Itt a dráma: Sneidert kicsinálták, önként kilép a Jobbik frakciójából és lemond az Országgyűlés alelnöki tisztségéről
EGY FEJEZET – Két évvel ezelőtt a kongresszusi küldöttek támogatottságát elnyerve a Jobbik elnökévé választottak. A sajtó akkor ezt egységesen úgy értékelte, hogy az eredmény a néppárti vonal győzelmét jelentette. Elnökségem céljaként egy szociálisan érzékeny nemzeti néppárt kialakítását jelöltem meg. Így kerültem a választások után vezető nélkül maradt, a teljes anyagi és politikai megsemmisülés szélére sodródott közösség élére.Megválasztásomat követően hitem és elkötelezettségem kifejezéseként első utam a gyimesbükki ezeréves határhoz vezetett, félreérthetetlenül jelezve: a Jobbik a külhoni magyarság önrendelkezését támogatja, azt készek vagyunk az európai közbeszéd témái közé beemelni, a hazai politikai elit 30 évnyi mulasztását pótolva ezzel.Jakab Péter elnökségének mindössze négy hónap kellett ahhoz, hogy minden nemzeti és konzervatív gondolatot kihajítson az ablakon, a közösség belső életéből pedig elképesztő kegyetlenséggel száműzze a kifelé hangoztatott szolidaritást és a bajtársiasságot. Utódom visszatérően – legutóbb a hétfői felszólalásában – keltett hangulatot, ásta mélyebbre az elszakított magyarság és a csonkahoniak közötti szakadékot, a járvány ideje alatt pedig sorozatban szüntette meg számos esetben nagycsaládos, kivétel nélkül elkötelezett jobbikos munkatársak munkaszerződését.Az ellenem, majd Varga-Damm Andrea képviselőtársam ellen indított leszámolási és kizárási procedúra már csak a jéghegy csúcsa. A mai napon egy órát szántak a statáriális kivégzésünkre. A véleményterror és a megfélemlítés a párton belüli eszköztár része lett. A magam részéről az önkény minden megnyilvánulását elfogadhatatlannak tartom. Ebben nem ismerek kompromisszumot. Neveltetésem és értékrendem erre kötelez, úgy érzem, másként nem tudnék tiszta lelkiismerettel belenézni a feleségem, a gyermekeim, a hamarosan megszülető unokáim, a bizalmukkal megtisztelő egykori és jelenlegi tagtársak, szimpatizánsok szemébe. A mai napon lemondok a magyar Országgyűlés alelnöki tisztségéről és kilépek a Jobbik parlamenti frakciójából.A demokratikus változásokat követő Magyarország történetében nem volt rá példa, hogy egy országgyűlési alelnök lemondjon, mint ahogy arra sem, hogy lemondassa a saját frakcióvezetése vagy az Országgyűlés. Az elmúlt két évben ezernyi támadást, nemtelen rágalmat kellett elszenvednem, hogy megmentsem a Jobbik Magyarországért Mozgalmat. Az elvégzett munka hatására azonban nem maradtak el az eredmények: az önkormányzati választásokon elért 10-12%-os eredmény a kétkedők számára is megmutatta, hogy képesek vagyunk talpra állni. Közösségünk, és túlzás nélkül mondhatom, hogy a barátaim közül többen polgármesterekként, képviselőként vagy szakértőként folytathatták a megkezdett munkát.Ezt követően számos alkalommal hozott az új pártvezetés egy része méltatlan helyzetbe, amelynek végső állomása a visszahívásom szándékának sajtó részére történő kiszivárogtatása, majd nyilvános bejelentése volt.Köszönöm azoknak a képviselőtársaknak, tagtársaknak és szimpatizánsoknak, akik támogatásukról és szolidaritásukról biztosítottak. Meggyőződésem, hogy Magyarország nem marad módszereiben modern, az értékek megőrzésében konzervatív mozgalom nélkül. Közéleti munkám folytatásában a mélyülő társadalmi igazságtalanságok elleni küzdelemre, a kevesek szemtelen gazdagodása mellett sokak elszegényedésére épülő rendszer felszámolására kívánok összpontosítani.- Írta Sneider Tamás a Jobbik korábbi elnöke.
