Vadhajtások

Ez gyors volt: fel is jelentették Homonnay-t közveszéllyel fenyegetés bűntett gyanúja miatt

Homonnay azt gondolja talán, hogy bárki is fél tőle. Cikkünk megjelenését követően alig fél óra elteltével, másodszor lett feljelentve ez a homoszexuális srác ezen a héten. A Nemzeti Nyomozó Irodánál. Tehát lehet játszani az eszét bárkinek, lehet vagánykodni akár Olaszországból is. Felelnie kell mindenkinek, akik ezekben a nehéz napokban uszítanak!

 

 

BEJELENTÉS

Tárgy:

Közveszéllyel fenyegetés bűntett gyanúja

Tisztelt Nemzeti Nyomozó Iroda! Tisztelt V. és XIII. Kerületi Ügyészség!

Bejelentést teszek ismeretlen elkövető ellen a 2012. évi C. törvény 338. § (1) bekezdése alapján közveszéllyel fenyegetés bűntett gyanúja miatt.

Indoklás

2020. évi március hó 22. napon 11 óra 45 perckor beszámoló jelent meg a 888.hu oldalon A

DK-s Homonnay Olaszországból ugat, azt üzeni a magyaroknak, hogy nagyon sokan fogtok meghalni címmel: (Nagyjából egy órája hoztuk le a cikket, itt olvasható)

 

A sajtóinformációkban megjelenő tartalom alkalmas lehet a közveszéllyel fenyegetés bűntett megállapítására.

A Btk. 338. §-a alapján:

page2image54878272 page2image54878464

“338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.”

A közveszéllyel fenyegetés jogi tárgya a zavart keltő híresztelésektől mentes társadalmi együttélésben megnyilvánuló köznyugalom.

A közveszély fogalmát a törvény nem határozza meg, kimunkálását a bírói gyakorlatra bízza. Eszerint a közveszély olyan emberi magatartás folytán keletkezett állapot, amely nagyobb számú személy és/vagy jelentős értékű dolog sérelmének közeli, reális lehetőségét hordja magában. Mindkét fordulat esetében az elkövetési magatartást a köznyugalom megzavarására alkalmas módon kell kifejteni, azaz a valótlan tényállításnak, illetve a látszatkeltésnek komolynak kell lennie. A nyilvánvalóan komolytalan, a címzett által is észlelhetően megvalósíthatatlan kijelentések alkalmatlanok a köznyugalom megzavarására. Az a megnyilatkozás, amely alapján arra következtetésre lehet jutni, hogy a közveszély reálisan bekövetkezhet, többnyire önmagában alkalmas arra, hogy a köznyugalmat megzavarja.

A büntetőügyekben eljáró hatóságoknak a megnyilatkozás tartalmának, az elkövető személyének és az elkövetés körülményeinek összevetése alapján kell állást foglalniuk abban a kérdésben, hogy a konkrét cselekmény objektíve alkalmas volt-e arra, hogy a közvéleményben zavart és nyugtalanságot keltsen. A közveszéllyel fenyegetés absztrakt veszélyeztető bűncselekmény, így a megvalósulásához nem szükséges, hogy a köznyugalom megzavarása ténylegesen bekövetkezzen, a köznyugalom tényleges megzavarása a büntetés kiszabása során súlyosítóként értékelhető.

A közveszéllyel fenyegetés megvalósulása jellemzően verbálisan „tudatosan valótlan tény állításával” történik,- juttatta el szerkesztőségünkhöz feljelentését Tényi István.