A Bákó Megyei Törvényszékre helyeznék át annak a pernek a tárgyalását, amelyben a bíróságtól kéri Csíkszentmárton vezetése a magyar település és a román Dormánfalva közötti, ezzel együtt pedig Hargita és Bákó megye határának megállapítását, ami elvileg tisztázná az úzvölgyi osztrák-magyar katonai temető hovatartozását is. A szentmártoniak szerint nincs rendben, hogy a nagy többségében románok lakta, kizárólag román vezetésű Bákó megyében helyezték át a per folytatását, ők semleges helyszínt kérnek – írja a Székelyhon.
Idén tavasszal kezdeményezett bírósági eljárást Csíkszentmárton annak érdekében, hogy a bíróság állapítsa meg a Hargita és Bákó megyei település, ezzel együtt pedig a két megye közötti határt, amely Úzvölgye hovatartozását is tisztázná.
A keresetlevelet a Hargita Megyei Törvényszéken iktatták, ahol eddig egy tárgyalást tartottak. (Hargita megye 85 százalékban magyarok lakta.-szerk.) Ott a bíró helyt adott a dormánfalviak beadványának és megállapította, hogy a törvényszék területileg nem illetékes a kereset tárgyalására, és átadja az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszéknek.(Bákó megye 95 százalékban románok lakta.-szerk.)Nem értenek egyet a döntéssel a helyi magyarok
Noha a döntésről a bíróságok portálján megjelent tájékoztató szerint ez ellen fellebbezésnek nincs helye, a bírósági eljárást kezdeményezői szerint ez nem maradhat így. A Székelyhon kérdésére válaszolva Csíkszentmárton polgármestere, Gergely András azt mondta, semmiképp sem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalás a Bákó Megyei Törvényszéken folytatódjon, mert a megye érintett a perben, és ez befolyásolhatja a döntést.Ezért jogi képviseletük a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez (a Kúria román megfelelője-szerk.) fordul annak érdekében, hogy a tárgyalás helyszínének megváltoztatása esetén egy olyan megyébe küldjék át az ügycsomót, amelynek nincs köze az ügyhöz.Bizonyítható magyar igények
Csíkszentmárton azt kéri a bíróságtól, hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt egy ennél korábbi, szintén1968-as minisztertanácsi határozat alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében Úzvölgye Csíkszentmárton része.A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig", illetve „Úz vize a IV. határ között" területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását. A keresetlevél szerint, amikor 1998-ban elvégezték Dormánfalva és Csíkszentmárton területének kataszteri felmérését, utóbbit a Hargita Megyei Telekkönyvi Hivatal megbízásából, a feladatfüzetből kimaradt Úzvölgye település, mintegy 77 hektár területtel.
Erről a munkálat átvételekor a csíkszentmártoni polgármester írásos észrevételt nyújtott be, a hibát a hivatal is elismerte, azzal magyarázva, hogy kevés volt a rendelkezésre álló idő, ezért nem vették be a feladatfüzetbe Úzvölgye felmérését.A hibás dokumentációnak amelyre Dormánfalva is hivatkozik, nincs jogi értéke– érvel a község. A két megye vezetősége azóta sem tudott megállapodni a határról. 2007-ben a község saját köztulajdonának leltárába vette az úzvölgyi haditemető területét, és ezt a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősítette. Ezt Dormánfalva bíróságon támadta meg, de első fokon a pert elveszítette,a fellebbviteli tárgyalás ősszel lesz a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán.Ahogy arról már több alkalommal is beszámoltunk, a Bákó megyei Dormánfalva város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen és törvénytelenül román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő osztrák-magyar katonai temetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott.
A tavalyi román hősök napján, 2019. június 6-án több ezer román szélsőséges erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox szertartás szerinti felszentelésén, miután a helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
https://youtu.be/pjtjX02Dv98
Az ügyben jelenleg több per is folyamatban van.Forrás: Origo