy a miniszterelnök bekiabálásait is szankcionálják.

Megtapsolták a kólás dobozok Toroczkai László kitiltását (Videó)

2026-09-08 09:37:02+00

Kedden folytatódott a Tiszás vergődés a parlamentben. Mint ismert, Forsthoffer Ágnes a férgezés miatt kitiltotta a Mi Hazánk elnökét az e heti ülésekről.

A Tiszás képviselők nagyon örültek a döntésnek, mindannyian megtapsolták a bejelentést:

Megtapsolták a kólásdobozok T.Laci kitiltását... 🤮🤮🤮https://t.co/l8wsE2HBeZ https://t.co/XS2o9vm9bP pic.twitter.com/POnX3uNKVY
— Bede Zsolt (@Bede_Zsolti) September 8, 2026

Magyar Péter a parlament keddi ülésen bejelentette, hogy elindítják a Szent István vidékfejlesztési programot, amit 10 vidéki mikrotérségben, összesen 100 településen, 100 ezer ember bevonásával próbálnak ki. A program kidolgozásáért köszönetet mondott Lőrincz Viktóriának, a Tisza-kormány vidék- és településfejlesztési miniszterének, aki „nélkül nem lenne harcos hangja a vidéknek” a parlamentben. A nárcisztikus miniszterelnök arról is beszélt, az a céljuk, hogy "a vidéki élet ne lemondás, ne kényszer legyen, vissza akarják adni a vidéki élet méltóságát".

A Szent István program Lőrincz Viktória a bizottsági meghallgatásán is téma volt. A miniszter annyit árult akkor a programról, hogy évente 10 falu 1-1 milliárd forintos fejlesztési keretet kap, aminek sorsáról a helyi közösségek döntenek majd.

Magyar Péter azt is bejelentette a keddi ülésen, hogy már dolgoznak azon a törvényjavaslaton, “ami megszüntetné a megyei közgyűléseket, mert azok szerint az ellenzék kifizetőhelyeként működnek”.

Magyar Péter az ülésen úgy fogalmazott, hogy „a megyei közgyűlések ma kizárólag a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek. Közpénz ATM-nek használják önök a megyei közgyűléseket. Olyan hellyé alakították ezeket, ahol az eredeti Fidesz, a zöld Fidesz, és a kék Fidesz megmaradt csápjai együtt tudnak mutyizni az uniós pályázatokon. Havi egy-két nap és már repül is a sokmilliós fizetés a párttársaik zsebébe, közben a megye semmit sem profitál a közgyűlések munkájából.”

Megyei földesúrként uralkodnak a még megmaradt birtokukon, ezért is állítottuk meg a féktelen közpénzköltést, a közgyűlési elnökök és alelnökök költségtérítésének eltörlésével, a milliós fizetések csökkentésével. Ideje tovább lépni. Ennek a rendszernek egyszerűen véget kell vetni. Már dolgozunk azon a javaslaton, amely a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza. Évente sok tíz milliárd forintot fogunk megspórolni

– jelentette be Magyar Péter.

Dúró Dóra Magyar Péternek: Kérjen bocsánatot!

Elsőként Dúró Dóra reagált Magyar Péter beszédére. A Mi Hazánk politikusa azzal kezdte, hogy üdvözlendő minden olyan intézkedés, ami a magyar vidéket erősíti, a Szent István-program is előrelépés, viszont a probléma az, hogy évente juttatnak tíz falvanként akkora összeget, amennyivel eddig az államadósság folyamatosan nőtt.

Ön tegnap is hazug módon vádolt minket azzal, hogy minisztériumokba jártunk saját családi cégeknek lobbizni. Felszólítom: mondja meg konkrétan, hogy ki, mikor, hol, milyen cégért lobbizott. Ha nem tudja megnevezni, kérjen bocsánatot. Azért is kérjen bocsánatot, mert azt állította, hogy a Mi Hazánk képviselői a megyei közgyűlésekben milliókat keresnek. Ez nem igaz. Azt is állította, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői mutyiznak, de soha nem volt ilyen

– jelentette ki Dúró Dóra, hozzátéve: „Lannert Judit azt mondta, hogy az összes iskolaigazgatót kirúgná. Tudom, hogy azt mondja, ez a kontextusából kiragadott mondat, de nincs olyan kontextus, amiben ezt lehet mondani.” A politikus szerint Lannert Judit korábban arról is beszélt, hogy a nyelvtudás nélküli tanárokat el kell küldeni, valamint kisiskolákat kellene bezárni.

Lannert Judit ezek után is a kormány oktatási minisztere maradhat?

– kérdezte Dúró Dóra, aki felidézte Svéd Tamás államtitkár szavait is az egészségügyről: „Az országleltár vége valószínűleg az lesz, hogy nem lehet minden településen minden ellátást fenntartani.”

Mosolyogva érkezett a budapesti AI Summitra Varga Judit

2026-09-07 19:08:50+00

A volt igazságügyi miniszter, Varga Judit hétfőn részt vett a városligeti Magyar Zene Házában rendezett AI Summiton – derült ki a Budapest Eye Instagramon közzétett bejegyzéséből.

A poszt szerint Varga Judit vidáman érkezett a mesterségesintelligencia-konferenciára, ahol „otthonosan mozgott a technológia és az üzleti élet képviselői között”.

Az egykori politikus belépőkártyáján a Tigra Zrt. felirat szerepel, Varga ugyanis 2024 szeptembere óta a cég nemzetközi tanácsadója.

Az AI Summit Budapest Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciája. A rendezvény célja, hogy összehozza a technológiai szektor, az üzleti élet, az oktatás és a kormányzat szereplőit, hogy közösen vitassák meg az MI (Mesterséges Intelligencia) legújabb trendjeit, gazdasági hatásait és gyakorlati alkalmazásait.

Az egykori igazságügyi miniszter feltűnése ismét bizonyította, hogy a közélettől való távolodása ellenére továbbra is komoly érdeklődés övezi a személyét.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Budapest Eye (@budapest_eye) által megosztott bejegyzés

Az Európai Bizottság üdvözölte az orosz diplomaták kiutasítását

2026-09-08 18:29:31+00

Kedd délelőtt Orbán Anita külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország tíz orosz diplomatát utasít ki, mivel azok a diplomáciai tevékenységgel összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak.

Az Európai Bizottság szolidáris Magyarországgal az orosz diplomaták kiutasításának ügyében – közölte Christian Wigand szóvivő az Euronews kérdésére. A Bizottság szerint az Európa elleni orosz hibrid támadások vezettek a tíz orosz diplomata kiutasításához.

Ez egy előre látható reakció volt Oroszország kitartó, hibrid támadásokat alkalmazó kampányára az EU és tagállamai ellen – tette hozzá a szóvivő.

Az Európai Unió teljes szolidaritását fejezi ki Magyarországgal, és megerősíti támogatását a tagállamok nemzetközi joggal összhangban végzett diplomáciai és konzuli tevékenységei iránt

– tette hozzá Christian Wigand.

A litván külügyminiszter, Kęstutis Budrys szintén támogatásáról biztosította Magyarországot.

„A diplomáciai kiváltságok nem jogosítanak fel visszaélésre. Litvánia üdvözli Magyarország döntését, hogy kiutasítja azokat az orosz diplomatákat, akik a Bécsi Egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységeket folytatnak" – írta X-oldalán közzétett bejegyzésében.

Oroszországnak meg kell értenie, hogy tetteinek következményei vannak. Destruktív viselkedése nem tolerálható– tette hozzá a litván külügyminiszter.

Andrej Szibiha ukrán külügyminiszter is üdvözölte a lépést.

"Egy nagyon időszerű és értelmes döntés, amely erősíti Magyarország és egész Európa biztonságát. Minél kevesebb orosz diplomata működik az EU-ban, annál kevesebb szabotázsakció, dezinformáció és provokáció lesz"

- írta közösségi oldalán a kijevi politikus.

(MNO)

Bloomberg: az AfD győzelme mérföldkőnek számító esemény Európa Oroszország felé fordulásában

2026-09-08 14:14:14+00

A német Alternatíva Németországért (AfD) párt óriási győzelme Szász-Anhaltban mérföldkőnek számító esemény volt Európa Oroszország felé történő fordulatában – írja a Bloomberg.

Friedrich Merz kancellár úgy reagált erre, hogy Németország „tektonikus eltolódással” szembesült a pártrendszerben. De ez nem csak Németországra vonatkozik – jegyzi meg a hírügynökség: Franciaországban és Olaszországban – az EU második és harmadik legnagyobb országában – a populista vezetők szintén olyan politikát folytatnak, amely összhangban áll Moszkva álláspontjával – áll a cikkben.

Így például a francia Nemzeti Tömörülés vezetője, Jordan Bardella arra szólított fel, hogy az Ukrajnának nyújtott feltétel nélküli támogatást váltsák fel pragmatikusabb kapcsolatokra. „Elmerülünk az adósságokban. Felelőtlen dolog garancia nélkül ígérgetni” – mondta.

Olaszországban viszont egyre népszerűbbé válik a saját pártot alapító Roberto Vannacci volt tábornok, aki a Kijevnek nyújtott katonai szállítások teljes leállítását és a Moszkvával való párbeszédet szorgalmazza. A közvélemény-kutatások szerint az ő „Nemzeti Jövő” pártja a második legerősebb jobboldali politikai csoport a jelenlegi miniszterelnök, Giorgia Meloni „Olaszország Fivérei” pártja után.

Ugyanakkor az AfD pártot elszigetelték a francia és olasz szövetségeseitől a kitoloncolások támogatása és Oroszországhoz fűződő közelsége miatt – jegyzi meg a Bloomberg. Mindazonáltal Moszkva potenciális szövetségesei „közelednek a hatalmi központokhoz” a három legnagyobb európai ország fővárosában – áll a cikkben.

Korábban a Telegraph Roberto Vannacchi-t Oroszország trójai falovának nevezte. Politikai programjában a politikus az Oroszországgal való párbeszéd újrafelvételét szorgalmazza az olaszok energiaköltségeinek jelentős csökkentése érdekében, valamint Olaszország nemzetközi kötelezettségeinek felülvizsgálatát, beleértve a NATO-ból való esetleges kilépést és az Ukrajnának történő fegyverszállítások leállítását. A Financial Times adatai szerint pártja elvonja a választókat a Meloni vezette kormánykoalíciótól.

A szerb kormány a parlament feloszlatását és előrehozott választás kiírását kezdeményezte

2026-09-08 06:45:04+00

„A választások soha nem az állam gyengeségének jelei. A választások annak bizonyítékai, hogy a demokratikus Szerbia ereje megtörhetetlen” – mondta Macut, hozzátéve: fenntartások nélkül bízik a népben.

Vučić pénteken azt ígérte, legkésőbb szeptember 10-én kiírja az előrehozott választásokat, és jelezte: amennyiben megkapja a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) támogatását, miniszterelnök-jelöltként indul.

Szerbiában szinte folyamatosan kormányellenes tüntetéseket tartanak 2024 novembere óta, miután leszakadt az újvidéki pályaudvar előtetője, tizenhat ember halálát okozva. A kezdeti követelések a tragédia okainak átlátható feltárásáról szóltak, de azóta a tüntetők már előrehozott választásokat követelnek.

A szerb alkotmány értelmében ugyanaz a személy legfeljebb kétszer választható köztársasági elnökké, így Aleksandar Vučić harmadszor már nem indulhat az államfői tisztségért. Második elnöki mandátuma rendes körülmények között 2027-ben járna le, az utóbbi hónapokban azonban többször jelezte, hogy korábban távozik az államfői tisztségből, és ismét miniszterelnökként folytatná politikai pályafutását.

(MTI)