Elhárult az utolsó jogi akadály is a Becsület Napja elől, 3 fővárosi kerület már tiltakozik

A törvényszék döntésével ez egy tudomásul vett rendezvénnyé vált

– mondta Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza az Indexnek a szombati Becsület Napja elnevezésű rendezvény engedélyezési eljárásáról. A német–magyar haderők 1945-ös budapesti kitörésének évfordulójára megemlékezést szerveznének a hazafias csoportok, ám nem ment egyszerűen a gyülekezés bejelentése.A BRFK először betiltotta a rendezvényt, amit azzal indokoltak, hogy számítani lehet szélsőséges nézeteket valló csoportok részvételére, és a beszédek, zenék meg általánosságban a rendezvény alkalmas másokban félelemkeltésre, riadalom okozására. Persze az Index ugyanezt nem állítja a Munkásőrség felállításáról szóló cikkében.A felülvizsgálati kérelem után a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a döntést.Miután több helyen is úgy jelent meg a hír, hogy a bíróság engedélyezte a rendezvényt, közleményben reagáltak kedd este. Azt írták, az ítélet nem jelenti a bejelentett rendezvény engedélyezését, mivel az csak a támadott rendőrségi határozat jogszerűsége kérdésében foglalt állást. Azért helyezték hatályon kívül a tiltó határozatot, mert a rendőrség nem támasztotta megfelelően alá a tiltást.Döbrentey szerint itt egy kommunikációs kérdésről van szó. A bíróság valójában hárítja annak a felelősségét, hogy ők engedélyezték volna a rendezvényt. Engedélyezést egyébként nem is ismer a gyülekezési jogról szóló törvény, a hatóság csak tudomásul veheti vagy betilthatja a rendezvényt.A rendőrségnek sincs könnyű dolga a tiltó határozat megfogalmazásában, mert a 2018 októberében elfogadott új gyülekezési törvény meglehetősen bonyolultan írja le, hogy milyen esetben kell betiltani egy rendezvényt. Eszerint tiltó határozatot kell hozni, ha

• a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és
• a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.

Döbrentey azt mondja, a rendőrség indokolásából tisztán ki kell derülnie, hogy miként jutottak arra a következtetésre, hogy a fenti okok miatt nem lehet megtartani a rendezvényt. Ez egy sok elemből álló feltételrendszer, és az összesnek fenn kell állnia a tiltáshoz, amit nehéz megindokolni. „Az a baj, hogy a törvény azt várja el a rendőrségtől, hogy a jövőbe lásson” – fogalmaz a jogász. A rendőrségnek ugyanis alá kell támasztania a bejelentés alapján, hogy a rendezvény alkalmas lehet a köznyugalom megzavarására. Hogy pontosan melyik ponton volt hiányos a rendőrség indoklása, nem lehet tudni, mert a Fővárosi Törvényszék nem adta ki a TASZ kérésére az ítéletet. „Hiába érveltünk amellett, hogy ez egy közügy, és közjogi alapon történt a döntés, azt mondták, csak az érintett felek kaphatják meg” – mondja Döbrentey. A jogász emlékeztetett arra is, hogy a két éve elfogadott gyülekezési törvényből kikerült az a rész, amely kimondja: ha a bíróság hatályon kívül helyezi a tiltó határozatot, megtartható az esemény. Végső soron azonban mégiscsak erről van szó.  A rendőrségnek más eszköze nem maradt ezután, így elhárult az utolsó jogi akadály is a Becsület Napja szervezői előtt.Az I., II. és XII. kerületi önkormányzat közös közleményt adott ki a Budapest ostromában elhunyakról szóló megemlékezést illetően:"Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget az a hadművelet, amelynek következtében a magyar főváros nagy része romba dőlt, lakosai közül több tízezren elpusztultak, másokat pedig hosszú időre elhurcoltak. Az I., II. és XII. kerületi önkormányzat fontosnak tartja a megemlékezést Budapest második világháborús ostromára, ennek érdekében az eseményre saját programokkal készülnek. A három önkormányzat 2020. február 8-án megnyíló, közös, utcai kiállítással emlékezik az ostromban elhunyt civilekre, katonákra, nemzetiségtől, származástól, vallástól függetlenül. Ez a feladat nyilvánvalóan nagyon nehéz, hiszen az 1945 utáni propaganda ugyanolyan torz képet festett az eseményekről, mint a későbbi és jelenlegi szélsőjobboldali ideológiai csoportok.A kiállítást Ungváry Krisztián történész állította össze. Az ő személye garancia arra, hogy a kiállítás anyaga tárgyilagosan és őszintén mutatja be a szenvedést, amelyen az ostromlók és ostromlottak, civilek és katonák keresztülmentek.

A három önkormányzat elhatárolódik minden olyan rendezvénytől, amelyen az eseményeket nem egységében, minden fél szempontjait figyelembe véve, hanem valamely oldal szenvedéseit idealizálva, szélsőséges módon mutatja be. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy önkényuralmi jelképek viselésével, félelmet keltő ruházatot viselve bárki meggyalázza az áldozatok emlékét.

Budapest ostromában körülbelül 120 000 katona és közel 40 000 civil vesztette az életét. Emlékük ápolása közös érdekünk, az áldozatokra emlékezni magától értetődő kegyeleti gesztus. 75 évvel később a túlélőknek és a leszármazottaknak egy fontos dolguk van: emlékezni és figyelmeztetni. Emlékezni mindenkire, aki a harcok során pusztult el, és figyelmeztetni, hogy hová vezet a szélsőséges ideológia és a gyűlölet.Tartsanak velünk, emlékezzenek velünk. Politikamentesen, ideológiamentesen, csendesen."Forrás: Index és 1.kerulet.ittlakunk.hu