Grigny cette nuit, pompiers et policiers piégés, caillassés, cibles de mortiers. La raison : rejet du confinement pour maintenir le trafic de stups. Des journaux palabrent répression dans les quartiers. Nous, nous témoignons de loi de caïds sur les habitants. #confinementjour26 pic.twitter.com/MreWcioWmv
— Linda Kebbab (@LindaKebbab) April 11, 2020
Grigny 2 même en période de confinement, il font une émeutes parce que les keuf leur ont mi trop d’amandes 😂😂🤦🏾♂️ pic.twitter.com/2BakVOFLex
— Saro Lemé🐺🇲🇱 (@bastos_g2) April 11, 2020
„Nem prioritás, hogy egyes kerületekben betartassuk az üzletek kötelező bezárását és feloszlassuk a csoportosulásokat” – Laurent Nuñez francia belügyi államtitkár ezt jelentette ki egy március 18-i videokonferencián, ahol arról volt szó, a külvárosokban nehéz érvényesíteni a koronavírus-járvány miatt hozott, elzárkózásra vonatkozó intézkedéseket.Le confinement à grigny c’est comme ça 🤣🔥🔥 pic.twitter.com/zXP8U1I8VL
— mendoza🇨🇲 (@allllerToi) April 11, 2020
„Nem szeretném, ha az terjedne el, hogy mivel ezek a külvárosok, és ilyen meg olyan származású emberek élnek bennük, a lakosok nem tartják be a szabályokat”
– nyilatkozta március 20-án Sibeth Ndiaye kormányszóvivő, az efféle frázisok rasszista felhangjára utalva.
[caption id="attachment_61052" align="aligncenter" width="300"]
Sibeth N'Diaye[/caption]
Mégis úgy tűnik, hogy az eufemisztikusan „érzékeny negyedekben” hívott területeken a lakosok könnyelműsége miatt nehézségekbe ütközött a járvány elleni védekezés.
A Figaro április 4-én számolt be arról, hogy a leghírhedtebb balhés párizsi külvárosban, Seine-Saint-Denis-ben robbanásszerűen nőtt a koronavírusban elhunytak száma: március 21. és 27. között 63 százalékkal többen haltak meg, mint előző héten (Párizsban 32 százalék, a szomszédos Val-Oise megyében 47 százalék volt ez az arány). A számok azért is különösek, mert a Seine-Saint-Denis-i kórházban elhunytak száma alacsonyabb, mint Ile-de-France régió más megyéiben: sokan halnak meg tehát otthon vagy az idősotthonokban.
Seine-Saint-Denis prefektusa, Georges-François Leclerc és a megye politikusai állítják: a szabályokat nagy általánosságban betartják az ott lakók – bár eltelt egy időbe, míg alkalmazkodtak az intézkedésekhez, most már többé-kevésbé rend van. A Le Monde „A szegénynegyedekben értetlenkedés övezi a vesztegzár-rendeleteket” című cikke szerint mindenesetre március 20-án, pénteken még majdnem annyian voltak az utcákon, mint rendes időben: fiatalok siserehada a focipályákon, hasist szívó kamaszok a lakóházak előtt – sorolja az újságíró. Egy rendőrszakszervezet tagja, Christophe Rouget a lapnak elmondta, hogya megyében szolgáló rendőrök „katasztrófát” emlegettek:
Bobignyban, a Paul Éluard-lakótelepen kövekkel dobálták meg a szolgálati járművüket, de hasonlóképpen feszült volt a helyzet a Franc-Moisin nevű városrészben is, ahol a fiatalok arról panaszkodtak, nem bírják már, hogy népes családjukkal szűkös lakásokba legyenek bezárva. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne robbantsunk ki zavargásokat” – ismerte be egy Seine-Saint-Denis-i rendőr. „Őrlődünk aközött, hogy végrehajtsuk a melónkat, meg hogy ne mérgesítsük el a helyzetet” – nyilatkozta néhány napja a Valeurs actuelles-nek egy, a párizsi régióban szolgáló kollégája. „Ezekben a negyedekben jellemzően nagyobb az erőszak, megszoktuk, hogy állandó konfrontációban dolgozunk” – teszi hozzá, kifejtve: szerinte a szigorúbb, de rövidebb kijárási korlátozás lehetne hatékonyabb megoldás, ha ugyanis nem ér véget a mostani helyzet, nem csupán „feszültségekre” lehetne számítani a szegénynegyedekben, hanem „általános felfordulásra”. „13-25 éves fiatalokkal van dolgunk, akik azt hiszik, hogy egy rapklipben élnek. Gengszternek gondolják magukat. Stukturális és mentális problémáról van szó, a rendőrség, a mediátorok vagy a tanárok nem fogják tudni megoldani ezt a helyzetet” – vélekedik. Azt sem hagyja szó nélkül, hogya média kettős mércével viszonyul a külvárosi erőszakhoz.
A Marianne-nak nyilatkozó Michel Aubouin, maga is volt prefektus, emellett a külvárosi erőszak szakértője úgy véli, Nuñez államtitkár kijelentése jól érzékelteti a francia politikai felső köreiben uralkodó nézetet, miszerint a külvárosok a francia társadalomba ékelődött enklávék, békén kell hagyni őket. A szakértő arra figyelmeztet, hogy
az elzárkózási rendeletek könnyen „robbanáshoz” vezethetnek a külvárosokban,
a kijárási korlátozás szigorú érvényesítése ugyanis gátat vetne a drogkereskedelem és a prostitúció elé. Azbouin arra is felhívja a figyelmet, hogy a külvárosi fiatalokat nem képes a hagyományos módokon megszólítani az állam: nem olvasnak sajtót, nem néznek híreket, a rendőröket és tűzoltókat ellenségnek nézik. Viszont szélsebesen terjednek közöttük az összeesküvés-elméletek arról, hogy a rendeleteket direkt azért hozták meg, hogy nekik ártsanak. A szakértő szerint úgy lehetne tudatosítani a fiatalokban a járvány jelentette veszélyt, ha a háztulajdonosok és a környezetükből feltört sztárok hívnák fel őket az izolációra.
Forrás: Fdesouche, Mandiner
