Elutasíthatja az Európai Bíróság Magyarország keresetét a Sargentini-ügyben

A kormány azt kifogásolta, hogy valóban megvolt-e a Magyarország elleni eljárás elindításához szükséges kétharmad a szavazáskor.

Az Európai Bíróság utasítsa el Magyarország keresetét az Európai Parlamenttel szemben

– javasolja a testületnek Michal Bobek főtanácsnok.A kereset lényege az, hogy a kormány vitatja, a Sargentini-jelentést valóban kétharmados többséggel szavazták-e meg, és ez alapján nem tartja jogosnak azt sem, hogy eljárás indulhatott a jogállamisági normák súlyos megsértése miatt Magyarországgal szemben. A 2018. szeptember 12-én elfogadott állásfoglalásnál az előírás az, hogy a kétharmad a tagok többségét jelenti, az uniós alapszerződés vonatkozó cikke azonban azt nem határozza meg, hogy a mellette és az ellene leadott voksok mellett figyelembe kell-e venni a tartózkodásokat. Az állásfoglalást 448 igen szavazattal, 197 nem szavazat ellenében fogadták el, 48 jelen lévő európai parlamenti képviselő tartózkodása mellett. Ha figyelembe vették volna utóbbiakat, nem lett volna meg az előírt többség – Magyarország ez alapján vonta kétségbe az állásfoglalás érvényességét. A főtanácsnok azzal utasította el a keresetet, hogy nyelvi szempontból a „tartózkodás” és a „leadott szavazat” fogalma kölcsönösen kizárja egymást. Míg ugyanis a tartózkodó személy azt kéri, hogy szavazatát se valamely javaslat mellett, se az ellen ne vegyék figyelembe, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna, a „leadott szavazat” fogalma arra utal, hogy valamely személy a javaslat melletti vagy az elleni szavazatával tevőlegesen kifejezte véleményét. [caption id="attachment_91085" align="alignnone" width="942"] Michal Bobek[/caption] Bobek ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az EP eljárási szabályzata úgy rendelkezik, „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő” - itt azonban nem erről van szó. Azt is hozzáteszi, hogy a képviselőket a szavazás előtt erről tájékoztatták is. Az Európai Bíróság főtanácsnokának javaslata nem köti a testületet, ám a legtöbb esetben az ítélet megegyezik azzal.Forrás: HVG