Akár költői, akár hétköznapi szavakkal mondjuk: nincs teljes, egészséges emberi élet a természet egészsége, teljessége nélkül– fogalmazott Áder János köztársasági elnök a közszolgálati televízióban elhangzott újévi köszöntőjében. Hozzátette, az emberiség mégis, mintha elfeledte volna ezt az együttélést.Az ember a táj szülöttje is, egy sajátos és másutt a világon fel nem található fénytörés gyermeke – idézte Szabó Zoltánt Áder János köztársasági elnök újévi beszédében. Hozzátette, ez a gondolat egy megindító vallomás egy írótól, aki élete jelentős részét kénytelen volt szülőföldjétől távol tölteni.A világ olyan gyönyörű, hogy egyre nagyobb felelősség embernek lenniAz ismerős táj éppúgy hozzánk tartozik, ahogy mi tartozunk ehhez a vidékhez – fogalmazott a köztársasági elnök. „A hegyek, a völgyek, a síkságok és a vizek mind itt voltak akár évmilliókkal ezelőtt, menedéket adtak, táplálták az előttünk járókat, történelmünk színterévé váltak. Az otthont jelentették szüleinknek, nagyszüleinknek, és az otthont, a szülőföldet, a hazát jelentik nekünk is” – tette hozzá. A köztársasági elnök újévi beszédében magyar írók, költők szavaival mutatta be az emberek és a táj közötti szoros kapcsolatot. Elsőként Petőfi Sándor szavait idézte: „Mosolyogva néz rám a Dunától / A Tiszáig nyúló róna képe.” „Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel / egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom” – folytatta Radnóti Miklós szavaival. Végül Szabó Magda figyelmeztetését idézve kiemelte, „A világ olyan gyönyörű, hogy egyre nagyobb felelősség embernek lenni”. Áder János hozzátette, akár költői, akár hétköznapi szavakkal mondjuk: