A Soros-szervezet újra hazug indokkal támadja hazánkat

Az Európai Adatvédelmi Testület általános állásfoglalást adott ki, ami nem a magyar ügy vizsgálata, mégis erre hivatkozik a TASZ, Magyarország elleni vizsgálatot követelve.Věra Jourovához, az Európai Bizottság alelnökéhez fordult a Társaság a Szabadságjogokért, hogy indítsanak vizsgálatot Magyarországgal szemben. Az adatvédelmi hatóság elnöke lapunknak cáfolta, hogy erre az európai adatvédelmi hatóság civileknek megküldött levele alapot adott volna.Három civil szervezet fordult az Európai Adatvédelmi Testület vezetőjéhez a május 4-i kormányrendelet kapcsán, a jogszabály azon passzusát kifogásolva, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztotta az Európai Unió adatvédelmi rendeletében (GDPR) meghatározott érintetti jogok gyakorlását azzal, hogy a határidő kezdő időpontja a járványveszély megszűnését követő első nap. Az EU adatvédelmi hatósága, az Európai Adatvédelmi Testület a múlt hét keddjén elfogadott egy állásfoglalást az érintetti jogok gyakorlásának kereteiről, és levélben válaszolt az érintett civileknek, köztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) magyarországi szervezetének. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Adatvédelmi Testület általános állásfoglalást adott ki, ami nem a magyar ügynek a vizsgálata. A Népszava ugyanis már arról írt, hogy a magyarországi rendelet ellentétes az uniós joggal, ilyet azonban az európai hatóság nem állapított meg – közölte lapunk megkeresésére Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke hozzátette: teljesen új fejlemény, hogy a TASZ az európai testület levelére hivatkozva Věra Jourovához, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökéhez fordult, hogy indítson vizsgálatot Magyarországgal szemben. Péterfalvi leszögezte: az unió adatvédelmi szervezete egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a rendelettel kapcsolatos panaszok elbírálása a nemzeti hatóság kompetenciája. A TASZ a mostani lépésével kvázi újra előhúzta a magyar kártyát, hogy az Európai Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. Holott az alapkérdés az, hogy a magyar rendeletben nem konkrét dátum, hanem a veszélyhelyzet megszűnése jelenti a jogszabály alkalmazásának határnapját – magyarázta a NAIH elnöke. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar rendelet nem vont el jogokat, és nem is korlátozta az érintettek jogának gyakorlását, hanem csupán a jogérvényesítés idejét halasztotta el. Az európai adatvédelmi rendelet alapján a járványhelyzet alapos okot ad erre a korlátozásra az állásfoglalás szerint is – mutatott rá Péterfalvi. Megjegyezte, a május 4-i kifogásolt kormányrendelet kapcsán hatóságukhoz panaszbeadvány nem érkezett, s nincs arról tudomásuk, hogy bárki is alkalmazta volna a rendeletben szereplő lehetőséget, miszerint a veszélyhelyzet megszűnéséhez kötötte volna a kérelmek beadásának kezdő időpontját.  A Soros-szervezet újabb támadása mögött alighanem az állhat, hogy megpróbálják újraindítani azt a vitát, amit az Országgyűlés által elfogadott felhatalmazási törvény váltott ki, s amely a veszélyhelyzet megszűnéséig adott lehetőséget a rendeleti kormányzásra. Az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová korábban már állást foglalt e törvény kapcsán, eszerint a törvény nem ütközik az európai joggal.Forrás: Magyar Hírlap