Jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, megsértve a nemzetközi védelem iránti kérelmüket és kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat – mondta ki az Európai bíróság.
Helybenhagyta a luxembourgi testület csütörtök reggel kihirdetett ítéletében, a júniusban közzétett főtanácsnoki véleményét. Az Európai Bíróság döntése szerint a magyar kormány uniós kötelezettségszegést vitt véghez amikor az igazságos menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítására irányuló kötelezettségének nem tett eleget.
Hasonlóképp a menedékkérőknek a tranzitzónákban történő jogellenes őrizetben tartásával és a harmadik országok Magyarországon jogellenesen tartózkodó állampolgárainak jogellenes kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciák megsértésével is az Európai Unió szabályaival ellentétesen cselekedett.
Minderre azután került sor, hogy Magyarország a migrációs válságra válaszul 2015-ben módosította a menedékjogra és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasítására vonatkozó szabályozását.
A bíróság ezen módosításokról kimondta: azzal, hogy kötelezővé tette a tranzitzónába lépést a magyar kormány, majd drasztikusan korlátozta a naponta megvizsgált kérelmek számát, megakadályozza, hogy a menedékkérelmezők megfelelően benyújtsák kérelmüket.
Eredetileg az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, melyet a bírák most helybenhagytak ahogy az várható volt és lenni szokott a főtanácsnoki véleménnyel összhangban.
Korábban idén májusban már kimondta, hogy a menedékkérők tranzitzónákban való elhelyezése őrizetnek minősül – melyre válaszként a magyar kormány bejelentette, hogy a röszkei és a tompai tranzitzónát is megszünteti, és befogadóállomásokra szállította az ott fogvatartott embereket.
Forrás: HVG Hasonlóképp a menedékkérőknek a tranzitzónákban történő jogellenes őrizetben tartásával és a harmadik országok Magyarországon jogellenesen tartózkodó állampolgárainak jogellenes kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciák megsértésével is az Európai Unió szabályaival ellentétesen cselekedett.
Minderre azután került sor, hogy Magyarország a migrációs válságra válaszul 2015-ben módosította a menedékjogra és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasítására vonatkozó szabályozását.
A bíróság ezen módosításokról kimondta: azzal, hogy kötelezővé tette a tranzitzónába lépést a magyar kormány, majd drasztikusan korlátozta a naponta megvizsgált kérelmek számát, megakadályozza, hogy a menedékkérelmezők megfelelően benyújtsák kérelmüket.
Eredetileg az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, melyet a bírák most helybenhagytak ahogy az várható volt és lenni szokott a főtanácsnoki véleménnyel összhangban.
Korábban idén májusban már kimondta, hogy a menedékkérők tranzitzónákban való elhelyezése őrizetnek minősül – melyre válaszként a magyar kormány bejelentette, hogy a röszkei és a tompai tranzitzónát is megszünteti, és befogadóállomásokra szállította az ott fogvatartott embereket.