Centenáriumi megemlékezést és autonómiatüntetést tartottak Sepsiszentgyörgyön

Az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidéző centenáriumi nagygyűlést, Székelyföldnek területi autonómiát követelő tüntetést tartottak vasárnap Sepsiszentgyörgy főterén, amelyen a szónokok az 1918-as gyulafehérvári határozatban tett, máig beváltatlan autonómiaígéretet kérték számon Bukaresten.Izsák Balázs, a demonstrációt összehívó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke párbeszédet sürgetett Bukaresttel a székely autonómiaigényről. Úgy vélekedett: az lenne méltó az 1918-as gyulafehérvári határozatokhoz és a jövő évi román uniós elnökségéhez, ha a bukaresti kormány nem gyanakvással, hanem párbeszédkészséggel viszonyulna a székelyek autonómiatörekvéseihez.Egyed Ákos történészt idézve az SZNT elnöke az eltelt száz évből azt emelte ki, hogy a székelység a román közigazgatás alatt is megőrizte többségét szülőföldjén.

Ez a székely csoda nem csak az otthonmaradáshoz, a holnap küzdelmeihez ad erőt a közösségnek: ez jogosítja fel arra, hogy területi autonómiát követeljen szülőföldjén"

- szögezte le Izsák Balázs.

Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt, hogy a történelem már túlhaladott azon, hogy a "Nagy Háború" győztes hatalmai semmibe vették a magyarok önrendelkezési jogát, szerinte ma már Gyulafehérvárra és Trianonra az egyetlen és helyes válasz az autonómia. Beszédében rámutatott: az 1918-as gyulafehérvári határozatban a románság teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népek számára, vagyis területi és személyi elvű autonómiát, amit Románia sohasem teljesített, de az erdélyi magyarság nem törődhet bele a jogfosztásba.

Területért jogokat követelünk. Hogyha már a hazánktól megfosztottak minket, új hazánkban, közös országunkban legalább alapvető emberi és kollektív jogainkat biztosítsák cserében"

- szögezte le az EMNT elnöke.Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a magyarság romániai jogfosztottságát, az oktatási jogok csorbítását, a kommunizmus idején államosított közösségi javak visszaszolgáltatásának elszabotálását sérelmezte.Megjegyezte: jobb lett volna az 1918-ban alakult Székely Nemzeti Tanács centenáriumát a székely parlament megválasztására kiírt szabad választásokkal ünnepelni. Azonban leszögezte, hogy ennek megvalósulásához

Bukaresttel, Brüsszellel és Washingtonnal is meg kell értetni, hogy Romániát nem veszélyezteti sem a magyarság kulturális, sem a Székelyföld területi autonómiája.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) választmányi elnöke a mindenkori "időhúzó román politikumot" és a nemzetközi emberjogi szervezeteket tette felelőssé azért, hogy száz éve késik a megígért autonómia.

Az elkövetkezendő évek nem telhetnek el ugyanabban a jogfosztottságban"

- buzdította harcos kiállásra hallgatóságát az MPP politikusa.

A nagygyűlés több szónoka is - az "Engedjétek szabadon!" jelszót skandáló tömeggel egyetértésben - a terrorváddal elítélt - Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását követelte, koholt vádak alapján bebörtönzött politikai foglyoknak minősítve őket. Sabin Gherman, Erdély autonómiájáért következetesen szót emelő aktivista azt fájlalta, hogy Erdély a bukaresti földrajzkönyvekben már egyáltalán nem létezik. Rámutatott:

Bukarest az erdélyi románoknak tett ígéreteit sem tartotta be, egymás ellen fordította Erdély évszázadok óta békében élő népeit, pedig ha autonómiát biztosítana a történelmi régióknak, az fejlődést hozna az egész országnak.

A demonstráción székely zászlók százait lengették az ünneplőbe, székely népviseletbe öltözött résztvevők, akik Autonómiát Székelyföldnek feliratú, illetve számos székelyföldi településnevet jelző táblát emeltek a magasba. A székelyföldi város főterét megtöltő tömeg időről időre skandálva követelte az autonómiát. A tömegrendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.