Trianon-emlékművet avattak Budapesten

Trianon-emlékművet avattak a főváros XVIII. kerületében, az egykori pestszentlőrinci cserkészház udvarán szerdán.[caption id="attachment_67773" align="alignnone" width="760"] Budapest, 2020. június 3.
A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmû a pestszentlõrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán a felavatás napján, 2020. június 3-án.
MTI/Kovács Tamás[/caption]A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotást, amely fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és idősebb Lomnici Zoltán, Legfelső Bíróság egykori vezetője, a Szent István 2025 testület társelnöke avatta fel.Bajkai István beszédében úgy fogalmazott: nem kétséges, hogy Trianon a magyarság életében az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb trauma. Az első világháborút követő évek történelmi eseményeit és a Magyarországot ért veszteségeket is részletesen felidézve a politikus azt mondta: az alkotás arra emlékeztet, hogy Magyarország 1920. június 4-én megtörettetett.– tette hozzá Bajkai István, azt is hangsúlyozva, hogy a trianoni döntés nem békeszerződés volt, hanem diktátum, az antant politikusai pedig „majdhogynem Magyarországot tették felelőssé” a háború kitöréséért.Bajkai arról is beszélt, hogy a vannak, akik degradálni akarják a diktátum modern kori hatásait, azok, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, majd a nemzeti összetartozás kérdését megpróbálták a baloldalon vitatni. Ezzel szemben a polgári kormányzás mindent megtett a magyar összetartozás érdekében, annak legjelentősebb megnyilvánulásának a kettős állampolgárság elfogadását nevezte és példaként említette a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását.Európa legüldözöttebb népe ma a magyarság, az elszakított területen élő magyarok száz éve nyögik Trianon terheit, kötelességünk tehát, hogy ezeket elviselhetőbbé tegyük – hangoztatta a kormánypárti politikus, majd kijelentette:Hozzátette: meg kell őrizni a magyarságot a jövőnek.Lomnici Zoltán a többi között kiemelte, hogy a trianoni békediktátum több százezer magyar jogfosztásának, elüldöztetésének kezdete volt. A jogtalanság napjainkban, az Európai Unióhoz való csatlakozással sem szűnt meg, az ellen fel kell lépni. Trianon után 430 ezer magyarnak kellett elmenekülnie otthonából, mert nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a román, a csehszlovák és a szerb-horvát-szlovén államra.Az emlékmű felállításának kezdeményezőjét, az ősei révén Erdélyhez kötődő Orosz Csabát is méltatva Lomnici felelevenítette, hogy Trianon után Pestszentlőrinc és Pestszentimre hatezer magyar menekültet fogadott be. A városrész utcanevei is az elszakított területek városait – Nagyszeben, Brassó, Olt és Abrudbánya – jelölik.Lomnici Zoltán egyúttal a trianoni tragédiára adható válasznak azt nevezte, hogy mindenben segítjük azokat a magyarokat, akik ragaszkodnak a szülőföldjükhöz.[caption id="attachment_67772" align="alignnone" width="1080"] Budapest, 2020. június 3.
Lomnici Zoltán, a Szent István 2025 testület társelnöke, Nemes Csaba református lelkész és Bajkai István fideszes országgyûlési képviselõ (b-j) a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmû felavatásán a pestszentlõrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán 2020. június 3-án.
MTI/Kovács Tamás[/caption]  Az emlékművet Nemes Csaba református lelkész áldotta meg, a Szent István 2025 testület koszorújának elhelyezése után a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.(MTI)