„a népszavazás eredménye a városban óriási örömet keltett. Az ántánt-városparancsnokság rendelete folytán szombaton délután 4 órától kezdve mindenféle csoportosulás, gyülekezés és fölvonulás tilos volt, de azért az utcán mégis nagy tömeg hullámzott”.A népszavazás eredményét Párizsban december 21-én a nagykövetek tanácsa tudomásul vette. Sopront és környékét az antant képviselői hivatalosan 1922. január elsején adták át Magyarországnak, az antant csapatai 1922. január 5-én hagyták el a várost. A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és Sopronnak a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta.
Az országgyűlés A népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront. A Tűztorony déli részén ezután alakították ki az úgynevezett Hűségkaput, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását.
December 14. pedig már tizennyolc éve országos emléknap: a 244/2001-es kormányrendelet Az 1921. évi soproni népszavazás emlékére ezt a napot a Hűség Napjává nyilvánította.A népszavazás kikényszerítésében elévülhetetlen érdemei vannak Prónay Pál katonatisztnek, aki a 1919-es patkányforradalom (“tanácsköztársaság”) után saját kis hadsereget alakított leszerelt tisztekből és altisztekből. Ebből lett utóbb a dicsőséges Rongyos Gárda, melynek tagjai jobbára alföldi földművesek, egyetemisták, leszerelt katonatisztek és bosnyák-albán muszlim nemzetiségű – a volt Monarchiában szolgált – hadfiak voltak (köztük Durics Hilmi Huszein őrnagy közel 300 társával) voltak. Prónayn kívül külön emlékezés illeti még Héjjas Ivánt is. Prónaynak és a Rongyos Gárdának még Sopronban sincs szobra. Prónay 1945. március 20-án az országot megszálló szovjet horda elvitte az országból. Halála helye és ideje ismeretlen.Forrás: Hunhír