Interjút adott a Maszolnak Adrian Szelmenczi újságíró, aktivista, amelyben főként a romániai magyar kisebbséget érintő kamuhírekről, gyűlöletkampányról beszélt.
Adrian Szelmenczi igen sötét képet fest a magyar kisebbséggel kapcsolatos médiabeszámolókról. Mint mondja,
legtöbbször ezek, a nemzeti kisebbségekről szóló negatív vagy éppen hamis hírek annyira elburjánzanak, hogy egyszerűen már az sincs, hogy leellenőrizhetnénk.”
Példaként említi azt az esetet, amikor Sepsiszentgyörgyön az egyik kulturális intézményre kikerült a magyar zászló. Erről a bukaresti sajtó úgy számolt be, hogy elhallgatták: ez az épület a székhelye Magyarország Kulturális Intézete sepsiszentgyörgyi fiókjának. Ennek eredménye az újságíró szerint az, hogy a legtöbb román olvasónak az a benyomása támad, hogy a kisebbségek illegális tevékenységekben vesznek részt.
Az írott sajtónál is rosszabb a helyzet a televíziózásban. A vitaműsorok, azok moderátorai és meghívottjai a gyűlölet ösztönzik, leggyakrabban a magyar közösség ellen. A kisebbségi törekvéseket természetellenes, jogtalan dolgoknak fogják fel, és veszélyként tüntetik fel őket.
Adrian Szelmenczi beszélt továbbá a nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezmény előírásainak romániai alkalmazásáról, és ebben egyértelműen kitűnik a visszaesés Románia részéről. A kétnyelvű feliratok, a magyar nyelv alkalmazása ügyében például számos olyan bírósági döntés született, ami nemes egyszerűséggel ezt a keretegyezményt figyelmen kívül hagyja.
Gond volt például a „Székelyföld” megnevezés használatával, és bizonyára az olvasók ismerik is annak a szervezetnek a történetét, amelyet amiatt nem jegyeztek be, mert a megnevezése tartalmazta ezt a fogalmat. Tehát nyilvánvaló, hogy ilyen tekintetben a magyar közösség célpont.”
Összességében tehát Szelmenczi szerint az állami intézmények gyakorta aktív résztvevői a magyar közösséget kipécéző médiamanipulációnak, pedig nekik a méltányosság elvét kellene alkalmazniuk a kisebbségi ügyekben.
