Három hét elteltével sem vonták felelősségre a román hatóságok az úzvölgyi katonai temetőben június 6-án történt erőszakos behatolás elkövetőit, holott a békés imalánc magyar szervezői közül kettőt is tetemes pénzbírsággal sújtottak.
A Bákó megyei nyomozó hatóságok nyilvánvalóan nem sietnek a világháborús sírkertben tapasztalt súlyos incidens román főkolomposainak azonosításával és megbüntetésével. Mint ismert, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a Székelyföld és Moldva határán fekvő temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű és az 52 betonkereszt ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután a székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást.
Az erdélyi Krónika a hét elején írásos megkereséssel fordult az ügyben eljárást folytató Bákó megyei rendőr-főkapitánysághoz, afelől érdeklődve, hogy miként áll az úzvölgyi hadi temetőben történt incidensek kapcsán indult nyomozás. Rákérdeztek, lezárták-e az ankétot a betonkeresztek és az emlékmű fekete műanyag fóliával való letakarása, a George Simion aktivista állítólagos bántalmazása, valamint a június 6-i temetőfoglalás idején tapasztalt erőszakos cselekmények – többek között a temetőkapu tönkre tétele – ügyében, és ha igen, felelősségre vonták-e a tetteseket.
A moldvai megye rendőr-főkapitánysága pénteken, szintén írásban válaszolt, ám ebből mindössze annyi derül ki, hogy mindhárom esetben zajlik a nyomozás.
Például a betonkeresztek letakarása kapcsán sír- és hullagyalázás bűntettének alapos gyanújával folytat eljárást a moinești-i bírósági ügyészség közreműködésével. Szintén az ügyészség koordinálja a Simion feltételezett bántalmazása ügyében indult nyomozást lopás, rongálás, ütlegelés és egyéb erőszak gyanújával, akárcsak a temetődúlás ügyében, amelyben rongálás gyanújával folyik a bűnvádi eljárás a moinești-i ügyészek felügyelete alatt. Arra sem kaptak ellenben választ, hogy összesen hány gyanúsított van az ügyben, és hányat sikerült azonosítani közülük.A Bákó megyei nyomozó hatóságoknak tehát huszonkét nap sem volt elegendő arra, hogy felelősségre vonják az úzvölgyi katonatemetőben randalírozó román „megemlékezőket”. Ezzel szemben az ortodox emlékmű és a betonkeresztek felavatását békés eszközökkel, imádkozva megakadályozni próbáló magyarokat rekord idő alatt megbírságolták. Mint arról beszámoltunk, a Hargita megyei csendőrség 3 ezer lejjel megbírságolta Grüman Róbertet, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökét arra hivatkozva, hogy a székelyek június 6-i békés tüntetését nem jelentették be előre a törvényes előírásoknak megfelelően. A jegyzőkönyvet az RMDSZ-es politikus júnisu 12-én tette közzé a közösségi oldalán. Az elöljáró az MTI-nek elmondta: a jegyzőkönyv alapján csak annyi derül ki, hogy a tüntetést 48 órával az esemény előtt kellett volna bejelenteni, és ennek elmulasztása miatt szankcionálták.
Három napra rá kiderült, hogy Grümanhoz hasonlóan a Hargita megye önkormányzatának elnökét, Borboly Csabát is megbírságolta 3 ezer lejre a csendőrség a katonai temetőnél június 6-án szervezett békés tüntetés miatt. Borboly akkor úgy nyilatkozott: a román hatóságok a büntetéssel újfent bizonyították, hogy csak akkor járnak el gyorsan és határozottan, ha etnikai kisebbséggel szemben akarnak fellépni. A tanácselnök rámutatott: nincs tudomása arról, hogy a dormánfalvi polgármester törvénytelenségei vagy az úzvölgyi katonai temetőben randalírozók ügyében intézkedtek volna a hatóságok.
A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a Kárpátokon túli, Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó, mára már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében.
Ő Valentin Jumugă, a Dinamo tragikus hirtelenséggel elhunyt játékosáról, Cătălin Hâldanról elnevezett szurkolói csoport (Peluza Cătălin Hâldan - PCH) tagja és gyaníthatóan egyik vezetője. A galéria főnöke hivatalosan Elias Bucurică (az ő erőszakos megnyilvánulásairól és gyanús üzleteiről a román sajtó régóta cikkezik), Jumugă neve nem fordul elő a sajtójelentésekben, pedig éppenséggel eddig is megérdemelte volna a figyelmet.
Több információ is arra utal – például a Facebook-oldalán található képek itt, itt és itt –, hogy több egyszerű drukkernél. Például a szurkolói csoport internetes oldalának egyik korábbi bejegyzése és a hozzá fűzött kommentárok alapján ő lehet az, aki tanácsokkal és jogsegély szervezésével segíti társait, akik az egyik Rapid–Dinamo-meccs után sorra kapták a bírságokat és eltiltó határozatokat. A hatóságok előtt sem ismeretlen: eddig három alkalommal tiltották el sportrendezvények látogatásától a stadionok erőszakmentessé tételét célzó 2008/4. számú törvény alapján. Bejegyzéseiben az ortodoxiát nevezi az "egyetlen igaz vallásnak”, és a más vallásúak – főleg a katolikusok és a muzulmánok – valamint a magyarok ellen agitál. Megjelennek itt-ott legionárius szimpátiára utaló szövegek és fotók. A szövegek hangulata arra utal, hogy több ilyen is lenne Jumugă falán, ha le nem tiltaná a Facebook. Az ultra rendszeresen panaszkodik arra, hogy a profilját havonta, kéthavonta lezárják a közösségi oldal adminisztrátorai.
A Stiripesurse felvételén kivehető, hogy egy drukker telefonon beszél, majd abba az irányba mutogat, ahonnan elindul néhány fiatal, hogy feltépje a kiskaput. Utóbbiak közül az egyik látható az Agerpres fenti fotóján. A temetőkapu feltépését megelőző percekben készült kép Ovidiu Iuliant ábrázolja, amint elsétál a magyar emlékmű előtt. Korábban felbukkan az egyik videón is, amint dulakodik, egy férfit szándékosan az árokba taszít, majd felbukkan a kiskapu feltépésénél is.
Saját Facebook-bejegyzése szerint Angliából repült haza, hogy részt vegyen az úzvölgyi megemlékezésen. Barátja, Adrian Popescu osztotta meg közösségi oldalán az úzvölgyi eseményen készült közös fotójukat. A poszt alatt érdekes beszélgetés alakult ki.
– Hol készült a fotó? – kérdezi Claudiu Silivan.
– Ahol voltunk: Úzvölgyében – válaszolja Adrian Popescu, amire Silivan egy röhögő emotikonnal reagál.
– Hivatalos :)) – nevet vissza a másik, majd világossá teszi, hogy a kérdezőt és társait követte a Hargita és Bákó megye határán található településre.
A beszélgetés alapján egyértelmű: több mint egy héttel az események után nem fél „hivatalosan” vállalni a látogatás tényét.
A Gyimesi Skanzen Panzió videóján 1:25-től látszik egy ilyen provokáció. A kapura belülről felmászott fiatalember egy léccel hergeli a magyar sorfalat, majd a kívül állók egyikének odanyújtja a fadarabot, és szabályosan győzködi az illetőt, hogy megüsse. Az szerencsére ellenáll a kísértésnek, és vélhetően a földre dobja az „ajándékba kapott” fegyvert. Egy másik felvételen már az látszik (1:44), hogy ugyanaz a csuklyás ultra egy másik magyart provokál, a földön heverő lécre, majd a saját fejére mutogatva.
Az incidensek egyik legerőszakosabb résztvevője a fentebb idézett párbeszédben az „ártatlan kérdezőt” eljátszó Claudiu Silivan. Állandóan a rendfenntartókat ostromlók első sorában találjuk, felbukkan a temető kerítésén, amint hosszú perceken keresztül obszcén jeleket mutogat a magyarok felé, az egyiküket pedig megüti. Az utóbbi jelenet a Hotnews videóján 3:08-tól követhető.
Nem piszkálták őket a hatóságok
Érdekes volt látni, hogy a randalírozók legalább egy hétig semmit nem osztottak meg az úzvölgyi „kirándulásról”. Amikor azonban látták, hogy senki nem háborgatja őket, felbátorodtak, és elkezdték posztolgatni a Hargita megyei sírkertben készült fotókat.
Hasonló fotók jelentek meg az események után egy héttel, tíz nappal több randalírozó falán, illetve az PCH egyik oldalán is.
Forrás: Székelyhon és Maszol