[fb_button]
A 460 fős szejmben a 387 jelenlévő honatya közül 383-an szavaztak a javaslat mellett, négyen adtak le ellenszavazatot.
[caption id="attachment_35361" align="alignnone" width="800"]
1939 novemberében megnyitotta kapuit Balatonzamárdiban a Lengyel Gimnázium és Líceum[/caption]A lengyelországi Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet tanácsának elnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság alsóházi képviselője, Piotr Babinetz által benyújtott dokumentumban a szejm háláját fejezi ki „a magyarok által a német-szovjet agressziónak és megszállásnak a lengyel nemzet számára tragikus időszakában nyújtott segítségért”.A határozatban rámutatnak: 1939-ben „Adolf Hitler javaslatai ellenére a Magyar Királyság nem vett részt Lengyelország megtámadásában”. Idézik Teleki Pál miniszterelnök Adolf Hitlernek írt táviratát: „Inkább felrobbantom a vasútvonalakat, mintsem részt vegyek a Lengyelország elleni hadműveletben. Magyarország részéről nemzeti becsület kérdése elkerülni mindenfajta Lengyelország elleni katonai hadműveletet.”A lengyel nemzet „soha nem felejti el, hogy Magyarországon Horthy Miklós kormányzása idején biztonságos menedékre talált több mint százezer civil és katonai menekült, köztük sok gyermek” – áll a dokumentumban.A képviselők megköszönték, hogy a háború idején Magyarországon szabadon működhettek a lengyel diplomáciai képviseletek, a Lengyel Intézet, lengyel iskolák és szervezetek, köszönetet mondtak a Lengyelországból kivitt kulturális emlékek biztosításában nyújtott segítségért is.A szejm emlékezetben tartja, hogy „a magyar testvérek” nyitottak voltak azon budapesti katonai és civil intézmények tevékenységére is, amelyekben „mások mellett a lengyel-magyar együttműködés patrónusa, Waclaw Felczak futárparancsnok szolgálta hazáját, ami lehetővé tette az emigráns lengyel kormány és Lengyelország közötti kapcsolat fenntartását” - írják.Felidézik azon magyar katonák emlékét is, akik az 1943-44-es úgynevezett volhíniai mészárlás idején mentették a lengyeleket, valamint azokét, akik elutasították a németek elleni 1944-es varsói felkelés leverésében való részvételt, „sőt támogatást nyújtottak a felkelőknek”. A Magyar Királyságnak a lengyelek iránti magatartása 1939-ben, valamint a lengyeleknek a magyarok iránti 1956-os magatartása „a két nagy közép-európai nemzet (...) baráti együttműködésének erős és állandó alapját” képezi – szögezik le. Varsóban vasárnap tartanak nemzetközi megemlékezést a második világháború kitörésének 80. évfordulója alkalmából. Németország 1939. szeptember 1-jére virradó éjjel támadta meg Lengyelországot.Forrás: Ma7.sk nyomán
