A holland parlamentben utána fognak járni a Sargentini-jelentésben szereplő gyanúsítgatásoknak, vádaknak– közölte lapunkkal Marácz László, az Amszterdami Egyetem oktatója szerdán, a magyarországi jogállamiságról kezdeményezett vita után az Európai Parlamentben. Az adjunktus kifejtette: holland kereszténydemokrata kezdeményezésre, február 14-én fogják megtartani a bizottsági meghallgatást, amelyre felállítanak tudományos, civil társadalmi, valamint általános politikai szekciót is, emellett számos különböző szakértőt is meghívtak. Az ülést követően kétnapos magyarországi látogatást terveznek, hogy valós képet nyerhessenek hazánkban a jogállamiság, a sajtó és más egyéb, a jelentésben gyaníthatóan túlzóan inkriminált terület helyzetéről. Marácz László hangsúlyozta:
a Sargentini-jelentéssel ellentétben meghallgatják a másik felet, a magyar kormányt is.– A zöldpárti képviselőnő neve által fémjelzett dokumentumnál sokkal részletesebb lesz a mostani vizsgálat, hiszen az ellenzéki, valamint a kormánypártok, a kormányzati szereplők, a tudományos élet és a civil társadalom számos szereplőjével is egyeztetni fog a bizottság – húzta alá az európai tanulmányok adjunktusa. Marácz László elmondta: a holland parlament egész Kelet-Európában tervezi a jogállamiság helyzetének tényszerű vizsgálatát, és a sorozat első elemeként Magyarországot veszik górcső alá. A holland parlament honlapján már szerepel a 14-i bizottsági meghallgatás időpontja és az azt követő, kétnapos magyarországi tényfeltáró látogatás is. – Az újfent a „jogállamiság-deficit” ürügyén megrendezett EP-vita ismét „méltó módon” mutatta meg, hogy egy alapvetően világnézeti-ideológiai hátterű kritikaáradatot igyekeznek jogi-szakmai köntösbe burkolni a brüsszeli bürokraták – értékelte a Magyar Időknek Szánthó Miklós a szerdai EP-vitát. Az Alapjogokért Központ igazgatója a vitán elhangzottak kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a közelebbről nem definiált uniós értékek címszava alatt a balliberális oldal igyekszik kisajátítani olyan fogalmakat, mint a demokrácia és a jogállamiság, és ezek alatt saját perverz liberalizmusukat értve vonják kérdőre az általuk renitensnek tartott államokat.
– Úgy gondolják, hogy aki a liberális krédót támadja, az egyben az egész emberiség ellen intéz kihívást, holott a liberalizmus csak egy a sok politikai álláspontból – és azokból is a rosszabbak közé tartozik– tette hozzá. Szánthó Miklós szerint valójában nem a különféle, mondvacsinált „szakmai ügyek” állnak a Magyarország elleni támadások hátterében, hanem az uniós szervek által favorizált nyílt társadalomra, multikulturalizmusra és bevándorlásra vonatkozó, azokat elutasító magyar álláspont. – Erre rávilágított az is, hogy a vita során a Magyarországot bíráló felszólalók alapvető ténybeli tévedésekről adtak tanúbizonyságot, kiváltképp akkor, amikor Sargentini és mások is azt követelték, hogy a hazánk ellen folyó, jelenleg a tanács előtt lévő 7-es cikkelyes eljárásba vonják be az Európai Parlamentet – emlékeztetett. Az uniós szerződések azonban egyértelműen rendelkeznek arról, hogy jelen szakaszban az EP képviselőjének részvétele kizárt: a tanácsban a tagállamok képviselői ülnek, most ők vizsgálják a kérdést. A központ igazgatója szerint az EP bevonása így nemcsak sértené az intézményi egyensúlyt, de valójában azt jelentené, hogy az eljárást elindító EP-t mint ügyészt tanúként is meghallgatnák, ami nyilvánvalóan nonszensz.
– Tehát éppen az EP az, amely szembemegy a szerződések szövegével, így valójában ellene kellene jogállamiság-eljárást indítani– szögezte le Szánthó Miklós. https://www.vadhajtasok.hu/2019/01/30/morvai-krisztina-porig-alazta-a-langoskepu-sargentinit/ A Magyar Idők megírta: érdektelenségbe fulladt a Magyarországról szóló szerdai európai parlamenti vita Brüsszelben, csupán harminc képviselő volt kíváncsi a hazánk ellen folytatott támadássorozat újabb epizódjára. A balliberális képviselők a már jól ismert bírálatokat ismételték meg: a CEU „elüldözése”, a sajtószabadság hiánya, a közigazgatási bíróságok felállítása miatti aggodalom, illetve a korrupció. Frans Timmermans közölte, hogy „Magyarországgal szemben érvényesíteni kell a jogainkat”. Az Európai Bizottság alelnöke elsősorban a Stop, Soros! miatt emelte fel a szavát, ami szerinte súlyosan korlátozza a menedékkérők jogait. Olaf Stuger holland képviselő viszont úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek szobrot kellene emelni, mert megvédi a határokat és a népét.
Európa határait le kell zárni!Alain Destexhe belga liberális képviselő szerint az európai menekültpolitika megbukott. A politikus az M1 aktuális csatornának adott interjújában kijelentette: Európa határait le kell zárni, és csak azokat fogadni, akik legálisan érkeznek. A brüsszeli regionális parlament képviselője Bevándorlás és integráció. Mielőtt túl késő lenne címmel írt könyvet. Az M1 csatorna műsorában azt is elmondta: eléggé kritikusan szemléli azokat a civil szervezeteket, amelyek manapság az emberi jogok védelmében szólalnak fel. Megjegyezte: teljesen irreálisnak és utópisztikusnak tartja azon elképzeléseket, hogy nyissák meg a határokat.
Forrás: magyaridok.hu