Csengéről az egyik utolsó fotó
Egy nagy nulla a bírónő döntése. Sohasem láthatom viszont a húgomat, őszintén szólva úgy érzem, halálbüntetés járna a kegyetlen gyilkosnak, vagy legalább tényleges életfogytiglan, hiszen egy emberi élet kioltásáért ez a négy évnyi börtön bagatell, semmi. A mai napig nem tudtuk feldolgozni a történteket. Még mindig nem fogtam fel, hogy a testvérem elment, hisz ő maga volt az élet. Kedves, mosolygós, szeretetre méltó teremtés volt, isteni tehetséggel megáldva. A művészet volt a mindene, tagja volt az egyik helyi színjátszókörnek és arról álmodott, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen folytatja majd tanulmányait– sorolta a portálnak fájdalomtól elcsukló hangon Csenge nővére. Azt is elmondta: négyen voltak testvérek, a tragédia miatt csak hárman maradtak és próbálják egymásban tartani a lelket a családtagok.Nekem erőt adnak a gyermekeim, miattuk is tartanom kell magam, ám édesanyánk teljesen összeomlott. Két évet feküdt a pszichiátrián, az ítélet hallatán még inkább összeroppant és jelenleg nem is láthatjuk, ugyanis zártosztályra került. Nagyon aggódunk érte, attól tartunk, megbolondul az intézményben, ha elszigetelik tőlünk. Igyekszünk elérni, hogy kihozzák a zártosztályról és látogatni tudjuk a testvéreimmel– sorolta a család megrázkódtatásait Csenge nővére. A bírót bemutató cikkünk itt olvasható Forrás: Pestisrácok.hu
