Dúró Dóra: Jönnek még hozzánk a Jobbikból

A néppártosodás nem volt rossz ötlet, de teljesen kisiklott a folyamat, a párt elszakadt eredeti elveitől, politikai nyitás helyett balra tolódás történt – véli a Mi Hazánk alelnöke aki a Magyar Hírlapnak adott interjút.

A Mi Hazánk Mozgalom nem akar a Jobbik által elkövetett hibába esni, hogy politikáját a balliberális oldal felé érzett megfelelési kényszer befolyásolja – mondta lapunknak Dúró Dóra, az alakulóban lévő mozgalom alelnöke, aki szerint egy ellenzéki párt nem attól lesz sikeres, hogy zsigerből ellenez mindent, amit a kormány csinál, hanem ha a jót elismeri, a rosszat pedig építő javaslatokkal próbálja megváltoztatni.„Ha a Fidesz valami jót tesz, azt ellenzékből is el kell ismerni” 

– A Nézőpont Intézet júliusi kutatása szerint egy százalékos új pártjuk, a Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága. A Závecz Research szerint a Jobbik elvesztette támogatói egyharmadát, egy harmadik kutatás szerint pedig szavazóik negyede szavazna az Önök pártjára. Elégedett? – Egy még bejegyzés előtt álló párt kimutatható társadalmi támogatottsága mindenképp nagy eredmény. A Jobbikkal nem szeretnénk többet foglalkozni, mint bármelyik másik párttal. Persze örülünk, hogy a jobbikosok negyede szavazna a Mi Hazánkra, bár félek, nem sokkal több régi identitású Jobbik-választó maradt, a többi pedig alkalmi, balliberális protestszavazó, akik készek lesznek akár Gyurcsány Ferencet is támogatni, ha épp ő meggyőzőbben szidja Orbán Viktort. Úgy érzem, a választástól távol maradó csalódottak és a kormánypárti szavazók körében is tudunk megnyerni támogatókat, sokan az utóbbiak körében csak jobb híján voksoltak a Fideszre. – Toroczkai László azt mondta, egy éven belül erősebbek lesznek, mint a Jobbik. Reális célkitűzés ez? – A Jobbik felépítése sokkal több időnkbe került, de felgyorsult a világ. Elképesztő méretű társadalmi igény mutatkozik a Mi Hazánk Mozgalom politikája iránt, a kérdés az, hogy az EP-választásokig milyen szervezettségi szintig jutunk el. Alulról építkezve ez nem olyan egyszerű, de annál szilárdabb lesz az alap. – A pártszakadás után érzelmes nyilatkozatokat hallottunk a Jobbikból távozó politikusoktól, így Öntől is. Túl vannak már a gyászidőszakon? Nem nehéz beülni korábbi párttársai mellé a parlamenti padsorba? – Az Országgyűlésben elsősorban a munkára koncentrálok, „egyszemélyes frakcióként” nagy feladat, hogy minden előterjesztésből felkészült legyek. A parlamenti patkóban Steinmetz Ádám mellé kerültem, akivel nagyon jó a kapcsolatunk, így ez nem jelent problémát. A napi teendőim és az élményeim már nem a Jobbikban vívott küzdelemről, hanem a Mi Hazánk Mozgalomról szólnak. Programot alkotunk, szervezeteket építünk, próbáljuk becsatornázni az érdeklődők véleményeit. – Nagyjából mennyien csatlakoztak eddig közvetlenül is a párthoz? – Amíg a bíróság nem jegyez be minket, nem vehetünk fel tagokat. Politikai értelemben is csak augusztus 20-án zárul le az alakulásunk, akkor fogjuk elfogadni az Alapító Nyilatkozatunk végleges formáját. A vitaindítónk közzététele előtt már ezerhatszázan jelezték csatlakozási szándékukat, de azóta is folyamatos a növekedés. Még mindig sokan érkeznek hozzánk a Jobbikból, sokaknál pedig érik még az elhatározás, nem könnyű ez lelkileg, tudom, magam is átéltem. De a lelkiismeret komoly hajtóerő. – A Mi Hazánk Mozgalmat radikális nemzeti pártként határozták meg, mely hasonló az induló Jobbikhoz. Mit jelent ez? Szélsőséges, soviniszta pártot kell elképzelnünk, vagy valami egészen másról van szó? – Pártunkat nem a huszadik századi ideológiák, és nem is más pártok viszonyában kell elhelyezni a politikai palettán. A néppártosodás nem volt elvetendő ötlet a Jobbik részéről, de teljesen kisiklott ez a folyamat, a párt elszakadt eredeti elveitől, elvesztette arculatát, politikai nyitás helyett balra tolódás történt. Nagyon fontos, hogy a Mi Hazánk ne kövesse el ezt a hibát, nem szabad, hogy befolyásolja a politikánkat a balliberális oldal felé érzett megfelelési kényszer és a megbélyegzésüktől való félelem. Kötelességünk beszélni olyan kérdésekről, melyet már egyik párt sem mer felvállalni, például a magyar-cigány együttélésről. Lehet, hogy emiatt szélsőségesnek bélyegeznek minket, de valakinek ki kell mondania az ilyen súlyos társadalmi problémákat. Nem ideológiai alapon kívánunk politizálni, hanem nemzetstratégiai kérdésekkel akarunk foglalkozni, megoldásokat találni az egész magyar nemzet problémáira. – Úgy tűnik a Jobbikban a pártszakadást követően elég nagy zavar alakult ki. Lehet, hogy visszatérnek a párt régi arcához, a radikális szélsőjobboldali politikához? – Nem látom, hogy a Jobbik változtatna a politikáján, az önkormányzati választáson a Momentummal és az LMP-vel akarnak immár nyíltan összefogni valamiféle szivárványkoalícióban. – Július közepén hirdették meg a párt alapító nyilatkozatának és programjának alapjául szolgáló vitaindító kérdéseit. Mekkora az érdeklődés? Hányan szóltak eddig hozzá? – Csak a honlapunkon már több mint húszezren nyilvánítottak véleményt, de a Facebook-oldalunkon is érdemi párbeszéd bontakozott ki a kérdésekről, a Kuruc.infón és több portálon, blogokon és Facebook-csoportokban is napirenden van a vitaindítónk. – Húsz kérdést fogalmaztak meg a vitaindítóban, melyek a legfontosabbak? – Szeretnénk egy legalább egyhónapos sorkatonai alapkiképzést, a politikusbűnözés ellen egész programcsomagot mutattunk fel, és az akár szibériai bérrabtartásra vonatkozó javaslatunk is komoly visszhangot váltott ki. Az értelmetlen cigányügyi programok finanszírozásának leállítása, az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala és a kommunista luxusnyugdíjak megvonása, az írni-olvasni nem tudók szavazati jogának megvonása, illetve a tb-hozzájárulást akár évtizedek óta nem fizető egészségügyi potyautasok kiszűrését is kiemelten fontosnak tartom, ahogy az indoklás nélkül, „bemondásra” végzett abortuszok ügyében is szót kell emeljünk az ártatlan életekért, ha már egyetlen más párt sem teszi azt meg, még a magát kereszténydemokratának hívó sem. – Az abortuszkérdés rendkívül érzékeny téma, számos társadalmi vitát generál. A tiltás megoldás lehet? Nem gondolja, hogy ez további feszültséget, és kiskapus megoldásokat eredményezne? – Magyarországon minden negyedik megfogant magzat abortusz áldozata lesz, ami elképesztően magas szám, a jelek szerint sokan egyfajta fogamzásgátlásnak tekintik. Egyértelmű, hogy kezdeni kell valamit ezzel a tarthatatlan helyzettel, de csak nagyon nagy empátiával szabad közelíteni a témához. Minden magzat élő ember, akinek az élethez való jogát nem írhatja felül semmi, egy adott pillanatban válsághelyzetnek megélt szituációban hozott visszafordíthatatlan döntés sem! Ráadásul a magzatgyermekek a legártatlanabbak és legvédtelenebbek. És akkor még nem beszéltünk az abortusz súlyos, testi és pszichés egészséget károsító hatásáról, amit a magukat nem „áldott állapotúnak” vagy „várandósnak”, hanem „terhesnek” érzők szenvednek el. Szeretnénk bevezetni, hogy minden abortuszt kérő édesanyának kötelező legyen meghallgatnia a magzatjának a szívhangját, hogy tisztában legyen döntése súlyával. Volt már ilyen parlamenti indítványom, s bár leszavazták, nem adom fel. Macedóniában ennek az intézkedésnek a hatására húsz százalékkal csökkent az abortuszok száma. Elsősorban a prevencióra helyeznénk a hangsúlyt, ez segíthet az édesanyáknak megérteni, hogy nincsenek egyedül nehéz helyzetükkel, és szeretnénk pozitív példákkal bátorítani őket, hogy egy megváltoztathatatlan döntés helyett magukra és a gyermekükre nézve is jó megoldást tudnak találni. – Az oktatáspolitika területén is változást szeretnének elérni. Milyen konkrét elképzeléseik vannak? – A közoktatásba ma bekerülő gyerekek másként szocializálódtak, mint a mi generációnk, és az oktatási rendszer nem követte a világban történt változásokat, ezért korszakváltásra van szükség az oktatáspolitikában. Ez nem a pedagógusok hibája, hiszen ők sem kapták meg azt a támogatást, amire szükségük van. Az, hogy ma hatéves gyerekek néha jobban kezelik az okoseszközöket, mint az őket tanító pedagógusok egy része, nem tartható. Meg kell védenünk a fiatalokat a rájuk zúduló óriási áltudományos információk tömegétől, segítenünk kell őket, hogy tudjanak szelektálni ezek között. Emellett fontos lenne, hogy a nemzettudat és az egészségtudatosság sokkal hangsúlyosabb szerepet kapjon az oktatásban. Bizonyos esetekben a szegregációt is támogatjuk. – A vitaindítóban felvetik, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból. Miért? – A Brexit óta egyértelműen legitim az uniós tagság előnyösségének megkérdőjelezése, számos országban kezdeményeznek erről vitát a pártok. Az Európai Bizottság által kiadott közvélemény-kutatási eredmények szerint az EU-tagok közül Magyarországon vannak a legtöbben azok, akik nem bíznak az uniós intézményekben, ráadásul a megkérdezetteknek immár a többsége így gondolkodik hazánkban. Ezért úgy gondoljuk, hogy egy erről szóló vita és népszavazás mindenképpen indokolt lehet. – Magyarország súlyát, gazdasági, katonai erejét, geopolitikai helyzetét nézve reálisnak érzik az unión kívüli életet? Mikor lépnének ki az EU-ból? Holnap? – Nem, a Brexit sem egy nap alatt zajlott le. Az EU egyre inkább az Európai Egyesült Államok létrehozása felé halad. Magyarország és a nemzetállamok szuverenitását sok szempontból sértik az unióban végbemenő politikai folyamatok, például a migrációs politikával kapcsolatos elképzelések. Kérdés, hogy érdekünk-e egy olyan politikai közösséghez tartozni, mely folyamatosan hatásköröket von el tőlünk. Nem tudjuk, milyen lesz az Unió a jövőben, ezért nem egyértelmű, hogy ki kell lépnünk, de nem szabad tabuként kezelni ezt a lehetőséget. Sok alternatíva van, mely az EU-tól való függőségünket csökkentheti, például akár a Visegrádi Négyek megerősítése. Maga Orbán Viktor is azt mondta, van élet az Unión kívül. – Olvasta Hadházy Ákos Facebook-bejegyzését, melyben azt írta: „a miniszterelnöknek egyértelműen nyilatkoznia kellene, miért akarja a közmédiában agyonsimogatott mozgalommal, Dúró Dóra szoknyája mögé bújva kiszavaztatni az országot az EU-ból”? – Ezzel a bejegyzéssel ő is része lett a társadalmi vitánknak, aminek örülünk, bár ennél azért színvonalasabb véleményekre számítunk. A burkolt vádakra azt tudom mondani, hogy az egész ellenzék minket nevez a Fidesz ügynökeinek, holott az ő működésük hozott háromszor is kétharmados győzelmet a kormánypártoknak. Egy ellenzéki párt nem attól lesz sikeres, hogy zsigerből ellenez mindent, amit a kormány csinál. Ha a Fidesz valami jót tesz, azt ellenzékből is el kell ismerni, ha pedig rosszul csinálnak valamit, azt építő javaslatokkal jobbá lehet tenni. Hadházyt az zavarja, hogy mi ilyen javaslatokat teszünk, valamint, hogy nem szelektálunk a tévémeghívások közt, de nem fogunk. – Felvetették azt is, hogy a magyar történelem dicső korszakait bemutató nagy költségvetésű filmeket szeretnének. A Magyar Nemzeti Filmalap most hirdette meg történelmi filmek készítésére vonatkozó pályázatát. Nem érzik azt, hogy a kormány épp megvalósítani készül ezt a programpontjukat? – Bár megvalósítaná! De inkább csak taktikai meghátrálást látunk a Filmalap részéről, miután már a kormánypártiak is szégyennek érzik, ami a filmgyártás területén történik, vagy épp nem történik. Szerintünk kultúrpolitikailag és a nemzettudat szempontjából is meghatározó, hogy milyen történelmi filmek készülnek. A film népszerű műfajként népnevelő és társadalomformáló erő. Az Egri csillagok 1968-as alkotása óta ilyen volumenű történelmi film nem készült hazánkban, pedig igény lenne rá. Szégyen, hogy egy ilyen dicső történelemmel rendelkező nemzet, mint a magyar, rendre külföldi hősöket kell nézzen a tévékben és a mozikban. Örülünk ennek a pályázatnak, ám önmagában sajnos nem biztosíték arra, hogy jó film is fog készülni, ugyanis a forgatókönyvekről döntő bizottságban hasonló világnézetű és ízlésű emberek ülnek, akiknek a ténykedése sokkal inkább hasonló az SZDSZ-es világban megszokotthoz, semmint egy nemzeti kurzus alatt elvárhatóhoz. A Fidesznek régi adóssága, hogy a nemzeti filmgyártást támogassa, hiszen már a két korábbi kétharmados ciklus alatt is meg kellett volna tenniük, de csak leszavazták az ezirányú költségvetési módosító javaslataimat is, melyekkel a jövőben is szorgalmazni szeretném a változást.   Forrás: Magyar Hírlap