A homoszexuális lobbi egyre erőteljesebben jelen van Magyarországon isNincs különbség, ömlik a szenny a brit, a német, az olasz és a magyar fiatalokra is.
Ugyanazt a kulturális tartalmat fogyasztják, ugyanazt eszik, ugyanazokon az eszközökön lógnak naphosszat, ugyanúgy a közösségi médiában élik mindennapjaikat. Ebből kiindulva, feltehetően ugyanolyan hatással van rájuk is a homoszexualitás erőszakos propagálása, amit meg is kapnak a magyar médiában. Teljesen mindegy ugyanis, hogy melyik bulvártelevízió, -rádió vagy -portál tartalmait fogyasztják, bárhova kapcsolnak vagy kattintanak, itthon is ömlik rájuk az, hogy az LMBTQ-életforma az szép és jó, követendő, de ami a legfontosabb: normális.
Persze a véleménynyilvánítás szabadsága erős alkotmányos garanciákat élvez, senki nem gondolja, hogy a homoszexuális propagandának gátat lehetne vetni, még akkor sem, ha nincsen pozitív hozadéka, csak rombol. A probléma az, hogy a hagyományos családmodellt és a konzervatív társadalmi érintkezési szabályokat normálisnak tartó többség nevében és érdekében nagyon kevesen és nagyon halkan lépnek fel. Telelármázza a magyar LMBTQ-közösség minden év júniusát a Pride-dal meg az egyéb alternatív rendezvényeivel. Valószínűleg nincs ember az országban, aki ne tudná pontosan, hogy mikor vonulnak és tartanak filmhetet. Pedig egy rendkívül kis csoportról van szó, ráadásul a homoszexuális emberek többsége számára is elítélendő az a harsány megnyilvánulás, amivel minden évben utcára vonulnak.
Velük szemben a társadalom 95-98 százalékának a véleménye pedig nem jelenik meg a popkultúrában, még akkor sem, ha lenne rá igény. Miért van ez így? Mert a homoszexuális lobbi létezik. És azokat a pozíciókat foglalta el hosszú évek munkájával, amelyeken keresztül hatékonyan tudja befolyásolni a nézőket, hallgatókat, az egyetemistákat, és így tovább.
Érdemes lenne az LMBTQ-lobbi által támasztott kihívásokat komolyabban vennünk, hiszen nemcsak arról van szó, hogy affektáló férfiak kézen fogva sétálnak a képernyőn, hanem mérhető demográfiai hatásai is lesznek a fenti propagandának, akár már rövid távon is - írta meg Törcsi Péter a Demokrata hasábjain.Ezzel szemben a lengyelek védekeznek a leghatékonyabbanAz európai országokat kategóriákba sorolják a jogszabályok és a jog alkalmazása alapján - egyenlőség és megkülönböztetésmentesség; család; a gyülekezés, a véleménynyilvánítás szabadsága; gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd; nemek közötti megbékélés és testi integritás; menedékjog.
Lengyelország 16 százalékos eredményt ért el és ennek eredményeként az Európai Unió országai közötti rangsor utolsó helyére esett.
A lista élén Málta áll, amely 89 százalékos eredményt ért el, a második helyet Belgium foglalja el, a harmadik pedig Luxemburg.
A másik pólus: Fehéroroszország, Oroszország, Törökország és Azerbajdzsán következnek Lengyelország után, ahol a legrosszabb "szegény" LMBTQ-embereknek.
Magyarország 33%-al sajnos a középmezőnybe tartozik, amúgy érdekes, hogy az olaszok a maguk 23%-ával elég előkelő helyen állnak.Vadhajtasok.huPoland is the worst country in the EU for LGBT people, according to the “Rainbow Map” produced by ILGA-Europe, an NGO that advocates for the rights of LGBT people.
The ranking takes into account both the legal situation for LGBT people and the “social climate” they face. 🇵🇱 pic.twitter.com/yBXVdfq1dF— Visegrad 24 🇨🇿🇭🇺🇵🇱🇸🇰 (@visegrad24) May 14, 2020