„Azt mondták, hogy megsértettem a KRESZ-t és a kijárási szabályokat. Csakhogy én valójában élni akartam a véleménynyilvánítási szabadságommal, és az kocsimban ülve ezzel senkinek az egészségét nem veszélyeztettem” – idézte fel a történteket a nő.
Aztán a rendőrség kiküldte a határozatát, amiben 120 ezres pénzbírsággal sújtották. Ekkor fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz. Ivány Borbála ügyvéd segítségével megtámadta a döntést. A rendőrség új határozatában 60 ezerre csökkentette a bírságát, mivel a veszélyhelyzetet akkor már beszüntették, és a kijárási korlátozásokat visszavonták.
Ügyfelük az új határozatot sem fogadta el, mert biztos volt abban, hogy nem sértett törvényt, amikor felelősen élt véleménynyilvánítási jogával. Ezért bírósági tárgyalás megtartását kérte.
Udvarias Zita nincsen egyedül ezzel. A HB szerint Hét ügyfelük közül hatan eltökéltek igazukban, és nem kívánnak egy fillér bírságot sem fizetni, noha hét esetből ötben legalább csökkentették az eredetileg kiszabott magas összeget.
Ügyeik tehát a bíróságon folytatódnak majd.
Megbírságolt véleménynyilvánítás
Határozott álláspontuk szerint a rendőrségnek mint szabálysértési hatóságnak előbb a szükségesség-arányosság tesztjét kellett volna elvégeznie, mielőtt a Lánchídnál a KRESZ szabályát formálisan megszegő dudáló autós tüntetőket megbírságolta. Azt kellett volna eldönteni, hogy szükséges- és arányos-e olyanokon számon kérni betű szerint a KRESZ szabályait, akik az egyik legfontosabb alapjogukkal, a véleménynyilvánítás szabadságával akartak élni járvány idején. Ezt azonban a rendőrség nem tette meg, és tömegesen bírságolt tüntetőket.
Tehát nem gond, hogy veszélyhelyzet volt éppen, zavarták a közlekedést, veszélyesen haladtak dudálva körbe-körbe.A HB azt írta, hogy idővel egyre magasabb bírságokat szabott ki rájuk. A sajtó beszámolt például a kamuoldalakat működtető, minden tüntetésen jelenlévő 71 éves Szabó Gábor esetéről, akit kétszer bírságoltak meg összesen 1,25 millió forintra. Az általunk képviselt hét ügyfelünk közül is hatnak volt 100 és 200 ezer forint közötti bírsága. A „szétbírságolás” hatására a tüntetéssorozat szervezői, a Momentum, Hadházy Ákos és Szél Bernadett képviselők úgy döntöttek, nem hirdetnek több „dudálós tüntetést”, és gyűjtést indítottak a megbüntetett emberek érdekében.
Az áprilisi és májusi tüntetéseken részvevők ellen eleinte csak a közúti közlekedési szabályok (KRESZ) kisebb fokú megsértése miatt indult eljárás. Aztán már a veszélyhelyzetre meghatározott magatartási szabályok („gyűlésen tartózkodni tilos”) megszegése miatt is bírságoltak a 46/2000. (III. 16.) kormányrendelet alapján. Míg végül már a rendőrök alkalmazni kezdték a lakóhely alapos indok nélküli elhagyását tiltó szabályt a 71/2020. (III. 27.) kormányrendelet alapján.
Az Alaptörvény értelmében azonban minden egyes alapjog, így a véleménynyilvánítási szabadság is csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a szabadságjog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Vagyis a szólásszabadság bizonyos legitim célok érdekében korlátozható, de annak szükségesnek és arányosnak kell lennie. Erre figyelemmel kell lennie az eljáró szabálysértési hatóságnak is.
A KRESZ-nek a dudálást lakott területen tiltó szabálya azért született, hogy feleslegesen ne hangozzanak el riadalom keltésére is alkalmas hanghatások. A „lánchídi tüntetésen” senki nem riadt meg, hiszen lassú haladás közben folyamatos volt a dudálás egy forgalmas köztéren egy előre meghirdetett autós demonstráción. Egyébként pedig a gyülekezési jog gyakorlásának része a hangtechnikai eszköz engedély nélküli használata, egy tüntetésen az autó dudájánál akár sokszorta hangosabb erősítéshez sem kell hatósági engedély - érvelt a Soros-féle Helsinki Bizottság.
Majd így folytatták: eddig is számos példája akadt a rendőrség által megtűrt dudálós autós felvonulásoknak. Ilyenek a lakodalmi menetek vagy ilyen volt az is, amikor a magyar fociválogatott sikeres Európa-bajnoki meccsei után az autósok örömükben dudáltak. Ezek ugyanúgy formálisan a KRESZ szabályaiba ütköznek, a rendőrség mégsem bírságolt.
A HB leírta: ilyen indokok miatt tüntető ügyfeleik megbírságolása a hangjelzéssel kifejezett véleményükért a szólásszabadságba való aránytalan beavatkozásnak számít. Járvány és veszélyhelyzet idején az autós dudálás egyébként is egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét.
Valódi veszélyt nem a „dudálós” tüntetések jelentettek a társadalomra, hanem a tüntetők megbírságolása, különösen olyan magas tételekkel, amelyek az alapjogukkal élni kívánókat visszarettentették a további demonstrációktól.