Nagybecskerek környékén épp a sziget magyar falvakba jutott a legtöbb koszovói cigány betelepítés

Leghangosabban a melencei lakosok tiltakoznak, ahol a polgárok nagy számban nyilvánították ki a nemtetszésüket az “új honfoglalók” megérkezése miatt. Ezt az is jól mutatja, hogy az ötezer lelkes faluban amikor tiltakozó petíció gyűjtésébe kezdtek a koszovói askali cigányok betelepítése miatt, akkor azt több mint 1700-an aláírták.A lakosok hangsúlyozták: nem a cigányok nemzeti hovatartozása vagy vallási felekezete okoz számukra gondot, hanem a beilleszkedés szándékának a teljes hiánya, a közösségi viselkedési normák ignorálása, valamint a higiéniai illetve közbiztonsági tényezők romlása, amelyek a betelepítés óta gondot okoznak a koszovói cigány közösségen belül. Legutóbb a helyi közösség és a Roma Nemzeti Tanács részvételével szerveztek fórumot, ahol elhangzott, hogy a Nagybecskerek környékére betelepített koszovói cigányok Melence mellett magas arányban kerültek még Erzsébetlakra, illetve Muzslyára is, a Bánság két szigetmagyar településére. De hasonló gondokról számolt be már a DélHír a koszovói cigányok betelepítése miatt Martonosról, Péterrévéről és Kishegyesről is. Sajnos míg a délvidéki magyarok tömegei kényszerülnek külföldre, addig az állam az általunk is befizetett közpénzekből nem a helyi fiatalokat segíti, hanem sorra vásárolja fel a házakat a koszovói cigányoknak, ezzel pedig számos településen mára számszerűleg is megváltozott a települések etnikai térképe, minden esetben a magyarság rovására.