A Migrációkutató Intézet tegnap tett közzé egy gyorselemzést, amelyben két civil kezdeményezést vizsgál. A teljes elemzés itt érhető el, alább kivonatokat közlünk az írásból.
A Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében két olyan civil kezdeményezést vizsgál, amelyek keretében Törökországból és Görögországból migráns konvojok indulnának Északés Nyugat-Európa irányába. Az arab nyelvű sajtóvisszhangot és közösségi oldalak tartalmát áttekintve elmondható, hogy a karavánok Közép-Európán keresztül haladnának elsősorban Németországba. A közösségi médiában elérhető legfrissebb információk alapján a görög karaván szervezése előrehaladott állapotban van, és a tervek szerint 2019. április 5-én elindulhat a nyugat-balkáni útvonalon. A török oldalon viszont a kormányzat várhatóan eltökélt lesz az ottani kísérlet megakadályozásában.
Közösségimédia-források tényként kezelik, hogy a következő hetekben szír menekültek többezres létszámban terveznek útnak indulni Törökországból, illetve Görögországból Németországba. A törökországi „Remény karavánja” elnevezésű, közösségi médiában indított kezdeményezéshez március elejéig közel 40 ezer (főként szír állampolgárságú) személy csatlakozott, akik a rossz életkörülmények és a magas (60% körüli) munkanélküliség miatt távoznának Nyugat-Európa irányában. Ezzel párhuzamosan egy Görögországban rekedt migránsokból álló karaván is szerveződik. A „Reménysugár karaván” saját hivatalos Facebook-oldallal rendelkezik, amely folyamatosan frissül, és biztosra ígéri a konvoj útnak indulását. 2015-ben hasonló kezdeményezés eredményezte az Európai Unió felé induló tömeges migrációt.
A szervezőket a nyilvánosságban az isztambuli székhelyű, körülbelül 50 szíriai civil szervezetet tömörítő Szíriai Egyesületek Fóruma képviseli, kommunikációja szerint az indulással megvárná a török helyhatósági választásokat, 2019. március 31-ét.
A „Reménysugár karaván” saját hivatalos Facebook-oldalán március 25-én új bejegyzést tettek közzé arab nyelven. Ebből kiderül, hogy az albán határ közelében található Ioannina nevű görög település külterületén gyűlnének össze a csatlakozni kívánók egy rögtönzött táborban, ahol több ezer ember is elfér. A poszt szerint Athénból és Thesszalonikiből közvetlen buszokkal lehet majd eljutni a gyülekezési helyre. A kiindulási pont és a korábbi nyugat-balkáni migrációs útvonalak alapján feltételezhető, hogy a karaván Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon keresztül kívánhat eljutni Nyugat-Európába. Az indulás tervezett dátuma 2019. április 5. A bejegyzésben arra kérik a csatlakozókat, hogy a várhatóan 7–10 napig tartó útra vigyenek magukkal sátrat, gyógyszert, élelmiszert, ruhát és pénzt. A poszt szerint egy rövid időre meg fogják nyitni előttük a görög határt. A szervezők az út sikerességét „Allahtól és a karaván útját segítő humanitárius szervezetektől” remélik.Elemzés:Az arab sajtóvisszhang alapján a kezdeményezések mögött komoly szervezőmunka áll, és sokan dolgoznak a sikerükért. A nyugati és a törökországi sajtóvisszhang teljes hiánya, illetve a török hatóságok fellépése Şanlıurfában és Gaziantepben arra utalhat, hogy Törökországban meglehet a szándék a szerveződés megakadályozására. A nyugati visszhang hiánya teljesen érthető: bármilyen karaván megjelenése alapjaiban cáfolná a „migrációs válság véget ért” típusú, elmúlt heteket jellemző narratívát, és az EP-választás kampányában egyértelműen a lengyel, a magyar és az olasz kormány álláspontjának megerősödéséhez vezetne, miközben a többi nyugat-európai országban is javítaná a bevándorlást ellenző politikai erők pozícióját, és aláásná a jelenleg még többséginek számító álláspontot képviselők hitelességét. A török félnél is könnyen azonosítható a politikai motiváció: az AKP és Erdoğan messzemenő érdeke, hogy legalább a március végi helyhatósági választásokig nyugvóponton tartsák a szír kérdést. Ennek belpolitikai okai is vannak (szavazatelőny megőrzése az ellenzékkel szemben, viszonylagos társadalmi béke fenntartása a török és szír közösségek között), illetve a török vezetés mindent elkövet azért, hogy az európai partnereik szemében megbízható félként tüntesse fel magát. Utóbbi célkitűzés nemzetközi kontextusban azt is jelenti, hogy Erdoğan szeretné, ha az arab államokkal szemben Törökország maradhatna Európa elsőszámú, stabil partnere a tágabb térségben. Mindeközben érdemes hangsúlyozni, hogy a szír kérdés komoly társadalmi feszültségeket okoz Törökországban: egy feltörekvő párt, az IYI már most azzal kampányol, hogy 2040-re 7 millió felett lesz a szírek száma az országban. Az AKP igyekszik azt hangsúlyozni, hogy 300 ezer szíriai menekült már visszatért a saját országába, ugyanakkor a demográfiai folyamat önmagában is drámaian alakul, mivel naponta (!) átlagosan 300 szíriai születik Törökországon belül. A török kormánypárt igyekszik a szírek egy részének állampolgárságot és munkavállalási engedélyt adni, amit – a gazdasági racionalitáson felül – a szavazatszerzés is motivál, hiszen a szír szavazatok sokat nyomhatnak a latban a billegő körzetekben. A rendelkezésre álló információk alapján a görögországi ”Reménysugár karaván” szervezése előrehaladottabb állapotban van, és elindulási esélyei lényegesen jobbak, mint a törökországi kezdeményezésnek. Kérdéses, hogy a görög hatóságok és az Európai Unió időben közbeavatkoznak-e több ezer ember láttán: felvállalják-e a konfliktust, vagy inkább hagyják őket kijutni Görögországból az Unión kívüli területre.
Vadhajtások.hu