Vadhajtások

Interjú Kapin Richárddal, a „Szurkolók az állatokért” mozgalom vezetőjével

Kapin Ricsivel, a Szurkolók az állatokért mozgalom alapítójával és vezetőjével beszélgettünk. Az őket ért támadásokról, az állatvédelem jelenlegi helyzetéről és egyéb kemény dolgokról!

Mikor és hogyan fogalmazódott meg benned a mozgalom alapítása?

2017. nyarán, a Margit-szigeten sétáltattuk a kutyáinkat. Akkor járta be az internetet a nagycserkeszi brutális állatkínzás, Fülöp kutya horrorisztikus története. Azt tudtuk, hogy rengeteg állatvédő szervezet van már, de ezeket főként nők csinálják, elvétve 1-1 férfi segít nekik. Ekkor döntöttem el, hogy be kell vonni a szurkolói társadalmat, köztük pár keményebb srácot az állatmentésbe és megalapítottam a mozgalmunkat.

Elég sok kritikát kaptatok, főként civil állatmentőktől, mikor egy volt tagotok megosztotta a saját véleményét a Facebook-on. Erről mesélnél nekünk?

Igen, Tomi a Kispesti lelátóról csatlakozott. Ő átlagos szurkoló volt, nem vezéralak. Ahogy erősödött mozgalmunk, és egyre nagyobb erővel tudtuk hallatni a hangunkat az állatvédelem területén, Ő egyre inkább átesett azon a bizonyos lovon. Tomi mindenképp főnök akart lenni, ő akart nyilatkozni. Ezzel párhuzamosan más állatmentő szervezetek női képviselőit prostituáltnak nevezte, a követőink édesanyját szidta. Egyszóval alpári szintre süllyedt, de mindezt azért, mert ő akart a középpontban lenni. Élvezte, hogy minden posztját 20-30.000 ember olvassa és like-olja, ezzel mérte a sikert, nem a megmentett állatokkal. Viszont mozgalmunk ebben nem kívánt részt venni, nem akartuk, hogy bárki megmondó ember legyen köztünk. Tomi ezt nem bírta elviselni és megírta a bejegyzését. Én találtam ki a mozgalmat, én alapítottam a Facebook oldalunkat, és én adtam az arcomat elsőként, de nincs nagyobb szerepem, mint mondjuk egy diósgyőri csoportunk bármelyik tagjának.

A bejegyzésében Tomi olyat írt, hogy dögkútba dobjátok az állatokat, és nem foglalkoztok velük?!

Én még nem voltam dögkút közelében, és nem is tudom, hogy néz ki! Minden mentett állatunkat feltettük az internetre, tájékoztattuk a közvéleményt, hogy melyik menhelyre vittük, és milyen állapotban van. A menhelyekre vitt állatoknak vállaljuk az orvosi kezelését, ellátását, és a kutyák folyamatos hirdetését, egészen addig, amíg nem találunk nekik megfelelő gazdát. Továbbá támogatjuk a menhelyeket faforgáccsal, bútorokkal, szénával és szalmával, takaróval, pokrócokkal, és minden olyan dologgal, amivel jobb körülményeket tudunk biztosítani az állatok számára.
Egyébként Tomi nem csak ilyeneket írogatott, de említett olyat, hogy feldob minket a rendőrségen. Spicli lesz és kitálal mindenkiről mindent, amit tudni vél. Azt tudni kell, hogy a szurkolói szubkultúrában ez az egyik legdurvább dolog, amit mondhat az egyik a másiknak. Ezt nem is hagytuk annyiban, találkozóra hívtuk, ám a találkozón csak a kínos magyarázkodás jutott nekünk.

„Túl sok bort ittam az este, nem akartam ezt. Nem gondoltam komolyan!”

Milyen csapatok szurkolói csatlakoztak hozzátok?

Ferencváros, Újpest, Vasas, Budafok, Győr, Pécs, Sopron, Békéscsaba, Diósgyőr, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Veszprém, Szigetköz, Rábaköz, Csorna, Dunaszerdahely, szegedi kézilabda szurkolók és most a szolnoki kosarasok szurkolói csatlakoznak hamarosan hozzánk!

Mi volt a legdurvább és a legérdekesebb eset, amihez kivonultatok?

Fülöp esete mellett tavaly nyáron, a bicskei ügy volt kemény. Hét rosszul tartott kutyáról tudtunk, közel 500 fővel vonultunk a házhoz, és borzalmas körülmények fogadtak minket. A kutyákat természetesen itt is elvettük a gazdától. Érdekes esetnek a tavalyi húsvét vasárnapi makói mentést mondanám. Egy kutyát szörnyű módszerekkel kínoztak meg: megnyúzták és utána felgyújtották az elkövetők. Előtte lévő este volt a budapesti derbi, azaz a hagyományos Újpest – Ferencváros meccs.
Egész este és még éjjel is vadásztak egymásra a városban a fiatalok, de reggel 08:00-kor indult az 50 fős buszunk Makóra. Együtt szálltak fel az említett szurkolók, és beszélték ki az esti eseményeket.
Makóra 400 főt tudtunk mozgósítani, és a betyárok hódmezővásárhelyi klánja is velünk tartott aznap. Ahogy vonultunk a cigánytelepen, megpillantottunk az egyik kertben egy staffordshire jellegű harci kutyát. Ahogy megláttuk, azonnal tudtuk, hogy kutyaviadalokon harcoltatják folyamatosan. Egyértelmű volt ez a kutyán látható sebekből, mi pedig tudtuk, hogy nagy a baj. Megállt a 400 fős tömeg, és mindenki a kutyára fókuszált. Nem volt kérdés, hogy bemegyek és kihozom.
Egy 20-25 év körüli roma srác kezdett el hadoválni nekem, majd kijöttek a szülei és a családja, akik látták a tömeget. Felsikítottak, hogy itt vannak a fradisták, gárdisták és a rasszisták. Egyszerre minden és mindenki voltunk a szemükben. A bokszoló srácot a szülei bezavarták a házba, mi pedig ott, a helyszínen lemondattuk őket a kutya tulajdonjogáról, és átvettük a gondozásunkba.

A rendőrség hogyan áll a munkátokhoz, milyen a viszonyotok?

A szurkolók és a rendőrség évtizedek óta nem kedvelik egymást. Na jó, ennél rosszabb a helyzet: utáljuk egymást. Ezt ki kell mondani, nem szabad elhallgatni. Tíz rendőrből nyolc szereti az állatokat, és segítik a munkánkat. A maradék kettőből egyet nem érdekel az állat sorsa, egy pedig kiáll az állatkínzók mellett. Sajnos azt kell, hogy mondjam, a rendőrök nincsenek tisztában az idevonatkozó jogszabályokkal, nem nagyon tudják, mit kellene lépni. Sok esetben nekünk kell felhívni az illetékes állatorvost, hogy gond van, és meg kellene állapítani a kínzás tényét, vagy elmagyarázni a rendőrnek a következő lépést.

Melyik esetnél érezted, hogy a rendőrség az állatkínzó pártján áll?

Ez is tavalyi eset, Nógrád megye a történet helyszíne. Nem tudnám megmondani, melyik kis falu apró zsákutcájában történt. Nógrádi állatvédők kérték a segítségünket, mert nem mernek kimenni. Két autóval indultunk le segíteni. Szörnyű állapotok fogadtak: egy tehénnek a szeme lett kiszúrva, három kutya meg nagyon rövid láncon volt tartva. A helyszínen kiderült, hogy a tanya tulajdonosa gondozás alatt áll, a gyámja csak felvette a pénzt az öreg után, de magára hagyta. Nem tudta mi folyik a helyszínen. A rendőrség adatgyűjtés közben szó szerint a következőt mondta nekünk:

„Jó lenne ha abba hagynánk a bohóckodást, és eltakarodnánk haza Budapest fele!”

Nem is foglalkoztunk tovább a rendőrrel. Tudtuk, hogy nem nagyon lehet vele értelmesen beszélni. Hagytuk elmenni és bementünk a kutyákért.

A bejelentések hány százaléka téves, vagy hamis?

Hetven százalékban! Irtunk a Facebook-on szépen, kedvesen, erőteljesen, de még mindig ilyen magas az arány. Nem értik meg az emberek, hogy nem tudunk mit kezdeni azokkal a bejelentésekkel, amiket küldenek.

„Buszon utaztam és az ablakon kinézve láttam, hogy nincs jól tartva, rövid a lánca és verve van.”, „A barátnőmmel szakítottunk két hónap után, de a közösen örökbe fogadott kutya az enyém. Nem akarja vissza adni.” De van, hogy kérik, találjunk meg egy kóbor kutyát, cím, koordináta és minden egyéb információ nélkül. Rengeteg a rossz szomszédi viszony miatti bejelentés. Ugat és sír a kutya, hát bejelentik nálunk. Kimegyünk a helyszínre és elmagyarázza a tulaj, hogy a roma szomszédság csinálja a feszültséget. Betessékel, és azt látjuk, hogy jobban vannak tartva az állatok, és jobb körülmények között élnek, mint néhány ember. Emiatt felállítottunk egy rostát, egy szűrőrendszert. Megerősítő képek és videók kellenek az esetekről, a bejelentővel pedig folyamatosan tartjuk a odaérkezésig a kapcsolatot.

Gyakori probléma a közterületi koldulás állattal. Mennyire tudtok ezekre az állatokra figyelni?

Vannak olyan hajléktalanok, akik nem tudják biztonságban ott hagyni sehol a kutyát, amíg elmennek kéregetni. Látszik rajtuk, hogy szeretik, és minden tőlük telhetőt megtesznek a kutyákért. Őket segítjük folyamatosan táppal, oltással és bolhairtóval. Viszont vannak azok, akik bekábítószerezik vagy benyugtatózzák a kutyákat. Őket próbáljuk megtalálni, és elindítani ellenük az eljárást.

Kik támogatnak benneteket?

74.000 ember! Mellette a Panzi Pet Kft, az Arion, és az EuroPet. A mozgalmunk mellé állt több híresség és celeb is, köztük Molnár Anikó, Árpa Attila, Gregor Bernadett, Dombóvári István vagy a zenész Essem is, aki a himnuszunkat írta. De támogatnak minket a nemzeti rock nagyágyúi, a Romantikus Erőszak tagjai is. Menhelyként a csömöri állatmenhely, a Noé és a Szent Ferenc állatotthonokkal ápolunk kiváló kapcsolatot. Gyurcsány Ferenc, egykori miniszterelnök és társai a DK-ból megkerestek minket, és támogatásukról biztosítottak. Jelezték, hogy keresnek nekünk telket a 11. kerületben a tervezett menhely létesítésére, és biztosítanak dolgokat is nekünk, persze nem ingyen! Cserébe azt kérték, hirdessük őket, és szerezzünk szavazatokat a választásokkor. Természetesen ezen nem kellett gondolkodnunk. Nem adjuk el a becsületünket, és nem megyünk szembe a szurkolói szubkultúra alapelveivel

Kik és miért támadnak benneteket?

Főként én vagyok a téma az úgynevezett „állatmentők” között. Másfél éve lett az arcom ismertebb, a barátok már azzal szívják a vérem, hogy celeb lettem. Nem találnak fogást rajtunk, a könyvelésünk tiszta. Bárki megnézheti, csak kérni kell, de azt persze nem teszik meg. Inkább a magánéletemmel foglalkoznak. Rengetegszer olvasom a Facebook csoportokban, hogy a „Kapin megint strandol”, már megint itt és ott van, biztos az állatoktól veszi el a pénzt. Ez nem így van! Nem drogozom, nem iszom alkohol és nem dohányzom, és még Tippmix-el sem játszom. Akit ennyire érdekel az életem, és visszanézi, láthatja, hogy évek óta három nyári hónapból két és felet a medence szélén töltöttem a barátaim társaságában. Szándékosan vagy butaságból, de összekeverik a magánéletemet a mozgalom életével.

Egyébként volt a mozgalomnak egy zárt gyűlése, nagyjából 15 fővel. Ott feltettük a kérdést, hogy ki adja fel a munkáját, és dolgozik teljes munkaidőben a mozgalomban. Egyedül én tettem fel a kezemet. A gyűlés megállapított nekem egy összeget, ami a létminimumra, a megélhetésre éppen elég. Tehát én ezzel foglalkozom 0-24-ben, a legtöbb esetben én megyek ki az állatért, tárgyalok a támogatókkal és a szponzorokkal, továbbá minden ügyet én intézek egyedül. Ez fáj a többi „fotel állatmentőnek”.

Bántál meg valamit a mozgalom kapcsán?

Igen! Hagytam embereket felkapaszkodni, rajtunk keresztül. Túl sok embernek adtam jogot és lehetőséget. Sajnos volt egy eset is, mikor egy mentés után fényképezkedtünk. Utólag kiderült, hogy a fénykép alapján egy külsős besegítő srác a mozgalomra hivatkozva kért pénzt emberektől. Szóval a pénz és a hatalomvágy mindenhol visszaköszön.

Hihetetlen mértékben megsokasodtak az elmúlt időben állatmentéssel foglalkozó Facebook csoportok, Facebook oldalak, egyesületek, alapítványok. Hogyan látjátok, mennyire aktívak, és sikeresek a magyarországi csoportok?

A legnagyobb probléma ezzel az, hogy hatalmas a rivalizálás. A reklámok, a like-ok száma és az adó 1%-a. Ezek számítanak, és ezek a kiváltó okai a féltékenységnek, az együttműködés hiányának. Addig, amíg ilyen nevetséges problémák vannak az állatmentésben, a jelenkori kormány sem fog minket komolyan venni, hisz csak a széthúzást látja. A kezdetekkor azzal támadtak minket, hogy nem értünk az állatvédelemhez, nincs felszerelésünk, nincs semmink. Nem segítettek, nem akartak hozzánk szólni, nem támogattak tanácsokkal, szaktudással, csak a bukásunkat és megaláztatásunkat várták.
Sokszor bizony a felénk irányuló gyűlöletből vettünk az erőnket!

Sok helyen lehet olvasni, hallani, hogy az állatvédelemben hihetetlenül nagy pénzek játszanak. Ezért szaporodnak gomba módjára ezek a szervezetek?

Én is azt mondom, hogy az egyházban, a gyerek- és az állatvédelemben mozognak a legnagyobb összegek. Nem véletlen, hogy ennyi kutyaütő, semmire való szervezet van. Elég a jó marketing, ömlik a pénz, valós munka meg édeskevés van ezek mögött. Mi nem kapjuk az adók egy százalékát, nálunk nincs SMS, vagy telefonhívás általi támogatás. Szerintem két év alatt mi vagyunk az egyik legkevesebbet kéregető, kunyeráló mozgalom. Van olyan szervezet, amelyik 16 millió forintos támogatást kapott. Van olyan állatmentő egyesület, amelyiknek elméletben van menhelye, de gyakorlatban senki nem látta. És ez csak egy-egy példa a sok közül

Mennyire sikeres az iskolai oktatási programotok?

Huszonöt helyszínen voltunk eddig, iskola, óvoda, bölcsőde, és nyugdíjas klub is van a listán. Erre az évre is rengeteg, már leegyeztetett foglalásunk van! A diákok, szülők és tanárok csak dicsérő szavakat mondanak, kifejezetten örülnek a jelenlétünknek. Fontosnak tartjuk a felelős állattartásra való nevelést, a szurkolói élet bemutatását, és a magyarságtudat fejlesztését. Ezek hármasa az oktatási programunk alapja.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Szeretném tovább fejleszteni az iskolai, óvodai képzéseinket, továbbá komoly cél egy menhely létrehozása. A diósgyőri csapatunknak már van egy telephelye, ahol jó pár kennel várja a kutyákat. Jó lenne ezek számát is bővíteni. A mozgalmon kívül pedig létrehozok egy olyan oldalt, ahol kiteregetem azokat a mocskos dolgokat, amelyek az állatvédelem körül vannak. Világos és átlátható állatmentést akarok, ezért fogok dolgozni. Nagyon sokan akarnak elhallgatatni, ez abból is látszik, hogy folyamatosan jelentik és tiltják a privát Facebook oldalamat. Márpedig ma a legtöbb embert sajnos a közösségi oldalon keresztül tudunk elérni, ezért fontos, hogy működjön. Nagyon sok bizonyítékom van arra, hogy a menhelyek és civilek eladják az állatokat külföldre, haszonszerzés miatt, az állatorvos nem ítél meg állatkínzást, mert a szomszédjáról van szó, és sok-sok hasonló történetről tudok. Tudok olyan, állatvédő szervezetnek mondott társulatról, akik a szaporítókkal együtt dolgoznak. Lehet tehát támadni engem, de biztosak lehetnek benne, hogy visszatámadok.

Üzennél nekik valamit?

Csak annyit, hogy mindenki el fog számolni a saját lelkiismeretével, remélhetőleg hamarosan!

Az interjút készítette: VadGyula