Gyurcsány szerepe is terítékre kerülhet a romagyilkosságok ügyében

Mint arról már korábban beszámoltunk, perújítást kezdeményez Kiss Árpád Sándor, akit a romagyilkosságok ügyé­ben elsőrendű vádlottként jogerősen tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek. A Magyar Nemzet úgy értesült, a férfi arra hivatkozva folyamodik a jogi lehetőséghez, hogy a korábbi eljárás során nem derítették fel megfelelően a szocialista kormányzat, illetve a titkosszolgálatok szerepét a történtekben. Ezt a szegedi Csillagbörtön különleges körleté­ben büntetését töltő Kiss Árpád a lapnak részletesen ki is fejtette az ügyvédje közreműködésével eljuttatott levelében.

A lap emlékeztet, korábban a Magyar Nemzet már felvetette, több mint tíz évvel a romákat gyilkoló banda elfogása után még mindig megválaszolatlan egy sor kérdés a 2008. július 21. és 2009. augusztus 3. közötti rasszista akciósorozattal kapcsolatban. Vajon miért nem keresik tovább a banda még hiányzó tagját vagy tagjait? Pénzelhette valaki a rasszista támadásokat?

MANIPULÁLHATTÁK AZ INFORMÁCIÓKAT

Kiss Árpád Sándor elítélt a Magyar Nemzethez eljuttatott levelében azt írja: a titkosszolgálatok érintettségén révedező, unásig ismételt konspirációs elméletek nem visznek közelebb az ügy hátterének tisztázásához.A korabeli Nemzetbiztonsági, illetve Katonai Biztonsági Hivatal kifogásolható beavatkozása, szakmai mulasztása miatt ugyanis elsősorban a politikai irányítást terheli a felelősség. A próbálkozások ellenére sem lehet leválasztani a konkrét bűnesetről a 2010 előtti kormányzat – a szolgálatok működésére is kiható – hanyatlását. A tisztánlátást még inkább akadályozzák a szándékosan terjesztett álhírek, amelyek elfedik a szocialista kormányzat éveken át tartó félrevezető politikai kampányát és a manipulatív beavatkozás mozzanatait-állítja Kiss.Hozzátette, megtévesztő az a híresztelés, hogy az elítéltek a bűncselekmények elkövetése előtt szoros nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álltak, hiszen ebben az időszakban a Nemzetbiztonsági Hivatal kizárólag Kiss István rutinszerű megfigyelését folytatta. A lehallgatott telefonbeszélgetései szerint valóban feltűnő a lőfegyverek iránti fokozódó érdeklődése, ezt azonban az erősödő kormányellenes nézetei táplálták, semmint fajgyűlölő attitűd.Az ország 2006-ban a polgárháború határára sodródott. A kormány a vele szemben álló politikai erők lejáratásához folyamodott, és a jogos felháborodás folytán kialakult utcai megmozdulásokat a reakciós szélsőjobboldal hatalomátvételi kísérleteként mutatta be a nyilvánosság előtt. És valóban, a 2007. március 15-i utcai erőszakot főként a kormányzat által tudatosan szabadjára engedett szélsőjobboldal produkálta, amely fejlemény egyben a zavargások végét is jelentette-fejtette ki az elítélt. Írásában kifejti, ekkor már szó sem volt esetleg közszimpátiának örvendő tömegtüntetésekről, a Budaházy György időzített letartóztatása ürügyén a Nemzeti Nyomozó Iroda székházához terelt tömegben a hatóság előtt ismert neonácik domináltak. A látszat ellenére azonban a polgárháború közeli helyzetet nem a fragmentált radikális csoportok idézték elő, hanem a szocia­lista kormányzat felső vezetése-veti fel a kormányzati felelősséget Kiss Árpád Sándor.

PROVOKÁCIÓ AZ EGÉSZ?

Kiss Árpád Sándor a lapnak eljuttatott levélben arról is ír: az etnikai konfliktust, jóval a 2008. június 21. napon általuk elkövetett bűncselekményt megelőzően, a Magyar Gárdában hangadó – a Katonai Biztonsági Hivatallal együttműködő – egykori honvédtisztek, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomba is beépült fedett ügynökök robbantották ki kormányzati utasításra, a Budapesthez közeli Galgagyörk községben. Ez a támadás az elítélt szerint provokáció volt a hatalom részéről.A szocialista párt a hatalmának megtartását célzó kétségbeesett törekvéseit egyre inkább az ébredő hungarizmus elleni heroikus és jogszerű fellépésként igyekezett beállítani a közvélemény előtt, a szavazói számára felajánlotta a rendteremtést.-fogalmaz. Hozzátette, a konfliktus kiterjesztése a szocialista kormány politikai felelőssége. A kormányzat érdekeinek megfelelően az etnikai erőszak végletekig fokozása, az ellenzéki pártok lejáratása mellett, korlátozta a Jobbik Magyarországért Mozgalom előretörését. Az intézkedések ezt a koncepciót szolgálták – fejti ki álláspontját levelében az első rendű vádlottként elítélt.

POLITIKAI NYOMÁSGYAKORLÁS AZ ÍTÉLETHOZATALNÁL

A Magyar Nemzet beszámolójában emlékeztet, az ellenzéki sajtó egy részé­ben is visszatetszést keltett, hogy Gyurcsány Ferenc és egykori kancelláriaminisztere, Molnár Csaba 2011-ben váratlanul megjelent a sorozatgyilkosság tárgyalásán. A látogatás azért is különös volt, mert az előzetes tervek szerint aznap kellett volna folytatnia a vallomását Csontos István negyedrendű vádlottnak, aki korábban a katonai elhárítás ügynöke volt, ám a férfi pont aznap, a volt kormányfő jelenlétében jött rá, hogy nincs több mondanivalója. A bukott miniszterelnök és jobbkeze a Hírszerző szerint soron kívül, a hozzátartozókat megkerülve jutott a Pest Megyei Bíróság épületébe. A HVG-nek pedig tagadták, hogy különösebb oka lenne az időzítésnek, valamint azt mondták: a megjelenésükkel üzenni szeretnének, hogy az elesetteket, a megtámadottakat nem hagyják magukra.