2024. március 28. - Gedeon, Johanna
EUR : 394.87
USD : 364.71
Időjárás ikon16°

Rékasi Zsigmond találkozott a valósággal - reméljük felébred a liberális mély álomból!

Egészen elképesztő dolgok történtek a korábbi Blanka-tipusú kis Che Guevarával, aki nevezetesen Rékasi Károly fia. A budai lakóhelyről lemerészkedett a szörnyű valóságba... El is mesélte a történetét a Facebookon:Tegnap este 20 óra 20 perckor jöttem ki a Széll Kálmán téri 2-es metróból. Egy lány sikítására kaptam fel a fejem; "Ne! Hagyjál már, takarodj!" Azonnal a hang irányába siettem. Bandába verődött 4-5 cigány fiút láttam, akik közül az egyik a karja alá fogta a lány fejét,és a hasát ütötte. Elhatároztam, hogy szétkergetem az összeset, és lesz ami lesz, amelyiket érem azt ütöm. Ilyet nem hogy egy nővel, de senkivel nem tehetnek. Ahogy közelebb értem egy másik lány fordult oda hozzám, akit közrefogott két srác. Én nem szoktam így beszélni, de a hitelesség miatt pontosan idézem. Így szólt; "Mi a f*szt bámulsz?! Kopasz g*ci k*rva! Húzz a k*rva anyádba!" Mivel az összes kanja rám szegeződött, szerencsére az addig bántalmazott lány elfutott - megmenekült. Én magam teljesen leblokkoltam. Nem szoktam meg, hogy így beszél hozzám egy ember, akinek az égadta világon nem ártottam életem során. Beletörődtem, hogy ezek már csak ilyen emberek lesznek, és azért meg senkinek nem verem be az arcát, mert "csúnyát mondott". Sarkon fordultam, és elmentem a buszom felé, miközben tovább szidalmazták édesanyámat. Ezzel párhuzamosan szállt le a villamosról, és mielőtt Budakeszi felé vettük az irányt, elmentünk a még ott lévő Sparba bevásárolni. Már sajnos nem kevésszer ordítottak velem így az ilyen emberek - negyed órával előtte két másik cigány srác küldött el az édes anyámba a Keleti pályaudvar metró aluljárójában, és amikor eléggé feltüzelték egymást (annak ellenére, hogy egy szót nem szóltam hozzájuk) megindultak felém. Hozzájuk elég volt elővenni a gázsprét, egyből más zaklatnivaló után néztek... A kedvesem is megszokta, hogy ilyenkor befeszülök, és folyamatosan a körülöttünk lévőket pásztázom, nehogy baj érjen minket. 10 perc alatt letudtuk a vásárlást, mindeközben elmeséltem a páromnak a történteket. Mit sem sejtve mentünk a buszhoz. Ekkor láttuk meg, hogy a két cigány banda összeverődött, és kerestek engem. Az addigra 7-8 fős csoport egyike rám mutatott, "Ott van! Ott a kopasz k*rva!". A kedvesemet áttereltem a másik oldalamra, és azonnal odasiettünk a buszunkhoz. Pontosan tudtam, hogy 7-8 olyan patkány, aki nyilvános helyen rátámad és megver egy védtelen nőt, az az én szerelmemet minden további nélkül bántani fogja. Semmi kétségem nem volt afelől, hogyha nem érünk fel a buszra, akkor verekedés lesz, mert az szent, hogy nem hagyom az ilyen férgeknek, hogy bántsák a kedvesemet. Komolyabb célszerszámért nyúltam - mindeközben meg voltunk pakolva az imént vásárolt élelmiszerekkel. Az ordibáló banda fele átszaladt egy induló villamos előtt, a másik fele nem volt ilyen bátor. Szerencsére sikerült felmenekülnünk a buszra, köszöntöttük a buszsofőrt, aztán leültünk. A busz nem indult, így beértek minket a kanok. Ledobtam mindent, és védőfalként felálltam a párom és a horda közé. Ő egyből szólt; "Kicsim ülj le, ne nézz rájuk, az csak hergeli az ilyet!" Erre hangosan válaszoltam; "Nem akarok ülve fogadni hét verekedő cigányt." Mindeközben kintről ordítottak; "Gyere ki kopasz k*rva! Gyere b*szd meg!" Senkinek nem kívánom azt a megvető, haragos bámulást, amit a többi utastól kaptam. Egy srácnak elmondtam, hogy már vertek egy lányt, közbe akartam lépni, és azóta keresnek. Ő beállt az egyik ajtóba fogadni őket, így azon ritka esetek egyike állt fel, amikor nem egyedül áll szembe az ember egy ilyen haragtól fűtött primitív csürhével. Szerencsére a buszsofőr felismerte a helyzetet, és mielőtt nagyobb lett volna a baj, elindult. /Megmenekültünk./ Ameddig haza nem értünk, egyenesen tartottam magam, de bevallom, otthon összeomlottam. Féltem. Féltettem a kedvesemet, magamat. Nem akartam verekedni. De istenemre, menekülni se akarok bandák elől. Szörnyen megalázó. Az ilyen férgek pedig még inkább tökösnek érzik magukat, hiszen megint elriasztottak valakit. Mindenki olyan következtetést von le rólam, amilyet csak jól esik. Aki ismer, az tudja, hogy nem vagyok rasszista - nekem ennyi elég - nem fogok semmivel sem mentegetőzni, magyarázkodni. Azt tudom, hogy mind Budapesten, mind vidéken rendszeresen vannak ilyenek. Gyakran hangzik ugye "hívjál rendőrt!". 1) Volt már, leginkább kiröhögtek. 2) Amikor nem röhögtek ki, akkor elmondtak, hogy utána mennek az elkövetőnek, akire konkrétan RÁMUTATTAM, majd elmentek a másik irányba. 3) Mikor hívjak rendőrt? Menekülés közben, miközben leszúrnak, vagy amikor már van nyílt sebem? A magyar közbiztonság szar. Az adatok nem ezt mutatják, hiszen az emberek már nem tesznek feljelentéseket ilyenek után - minek? A papírmunkáért és lenézésért tegyek feljelentést - köszönöm, abból nem kérek, mert eredménye nem lesz. Nem a rendőrt hibáztatom, mert egy agyonhajtott, bőven bőven bőven alulfizetett hivatás az övék, és rohadtul nem hálás. Ha helyreraknak egy ilyen csürhét, akkor még a minket megvédő rendőrt veszik elő. Nem megoldás arcon verni minden ilyet. A megoldás reformprogram lenne, oktatással, munkalehetőségekkel, ifjúsági szervezetekkel és családvédelmi szervekkel, hogy ne az utcán torzuljon az ilyen kölyök kora óta. Lehet álszentkedni, de én pontosan tudom, hogy tényleges fizikai fenyegetést rám eddig kizárólag cigányokból álló bandák jelentettek. Egyszer vert szarrá egy nálam két évvel idősebb srác - agyrázkódásom lett, feldagadt 6 helyen a fejem, és cipőnyommal az arcomban töltöttem két napot. Ő is ebbe a kultúrkörbe tartozott. Abból rendőrségi ügy lett, de én kértem, hogy mediációval zárjuk le, mert még ÉN nem akartam, hogy rossz legyen később a srácnak. Nem vagyok se balhés, se verekedős. Kultúr ember nem verekszik. De az hétszentség, hogy én nem vagyok hajlandó félelemben élni. Nem vagyok hajlandó menekülni. Nem akarom bújtatni a kedvesemet, nehogy megfogdossa, vagy megverje egy ilyen patkány. Csodálkozunk, hogy miért veszik az emberek a saját kezükbe a biztonságukat? Csodálkozunk, hogy az emberek önvédelmi csoportokat, milíciákat szerveznek? Csodálkozunk, hogy egyre aktívabbak az olyan csoportok, mint az Új Magyar Gárda és a Betyár Sereg? Ha továbbra se tesz semmit az állam, akkor jegyezzék le a szavaimat: Ez el fog fajulni. Vér fog folyni. Magyar vér, és cigány vér. Az emberek maguktól nem tudják helyrehozni ezt. Az emberek megvédeni tudják magukat, és ez az ördögi kör mindkét oldal szélsőségének bőven fog hajtani új jelentkezőket a csatatérre. Biztos vagyok benne, hogy ez az írás sokaknál ki fogja verni a biztosítékot. Erre van szükség. Ha nincs senkiben harag, tenni akarás, utálat (akár az én irányomba is), akkor semmi nem fog változni. Ha letiltanak, vagy törlik ezt a posztot, akkor az is csupán engem igazol. Tehetünk úgy, mintha semmi baj nem lenne, vagy tehetünk azért, hogy ezt megoldjuk. A közember beszélni tud, semmi többet. Ha nem vagyok szimpatikus,vagy ronda a pofám, akkor legyek elküldve a büdös p*csába. De senki ne fenyegessen se engem, se a családomat, mert igen; pórul jár. Továbbra sem fogok arcoskodni senkivel, nem "ugatok". Nem az a fajta kutya vagyok, aki ugat, de nem harap. Egy dolog egészen biztos; Én meguntam a menekülést. Magyar emberként nem vagyok hajlandó rettegve élni a Hazámban, aminek az életemet szenteltem. Nem leszek áldozat.
Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató