Ezt írta a közösségi oldalon Gyurcsány:Milyen volt 2020?
Válaszoljunk elegánsan: a tüdő elvált a májtól.
Miért mondom ezt?
Négy dolgot fogok egymás után rakni. Nagyon különböző jelentőségűek. De ilyen sztorikból áll össze a világ.
Szóval először:
Én azok közé tartozom, akik hiszik, hogy nagyszerű teremtmény az ember, és semmilyen világvége-forgatókönyvet nem fogadok el. Hiszem, hogy az ember és különösen az emberek fantasztikus közössége nem egyszerűen megoldja a sokszor maga okozta problémákat, hanem végül egyre jobb életet teremtünk.
Csak azért írom ezt ilyen patetikusnak tűnő módon, mert a COVID-19 idején ez egyáltalán nem túlzás. Egy éve ilyenkor Magyarországon még szinte senki nem beszélt a koronavírusról. Ma oltóanyag van ellene. Mondom: oltóanyag.
Közben milliók haltak meg. Ez tényleg iszonyatos dráma. De ha egy pillanatra belegondolunk, akkor talán azt is megértjük, hogy minden más faj már a kihalás szélére sodródott volna. Mi, emberek millióinak fájdalmas halálát gyászolva és még tele félelemmel, de túléljük. Túléljük!
Szóval szerintem érdemes hinni az emberiségben, hogy ezer dolgot meg fog még oldani. Szabályozással, új intézményekkel, összefogással.
Másodszor:
Elfogadom, hogy lehet a világot a vér és rög, a származás közösségein keresztül látni, hinni, érezni, képviselni. Hosszú hagyománya van ennek a látásmódnak. De lehet látni a világot a teljes emberi nem felől. Ezt sokan önfeladásnak, nemzeti árulásnak tarthatják. Én azok közé tartozom, akiknek fontos a nemzete, nemzetem kulturális, vallási identitása. Valójában nem vagyok világpolgár. Nem hiszem, hogy valaha elmennék innen. Magyar vagyok. Európai. Meg amolyan “egy eleme az emberiségnek”-tudatú polgár.
Van-e helye a nemzeti önzésnek? Amennyire van helye a lokálpatriotizmusnak, amennyire van helye annak, hogy jobban kötődünk családtagjainkhoz és jobban vigyázunk rájuk.
Ez természetes.
Vitám csak azzal van, ha nem értjük, hogy például itt, Kötcsén, „második” életem helyszínén többre megyünk, ha egy sor dolgot közösen csinálunk meg, és nem tesszük tönkre egymás életét. Itt most, hála Istennek, mintha nem lennének ilyen emberek. Kötcse nem a világ közepe. De mondjuk az Egyesült Államok bizonyos szempontból igen. A most leköszönő amerikai elnököt olyan bajkeverőnek láttam, amilyennel itt, a faluban sem szeretnénk találkozni. Ezért nem bánom, hogy végre megbukott. És hozzá hasonlónak látok sok, állítólag a saját nemzetéért küzdő hangos politikust, köztük a magyar kormányfőt is.
Szerintem rossz úton járnak. És 2020 azt mutatja, hogy ma többen gondoljak ezt így, mint egy éve. Azért teszek, hogy ez a mentalitás, ezek az emberek ne lehessenek meghatározóak a holnap világában.
Harmadszor:
A magyar kormányfőt veszélyes politikai figurának gondolom. Olyan embernek, aki egy önpusztító és közveszélyes irányzathoz adta saját nevét, és országa befolyását.
Az európai nemzetek önzése, kivagyisága, felsőbbrendűségi tudata európai emberek tízmillióinak életébe került. Mit akarhatnak, és végképp mit érhetnek el azok, akik saját nemzetüket a többiek ellenében akarják naggyá tenni?
Nincs vége a nemzetek, kultúrák versengésének. Ahogy nincs vége a Somogy megyei települések rivalizálásának sem. Büszkék vagyunk falvainkra, hagyományainkra, szokásainkra. De mi tiszteljük egymást itt, Somogyországban, és nem akarjuk tönkretenni otthonunkat.
A magyar kormányfő viszont tönkretenné Európát, hogy neki hatalma, befolyása legyen. Persze, arra hivatkozik, hogy nekünk, magyaroknak majd jobb lesz. Ezért ellenséget fabrikál, gyűlöletet szít, felsőbbrendűségről szónokol, és próbál is tenni érte.
Mindeközben elüldözi az ország legjobb egyetemét, megalázza a Színművészeti Egyetemet, lassan nem lesz angol nyelvű óvoda, művészeti iskola is csak alig. A gyermekeink sokféle igényét kiszolgáló iskolák bezárnak, mert büntetik őket.
Mintha Kötcse polgármestere azt hinné, hogy falurombolással lehet települést építeni. De Kötcse polgármestere tisztességesebb ember, mint a magyar kormányfő.
Szerintem lesz verseny a jövőben is. Emberek, családok, utcák, települések, országok között. Miért ne lenne? Versenyre is születtünk.
Meg embernek.
Ebben a versenyben az fog győzni, aki okosabb, műveltebb, jobban érti a másikat, a holnapot, aki maga is tud változni.
A mai kormány ennek az ellenkezőjét teszi.
A vesztesek Magyarországát építi és képviseli, és velük Magyarország is vesztes lesz.
Negyedszer:
Magyarország többségét, a magyar emberek többségét képviselők ebben a világban fogtak össze, hogy megdöntsék a mai kormányfő rendszerét. Ez nagy dolog! Történelmi dolog!
Mocskolni fognak majd bennünket. Lázítani, uszítani, gondolom, zsarolni is. Sokadszor használják majd nevemet. Ilyenek. Ezt majd kezeljük. Ami ránk tartozik, az egyszerű: amit eddig nem beszéltünk ki a 2010 előtti világ dolgaival kapcsolatban, azt most már nem fogjuk tudni. Mert most az a helyzet, hogy választani kell: vagy küzdünk a jövőért, vagy védjük a múltat!
A magyar demokratikus ellenzék jó úton jár. Nehéz úton. A történelem útján. Legyen mindenki büszke, aki segített abban, hogy eljutottunk idáig! És arra még inkább, ha segít majd megdönteni ezt a gyalázatos magyar kormányt.
És ma nagyobb az esély erre, mint egy éve.
Szóval megszenvedve a COVID iszonyatát, van oka a reménynek is.
Legyen jobb 2021!
Mindenkinek!
