A német kormány úgy döntött, hogy ötven százalékkal megemeli a holokauszttúlélők járadékát az elkövetkezendő három évben. Az egykor rejtőzködni kényszerült gyerekek támogatása is megváltozik.
A német kormány úgy döntött, hogy 75 millió euróval (24,4 milliárd forinttal) megemeli a holokauszttúlélők szociális juttatásainak támogatását. Az erre a célra szánt összeg 2019-re eléri a 480 millió eurót (155,8 milliárd forintot).
A mostani döntés értelmében 55 ezer közép- és kelet-európai holokauszttúlélő járadéka 53,6 százalékkal fog emelkedni az elkövetkezendő három évben. Így az emelést követően a magyarországi túlélők is az eddigi 352 euró (114 250 forint) helyett 541 eurót (175 600 forintot) fognak kézhez kapni. Az első emelés 2019. január 1-től várható, ekkor 415 euróra (134 700 forintra) növekszik a járandóság összege.
A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) korábban százmillió forintot különített el a holokauszttúlélők második generációja szociális és egészségügyi problémáinak megoldására.
Szabó György, a Mazsök elnöke korábban az MTI megkeresésére hangsúlyozta, hogy nem közvetlen pénzbeli juttatásról van szó, hanem gyógyellátásban, otthoni ápolásban, segítségnyújtásban részesülhetnek majd az arra rászorulók.
Szabó György kitért arra is, hogy világszerte komoly probléma, hogy a holokauszttúlélők gyermekei sok esetben a túlélőknél súlyosabb egészségügyi, főként pszichés problémákkal küzdenek. Ezek a problémák elsősorban az 1945 és az 1960-as évek eleje között születetteket sújtják. Problémáik sok esetben megnehezítették a munkahelyük megtalálását, illetve megtartását is, így a mára jobbára nyugdíjas korosztály számára ez komoly szociális problémává is vált.
1947-ben a párizsi békeszerződés aláírásával Magyarország vállalta, hogy jóvátételt fog fizetni az akkor megalakult, Zsidó Helyreállítási Alap nevű szervezetnek, amelynek célja elvileg az európai zsidóság kártérítése volt. Ezt a vállalást azonban Magyarország – hasonlóan más, szovjet megszállás alá került államhoz – nem teljesítette, végül teljesen lekerült a napirendről, ahogy a hidegháború kezdetével összeomlott az együttműködés az egykori szövetséges hatalmak között.
Ami a német kárpótlásokat illeti, ezekből magyar túlélők szintén nem részesültek automatikusan, a háború végétől kezdve. Bár a nyugatnémet állam 1956-ban és 1957-ben meghozta a saját kárpótlási törvényét, ez azonban eredetileg nem terjedt ki a Magyarországról deportáltakra, az áldozatok rokonaira.
Németország végül a Claims Conference-szel folytatott hosszas tárgyalások után, 1998 tavaszán vállalta, hogy 200 millió márkát fizetett egy, kifejezetten a közép- és kelet-európai zsidókat támogató alapba.
A jelenleg Magyarországon érvényben lévő kárpótlási törvény szerint mind a náci, mind a kommunista üldöztetések érintettjeinek jár állami nyugdíj-kiegészítés. A kárpótlások összege mindkét csoport számára azonos, a költségvetésben hasonló mértékű. 2013-ban például 2,5, a következő évben 3,5 milliárd forintból kárpótolták a kommunizmus üldözöttjeit, illetve azok özvegyeit, összesen közel 14 ezer embert. A holokauszt túlélőinek járó kárpótlás összege 2013-ban 1,3 milliárd forint volt, 2014-ben pedig 2,65 milliárd forint.
Forrás: 888.hu
