A két kereszténydemokrata politikus ellentétbe is került egymással az állítólagos „csőcselék” és „hajtóvadászat” kapcsán. Patzelt szerint a német szövetségi kormány úgy teljesít, ahogy a – csoportkörben kiesett – német Nationalelf az oroszországi világbajnokságon, és akár húszéves távlatban az is elképzelhető, hogy a radikális jobboldal átveszi a hatalmat a keleti tartományokban, az egykori NDK területén.
A hatóságok szerint migránsok által elkövetett gyilkosság utáni, erőszakkal is járó tüntetésekkel és ellentüntetésekkel, valamint ellentmondásos nyilatkozatokkal és vitatható médiabeszámolókkal napok alatt egyre kiélezettebbé váló chemnitzi események nemcsak Szászország keletnémet tartományát, hanem az egész szövetségi köztársaságot felkavarták. Az erőszak lecsengésével az értékelések is megjelentek, és Angela Merkel kancellár is – verbális – célkeresztbe került, miután szászországi párttársa, Michael Kretschmer CDU-s tartományi miniszterelnök gyakorlatilag elhatárolódott tőle.
– Nem volt csőcselék és hajtóvadászat vagy pogrom Chemnitzben – nyilatkozta a politikus, aki jövőre választások elé néz éppen abban a szövetségi tartományban, ahol a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) 27 százalékos eredménnyel a legerősebbnek bizonyult a tavalyi Bundestag-voksoláson, sőt hajszállal meg is előzte a CDU-t.
A csőcselék és a hajtóvadászat kifejezéseket – igaz, előbbit egy német szinonimájával említve – Steffen Seibert, Merkel szóvivője használta. A kancellár szerdán kiállt munkatársa mellett, szavai szerint a történteken „nincs mit kisebbíteni”, továbbá ártatlanokkal szembeni „gyűlöletről” és „üldöztetésről” is említést tett, de a Szászországban nagy felháborodást kiváltott kifejezéseket már nem ismételte meg.
– Merkel (ti. a csőcselékről és hajtóvadászatról tett) kijelentésével Kretschmernek is kárt okozott, és a szászországi helyzet meg nem értéséről tett tanúbizonyságot, még jobban a kormány ellen hangolva az itteni lakosságot – mondta a Magyar Időknek Werner Patzelt bajor születésű, de évtizedek óta a szászországi Drezdai Egyetemen tanító professzor, az egyik legismertebb német politológus.
Szerinte a berlini kormány úgy szerepel, mint a nyári futball-világbajnokságon elbukott német nemzeti tizenegy, és húszéves távlatban akár az is elképzelhető, hogy a radikális jobboldal keleten átvegye a hatalmat. – Jelenleg azonban az AfD még csak nem is koalícióképes – tette hozzá.
A politikai megméretések azonban egyre-másra következnek Németországban a következő egy évben: a májusi európai parlamenti választások mellett az egykori NDK-hoz tartozó öt keleti tartomány mindegyikében helyhatósági voksolást tartanak 2019-ben, Szászországban, valamint Brandenburgban és Türingiában pedig a tartományi gyűlés tagjairól is döntenek. Az AfD stabilan legalább 20 százalékon áll ezekben a tartományokban. Elképzelhető, hogy az AfD alkotmányvédelmi megfigyelése csak tovább erősíti az elégedetlenséget, ha a polgárok azt látják: politikai szempontok miatt akarnak a jobboldali párttól megszabadulni.
– De betiltani csak a szövetségi alkotmánybíróság tilthatná be az AfD-t – szögezte le Patzelt, aki, mint kérdésünkre elmondta, teljesen egyetért Frank Richter ismert keletnémet polgárjogi aktivista véleményével, aki a Süddeutsche Zeitungnak a minap úgy fogalmazott: egyszerűen figyelembe kell venni, hogy Szászország számos tekintetben, kulturálisan és politikailag is inkább Kelet-, semmint Nyugat-Európához tartozik, így közelebb áll Lengyelországhoz vagy Magyarországhoz.
Forrás: Magyar Idők, Echo TV
