Az Insa közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Németország vezető politikai ereje továbbra is a szociáldemokratákkal kormányzó CDU/CSU. Az Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter vezette pártszövetség 28,5 százalékon áll, az egy héttel korábbihoz képest 0,5 százalékponttal erősödött, de a nyár elején, júniusban mért 32 százalékhoz képest jelentősen gyengült.
A Bundestag ellenzéki oldalán az AfD mellett a Zöldek is erősödnek, 13,5 százalékon állnak, szemben a nyár elején regisztrált 11 százalékkal. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága nem változott számottevően, 10 százalékos, illetve 9,5 százalékos.
A többi friss közvélemény-kutatásból is kitűnik, hogy az AfD erősödött a chemnitzi eset óta.
A szövetségi kormány migránspolitikájának erőteljes bírálatára összpontosító párt választói támogatottsága az infratest-dimap kutatóintézet mérése szerint 16 százalékról 17 százalékra, a Forsa intézet adatai alapján 14 százalékról 16 százalékra emelkedett. Azonban a trend a következő hónapokban megfordulhat – reménykedett a Bildnek adott interjújában Hajo Funke politológus, a németországi "szélsőjobboldali szerveződések" kutatója.
Kiemelte, hogy az AfD az ország keleti részén, a volt NDK területén egy "szélsőjobboldali népfront" része lett, "összeállt uszítókkal, rasszistákkal és erőszakoskodókkal", ami új fejlemény a 2013-ban alapított párt történetében. A "szélsőjobboldali erők", az AfD és követői felbátorodtak azon, hogy a jogállam erőtlennek bizonyult a chemnitzi gyilkosság után. Ez lendületet adhat a pártnak, és a keleti tartományokban tovább erősödhet a támogatottsága, de középtávon árthat az összefogás a szélsőjobballal, mert így most már világos, hogy az AfD a jogállam ellen uszítók pártja, ami elrettenti majd a konzervatív szavazókat – legalábbis ezt szeretné Hajo Funke. Ez a taszító hatás akár már az októberi bajorországi tartományi választáson is megmutatkozhat – tette hozzá.(MTI nyomán) Erősödött az Alternatíva Németországnak (AfD) ellenzéki párt választói támogatottsága, amióta esetenként erőszakba forduló tüntetéseket tartanak Chemnitzben egy emberölés miatt, amellyel egy szíriai és egy iraki férfit gyanúsítanak. Egy kedden ismertetett kutatás szerint megelőzte a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) is.A Bild című lapban ismertetett közvélemény-kutatás szerint az AfD-re 17 százalék szavazna, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Ez 0,5 százalékpontos növekedés az egy héttel korábbihoz képest. Az SPD 0,5 százalékponttal gyengülve 16 százalékon áll.
A jobboldali német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU) szövetségétől jobbra álló AfD a tavalyi Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg. Támogatottsága azóta csaknem megszakítás nélkül emelkedik, és alig két hónapon belül másodszor előzte meg a szociáldemokratákat. Július első felében 17,5 százalékon állt, az SPD pedig 16 százalékon.Az Insa közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Németország vezető politikai ereje továbbra is a szociáldemokratákkal kormányzó CDU/CSU. Az Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter vezette pártszövetség 28,5 százalékon áll, az egy héttel korábbihoz képest 0,5 százalékponttal erősödött, de a nyár elején, júniusban mért 32 százalékhoz képest jelentősen gyengült.
A Bundestag ellenzéki oldalán az AfD mellett a Zöldek is erősödnek, 13,5 százalékon állnak, szemben a nyár elején regisztrált 11 százalékkal. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága nem változott számottevően, 10 százalékos, illetve 9,5 százalékos.
A többi friss közvélemény-kutatásból is kitűnik, hogy az AfD erősödött a chemnitzi eset óta.
A szövetségi kormány migránspolitikájának erőteljes bírálatára összpontosító párt választói támogatottsága az infratest-dimap kutatóintézet mérése szerint 16 százalékról 17 százalékra, a Forsa intézet adatai alapján 14 százalékról 16 százalékra emelkedett. Azonban a trend a következő hónapokban megfordulhat – reménykedett a Bildnek adott interjújában Hajo Funke politológus, a németországi "szélsőjobboldali szerveződések" kutatója.
Kiemelte, hogy az AfD az ország keleti részén, a volt NDK területén egy "szélsőjobboldali népfront" része lett, "összeállt uszítókkal, rasszistákkal és erőszakoskodókkal", ami új fejlemény a 2013-ban alapított párt történetében. A "szélsőjobboldali erők", az AfD és követői felbátorodtak azon, hogy a jogállam erőtlennek bizonyult a chemnitzi gyilkosság után. Ez lendületet adhat a pártnak, és a keleti tartományokban tovább erősödhet a támogatottsága, de középtávon árthat az összefogás a szélsőjobballal, mert így most már világos, hogy az AfD a jogállam ellen uszítók pártja, ami elrettenti majd a konzervatív szavazókat – legalábbis ezt szeretné Hajo Funke. Ez a taszító hatás akár már az októberi bajorországi tartományi választáson is megmutatkozhat – tette hozzá.(MTI nyomán)
Az Insa közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Németország vezető politikai ereje továbbra is a szociáldemokratákkal kormányzó CDU/CSU. Az Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter vezette pártszövetség 28,5 százalékon áll, az egy héttel korábbihoz képest 0,5 százalékponttal erősödött, de a nyár elején, júniusban mért 32 százalékhoz képest jelentősen gyengült.
A Bundestag ellenzéki oldalán az AfD mellett a Zöldek is erősödnek, 13,5 százalékon állnak, szemben a nyár elején regisztrált 11 százalékkal. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága nem változott számottevően, 10 százalékos, illetve 9,5 százalékos.
A többi friss közvélemény-kutatásból is kitűnik, hogy az AfD erősödött a chemnitzi eset óta.
A szövetségi kormány migránspolitikájának erőteljes bírálatára összpontosító párt választói támogatottsága az infratest-dimap kutatóintézet mérése szerint 16 százalékról 17 százalékra, a Forsa intézet adatai alapján 14 százalékról 16 százalékra emelkedett. Azonban a trend a következő hónapokban megfordulhat – reménykedett a Bildnek adott interjújában Hajo Funke politológus, a németországi "szélsőjobboldali szerveződések" kutatója.
Kiemelte, hogy az AfD az ország keleti részén, a volt NDK területén egy "szélsőjobboldali népfront" része lett, "összeállt uszítókkal, rasszistákkal és erőszakoskodókkal", ami új fejlemény a 2013-ban alapított párt történetében. A "szélsőjobboldali erők", az AfD és követői felbátorodtak azon, hogy a jogállam erőtlennek bizonyult a chemnitzi gyilkosság után. Ez lendületet adhat a pártnak, és a keleti tartományokban tovább erősödhet a támogatottsága, de középtávon árthat az összefogás a szélsőjobballal, mert így most már világos, hogy az AfD a jogállam ellen uszítók pártja, ami elrettenti majd a konzervatív szavazókat – legalábbis ezt szeretné Hajo Funke. Ez a taszító hatás akár már az októberi bajorországi tartományi választáson is megmutatkozhat – tette hozzá.(MTI nyomán)