Kövér László:
Területfoglaló háború helyett tudathódítás zajlik
A hazafias és honvédelmi nevelés egységes stratégiájának tervezetét bemutató szakmai konferenciát tartottak az Országházban. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az egészséges nemzettudatú, hazájához hű, családját szerető magyar fiatalok jelentik a nemzet jövőjét. Az is elhangzott, hogy a globalizált tudatipar által befolyásolt világban a tárgyi tudás, a kompetenciák mellett a fiatalok érzelmi intelligenciáját is fejleszteni kell.
Olyan stratégiát alkotunk, amire korábban még nem volt példa – mondta megnyitóbeszédében Simicskó István kormánybiztos a hazafias és honvédelmi nevelés egységes stratégiájának tervezetét bemutató szakmai konferencián, az Országházban. A korábbi honvédelmi miniszter szerint komoly munka fog hárulni a kormányra, a pedagógusokra és a családokra is. Simicskó István hangsúlyozta, fontos a történelmi tapasztalatokat, nemzetközi példákat, nemzeti értékeinket, céljainkat összegyűjteni, de hogy ez egységben legyen, szükséges a stratégia alkotás.
– Célkitűzéseinket a 2020-2030 közötti időtávra tervezzük – tette hozzá. Arról is szólt, hogy technológiailag és társadalmilag felgyorsult és zajos világban élünk, ami komoly kihívást jelent a gyermekeket nevelőknek, tanítóknak, ezért új kompetenciákra van szükség.
– Szükség van a családra, nemzetre, hagyományra, hogy ne csak lebegjenek a világban.
Nemzet-, Isten- és családtudat kell
– sorolta. Úgy fogalmazott: a hazaszeretetnek kell lennie mindannyiunk közös nevezőjének. Hangsúlyozta, hogy először fel kell ismerni a problémákat és azt, hogy saját erőből mit tudunk megoldani.
– Létezésünk óta a legnagyobb kihívás előtt állunk, amely egyben lehetőség is. A pedagógusok még a XX. században születtek, de már az ezredfordulón és a XXI. században született Z- és Alfa-generációkat kell nevelni – hívta fel a figyelmet. A kormánypárti politikus szerint a globalizáció, integráció, civilizáció és migráció fejti ki a felnövekvő generációra a legnagyobb hatást.
– Minden nemzet ereje a szellemiségében rejlik – emelte ki. Simicskó István beszélt arról, hogy a stratégiát a NAT-hoz igazodva alakították ki. Külön kihangsúlyozta, hogy a tárgyi tudás, kompetenciák mellett az érzelmi intelligenciát is fejleszteni kell. Beszédét úgy zárta, hogy mindenkinek azt kívánja, legyenek hazájukat szerető gyermekeik, unokáik és dédunokáik, mert akkor van magyar jövő.
Kövér László házelnök köszöntőjében úgy fogalmazott: a konferencia helyének, idejének és szellemének is jelentősége van. – Százegy éve adták ki az ország vezetői itt a Kossuth téren, hogy nem akarnak látni többet katonát. … A következményeket mindannyian ismerjük – emlékeztetett.
A házelnök szerint
mindez Trianon tragédiájához vezetett, de ezt megelőzte a haza szellemi önvédelmének leépítése.
– Ezeket az összefüggéseket kell feltárni a magyar fiatalok előtt, hogy ne kerüljenek déd- és ükapáik sorsára – jelentette ki a házelnök. Kövér László szerint a történelem nem ért véget mára, sőt, bizonyos dolgok megismétlődése fenyeget.
– Területhódító háború helyett tudathódítás zajlik – hívta fel a figyelmet. Hozzátéve: Európa egy ilyen tudatmegszállás a célpontja nemzetek feletti szerveződések részéről. Ami ma migráció, demográfia, család- és ifjúságpolitika terén zajlik Európában, az mindezt szolgálja, de Magyarország ezt időben ki-, illetve felismerte a házelnök szerint.
A kötelesség és a jog azt jelenti, hogy egy közösséghez tartozunk – mondta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a rendszerváltás adott újra lehetőséget arra, hogy olyan Magyar Honvédség legyen, amely nemzeti intézmény, de a célt nem sikerült elérni, az első két évtizedben fegyverzeti kultúrákat, szakembereket vesztettünk el.
A honvédség újjáépítése nem halogatható tovább
– jelentette ki. Hozzátette: a mostani konferencia gyümölcse a felnövő generáció javára szolgálhat.
– Idő, közös gondolkodás és a tapasztalatok alapján újratervezés kell, hogy a stratégia megvalósuljon a nevelésben, oktatásban – hangsúlyozta Péterffy Balázs. A Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese felvetette, hogy a nevelés eredményesség mérése komplikált feladat, ezért nagy felelősséget jelent ez az intézményekre, tanárokra.
– A világnézetileg semleges oktatás értelmezhetetlen folyamat, nevelés nincsen értékek nélkül – jelentette ki. A szakember szerint hazájukat, családjukat szerető, felelősségvállalásra képes fiataloknak kell kikerülniük az oktatásból. – Az értékek relativizálása senkit nem mentesít az alól, hogy ezeket az értékeket bemutassuk – jegyezte meg. Példamutatással, történelmi, kulturális ismeretek, erények tanításával lehet az elnökhelyettes szerint hazafiasságot a tanároktól a diákoknak átadni.
– Nem katonai kiképzés ez, hanem egy attitűd átadása – hangsúlyozta. Hozzátéve:
a fiatalok által használt digitális eszközök és csatornák használata is jó, és ugyanolyan fontos eszköz lehet ennek átadásához, ahogy például a testnevelés is.
– Ha azt nem hozzuk helyre, amit ez elmúlt évtizedekben kikoptattak a magyar oktatásból, akkor csinálhatunk bármilyen jó iskolát, a jövő kerül veszélybe – zárta szavait Péterffy Balázs.
Forrás: Magyar Nemzet