A lap szerint a sürgető határidő miatt a közlekedési társaság három tenderre bontaná a 3-as metró középső szakaszának alagúti munkálatait, így külön eljárásokban pályáztatnák meg a pályaépítést, a biztosítóberendezések munkáit, illetve a gyengeáramú hálózat kiépítését. Mint írták, azzal, hogy a BKV feldarabolná az elmaradt munkálatokra vonatkozó megbízást, és kvázi fővállalkozóvá lépne elő, a projekt koordinálásának felelőssége is az övé lenne. – Így a 3-as metrónál is előállna az a helyzet, ami a 4-esnél, hogy nincs olyan fővállalkozó, aki felelne a lebonyolításért. Bár ennek az az előnye, hogy a megrendelő felé minden projektcsúszásért a fővállalkozó lenne a felelős. Ha viszont a főváros ismét külön-külön szerződik, az egymásra épülő munkafázisok késedelméért a vállalkozók nem számoltathatók el.
A Magyar Nemzet forrásai szerint egy olyan összetett és kifeszített időtartamú beruházásnál, mint a 3-as metróé, ez a struktúra már csak az M4 precedense miatt is kiemelt kockázat – írta a Világgazdaság.
Mint ismert, a 4-es metró esetében is az alagútépítő vállalkozó késedelme és a nem megfelelő koordináció okozta az egyik legnagyobb problémát. A zöld metró fejlesztése éveket csúszott, a költségek elszálltak, a szabálytalanságok miatt az EU mintegy hatvanmilliárd forintnyi fejlesztési pénzt követel vissza. A projektet végül Tarlós István szedte ráncba.
Emlékeztetőül: a Swietelsky – amely ötvenmilliárd forintból végzi a rekonstrukciót – számos különböző jogcímen 18,4 milliárd forintot követel a BKV-tól a hátralévő munkák elvégzéséért. Ezzel pedig megfeneklettek a tárgyalások a két vállalat között, mivel a BKV mindössze 8,2 milliárdot ismer el a követelésből. A felek tavasz óta egyezkednek, de a Swietelsky hajthatatlan.
