Gyakorlatilag szinte valamennyi fegyvernemben erősít a honvédség. A védelmi tárca vezetője a kormányhivatalban tartott előadást kedden délelőtt Honvédelem és haderőfejlesztés címmel. Házigazdája Juhász Tünde kormánymegbízott volt.A 3500 milliárd forint mindenfajta összehasonlítás nélkül brutális összegnek nevezhető.Ám ha ehhez hozzátesszük, hogy a központi költségvetésben a honvédelemmel és a hadsereggel kapcsolatos kiadásait tavaly 427 milliárd forintban adták meg, akkor ez a pénzösszeg még mellbevágóbb.
Igaz, Magyarországnak bőven van pótolnivalója ezen a téren. A honvédelmi miniszter előadásához mellékelt grafikonokból pontosan kiolvasható volt, hogy a NATO tagjaként a nemzeti össztermék (GDP) 2 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítani, ezzel szemben az ország 2016-ban csupán 0,97-át költötte erre. Vagyis felét sem az elvártnak.
(A teljes képhez tartozik, hogy a nálunk sokkal gazdagabb Németország sem jeleskedik ezen a téren. Náluk ez a mutat 1,2-1,4 százalék körül áll. Ettől nem függetlenül a Bundestag – a német parlament – erőteljesen növelni kívánja a haderő-fejlesztésre szánt pénzt a jövőben.)
A honvédelmi miniszter előadásában elmondta, hogy a NATO két fajta fenyegetést tart számon európai tagállamaival kapcsolatban. A keleti, vagyis egyértelműen az orosz katonai fenyegetést. E mellett három éve fogalmazta meg az észak-atlanti szövetség, hogy létezik az un. déli fenyegetés is, vagyis a Nyugat-Balkán felől érkező.
Benkő Tibor szerint e kettő figyelembe vételével, és a helyzet komplexitását szem előtt tartva folyik a magyar hadsereg fejlesztése. (Az előadás után a Szeged Televíziónak nyilatkozva mindehhez hozzátette, hogy térségük más országaiban is nagyarányú hadsereg-fejlesztés zajlik, amit hazánk sem hagyhat figyelmen kívül.)Bár szegedi előadásában a miniszter csak a 36 darab új harci helikopter és csapatszállító repülőgépek folyamatos beszerzéséről beszélt, a lista ennél hosszabb. Hazánk 44 darab Leopard 2 A7+ típusú harckocsit, mellette 24 új löveget vásárol a Krauss-Maffei Wegmanntól és közel 150 milliárd forintért légiharc-rakétákat is beszerez.Újfajta kihívásokkal kell a honvédségnek szembe néznie – jelezte a szakminiszter, mert a 21. század háborúi már hibrid (kevert, vegyes) háborúk, amelyekben kiemelt szerepet kap a kiber (számítógépes) hadviselés.
A nagyszabászú haderő-fejlesztés eredményekét 2024-re éri el az ország, hogy a GDP 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra. A mai tervek szerint ebben az évben már 1147 milliárd forinttal gazdálkodhat a honvédség, ami óriási nominális, de ezen is túlmutató emelkedés a 2018-os 427 milliárdhoz képest. Mindezt azzal egészítette ki Benkő Tibor, hogy2026 után esedékessé válik a hazai vadászgépek, a svéd Gripenek cseréje. Nem árulunk el nagy titkot, hogy ennek a költsége önmagában csillagászati lesz, és ez nincs benne a jelzett 3500 milliárd forintban.A hadieszközök beszerzése mellett a kormány erősíti a magyar hadiipart. Kiskunfélegyházán már működik az a kézifegyvergyár, amelynek termékeit folyamatosan rendszeresítik a honvédségnél. Jelentős többletigénye lesz a hadseregnek pilótákból. Mint kiderült, hamarosan összesen 120-130 pilótával tudják ellátni a megnövekedett feladatokat.
Benkő Tibor védelmébe vette a haderő-fejlesztési koncepciót, amikor úgy fogalmazott, hogy a NATO-tagállamok számára nem kizárólag az 5. cikkely létezik, hanem a 3-as, de ez utóbbit sokkal ritkábban szokták emlegetni. Az előbbi azt mondja ki, hogy amennyiben egy tagállamot támadás ér, úgy azt a NATO a teljes szövetség elleni támadásnak értékeli. Ám a 3-as cikkely szerint – emlékeztetett az előadó – valamennyi tagállamnak olyan hadsereget kell fenntartania, amellyel képes megvédeni az országot.
Ez utóbbiban nem csak Magyarország maradt le, hanem a NATO szinte valamennyi európai szövetségese. Ilyen megfontolásból nem alaptalanok Donald Trump ameriaki elnöknek az európai szövetségesekkel szembeni erőteljes kifogásai – hangzott el.
Szólt a miniszter a hivatásos katonák életpálya-modelljéről, jelezve, hogy a lakhatási támogatások rendszerét újra kell gondolni, mert a gyakran új állomáshelyre kerülő katonák és családjaik lakhatását a jelenleginél jóval magasabb színvonalra kellene helyezni.
Kiderült, hogy a hadseregnek nem volnának létszámgondjai, ha csupán azt vennénk alapul, hányan jelentkeznek szolgálatra. A nehézséget az okozza, hogy ezek jelentős hányada lelki vagy fizikai okokból nem felel meg a velük szemben támasztott követelményeknek.
Ösztöndíj-rendszerrel szeretné a magasan képzett munkaerőt magához vonzani a honvédség, de az újraépítkezésnek más irányai is léteznek. Ezzel kapcsolatban a miniszter jelezte: a jelenlegi egyetlen (Debrecenben) található katonai középiskola és kollégium mellé a közeljövőben hét újabbat nyitnak meg. Az egyiket minden bizonyára Hódmezővásárhelyen, már csak azért is, mert az itteni katonai jelenlét ezt a legmesszemenőbbekig alátámasztja.Forrás: Szeged.hu nyomán 
