Törlesztési moratórium: amit Magyarország művelt, az példátlan egész Európában

A Portfolió cikke szerint vannak árnyoldalai is a hiteltörlesztési moratórium magyar változatának, de az bátran kijelenthető, hogy Európa legnagyvonalúbb szisztémája a miénk, amely a lehető legtökéletesebben fedi el 2021 közepéig a koronavírus miatti fizetési nehézségeket.

Megnézték, hol tartanak ma Európa országai e téren.

Magyaros megoldás

Más európai országokkal összevetve több szempontból is speciális a magyar törlesztési moratórium:

• tartós: jelen állás szerint több mint 15 hónapig, 2020. március 19-től 2021. június 30-ig tart egyszeri meghosszabbítással (idén január 1-jével kezdődött a második szakasz), míg a legtöbb európai országban 3-9 hónapra vezették be,
• széleskörű: minden üzletszerűen kötött hitel- és lízingszerződésre kiterjed, miközben a legtöbb európai országban csak az adósok szűkebben meghatározott köre élhet vele, gyakran rászorultsági alapon,
• kényelmes: a részvétel automatikus, hiszen minden 2020. március 19-e előtt folyósított hitelre vonatkozik, ha csak ki nem lép belőle az adós (opt-out), a legtöbb európai országban viszont külön kérelmezni kellett a részvételt (opt-in),
• bőkezű: a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot, így az adós számára javítja, a hitelező számára rontja a hitelügylet nettó jelentértékét a moratórium, ezzel szemben a legtöbb európai ország moratóriuma ebből a szempontból semleges,
• biztonságos: a magyar szabályok kimondják, hogy a moratórium következtében ezen időszak lejártával sem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest, helyette a futamidő hosszabbodik meg, míg számos európai országban ezt nem garantálják a jogszabályok,
• megtámogatott: a hiteltörlesztések elmaradása miatt kieső banki likviditást a moratóriumhoz igazított jegybanki likviditásnyújtó eszközök pótolják, az európai példák ebből a szempontból is sokszínűek.

Az MNB adatai szerint

A LAKOSSÁGI HITELÁLLOMÁNY 57 SZÁZALÉKA ÉS A VÁLLALATI HITELÁLLOMÁNY 41 SZÁZALÉKA VOLT MORATÓRIUM ALATT SZEPTEMBERBEN, EZ HAVONTA KÖZEL 200 MILLIÁRD FORINTNYI BE NEM FIZETETT TÖRLESZTŐRÉSZLETET JELENT. EKKORA RÉSZVÉTELI ARÁNY MELLETT A 3000 MILLIÁRD FORINTOT IS ELÉRHETI A 2021 KÖZEPÉIG ÁTMENETILEG MEGTAKARÍTOTT ÖSSZEG.

A moratórium 2-nek nevezett idei moratóriummal élők arányát még nem ismerjük, így a végső szám a fentiektől lefelé és felfelé is eltérhet. A Portfolió információi szerint lehetséges, hogy a moratórium várhatóan nem ér véget 2021 közepén: a 2020 októberében meghatározott sérülékeny csoportok számára a kivezető szakasz akár a 2022-es választások utánig is eltarthat, a szelektív hosszabbításról tavaly elfogadott törvény – idén év közepéig tartó általános kiterjesztéssel - ma is hatályban van.

Európai példák

Az Európai Bankhatóság novemberi elemzése szerint Cipruson, Magyarországon és Portugáliában a legmagasabb a moratórium alatt álló hitelek aránya az Európai Unióban, Németországban, Luxemburgban és Lettországban pedig a legalacsonyabb. A részvételi arány alapján legnépszerűbbnek tűnő ciprusi és portugál példa is jelentősen eltér azonban a magyartól, mégpedig az adósok számára kevésbé kedvező irányban:

A 2021 KÖZEPÉIG MEGHOSSZABBÍTOTT, FUTAMIDŐ-HOSSZABBÍTÁST ALKALMAZÓ CIPRUSI MORATÓRIUMBA KÜLÖN JELENTKEZNI KELLETT (30 NAPON BELÜLI VAGY KIS ÖSSZEGŰ KÉSEDELEM ELFOGADHATÓ CSAK), A 2021 SZEPTEMBERÉIG MEGHOSSZABBÍTOTT PORTUGÁL SZISZTÉMÁT PEDIG CSAK LAKÁSHITELEKRE ÉS OKTATÁSI, KÉPZÉSI CÉLRA FELVETT HITELEKRE VEHETIK IGÉNYBE AZOK A LAKOSSÁGI ÜGYFELEK, AKIK LEGALÁBB 20%-OS JÖVEDELEMKIESÉST SZENVEDTEK EL.

A Portfolió gyűjtése alapján nézzünk még néhány európai példát:

• Ausztriában többszöri meghosszabbítás után 2021. január 31-éig önkéntes kérelem alapján élhetnek a tőke- és kamattörlesztésre vonatkozó moratóriummal a lakossági ügyfelek és a mikrovállalkozások, a futamidő jellemzően a moratórium hosszával nyúlik meg.
• Csehországban volt javaslat a moratórium meghosszabbítására, de 2020. október 31-én lejárt a 3 vagy 6 hónapra igénybe vehető, csak a tőketörlesztéstől mentesítő intézkedés, azóta a bankok egyedi alapon kínálnak hasonló lehetőségeket ügyfeleiknek.
• Szlovákia a bankoknál legfeljebb 9 hónapra, más hitelezőknél legfeljebb kétszer 3 hónapra igénybe vehető törlesztési moratóriumot tettek elérhetővé tavaly, amelyet külön igényelni kellett. A vállalkozásoknak a jogszabály különleges csődvédelmet teremtett.
• Lengyelország nem vezetett be jogszabályi úton törlesztési moratóriumot, a lengyel bankszövetség tagjai azonban önkéntes alapon moratóriumlehetőségeket kínáltak fel ügyfeleiknek, a vállalatok esetében ezek 3 vagy 6 hónapos időtartamra jelenleg is élnek.
• Szerbiában hasonlított a leginkább a moratórium a magyarra abban, hogy automatikusan járt az ügyfeleknek, megtiltotta a halasztott kamatfizetések tőkésítését és elsősorban futamidő-hosszabbítással operált. Előbb három hónapra vezették be, majd 2 hónappal 2020. szeptember 30-áig meghosszabbították. Ezt követően a szerb jegybank által is előírt egyedibb hitelkönnyítésekkel, hitel-átstrukturálásokkal operálnak a bankok a rászoruló adósok esetében.
• Romániában a hosszabbítást követően 2021. március 15-éig lehet jelentkezni a moratóriumra, azonban a moratóriumban tartózkodás időtartama nem haladhatja meg a 9 hónapot, és a koronavírus miatti (a cégek esetében legalább 25%-os) bevételcsökkenés a részvételi feltétele.
• Németországban 2020. április 1-je és június 30-a között vezettek be általános moratóriumot kizárólag a lakossági hitelekre, három hónapos meghosszabbítási lehetőséggel, ami szeptember végével lejárt.
• Nagy-Britanniában az FCA pénzügyi felügyelet iránymutatása szerint a lakossági hitelek esetében összesen 6 hónapos törlesztési moratórium igénybevételére van lehetőség, amit 2021. július 31-éig, két 3 hónapos részletben lehet igénybe venni, az elsőt legkésőbb 2021. március 31-éig igényelve. A vállalkozásokat elsősorban ingatlanbérlet-felmondási moratóriumok védik.
• Franciaországban egységesen kötelező moratóriumot nem alkalmaztak, de az adósok védelmére a veszélyhelyzeti időszakok alatt kötelező felmondási és végrehajtási tilalmat vezettek be, emellett a bankok önkéntes vállalásokat tettek hitelkönnyítésekre.
• Olaszországban 2020. szeptember 30-áig hirdettek jogszabályi úton általános törlesztési moratóriumot a kis- és középvállalkozások hiteleire, és kibővítették a lakosság számára rendelkezésre álló moratóriumi lehetőségeket, például az első lakásukra hitelt felvevők számára. A kis- és középvállalkozások önkéntes moratóriumát 2021 középiég meghosszabbították, emellett banki vállalások alapján számos esetben lehetőség van a tőketörlesztés szüneteltetésére, könnyítések igénybevételére.

Európában a legmagasabb arányban a sérülékenyebbnek tekinthető kis- és középvállalkozások, valamint a kereskedelmi ingatlanhitelek esetében éltek a lehetőséggel, a legkevésbé pedig a nagyvállalatok használták fel likviditásjavításra. A háztartások esetében a fedezetlen fogyasztási hitelek nagyobb arányban álltak moratórium alatt, mint a jelzáloghitelek (ezt az alábbi magyarországi adatok is alátámasztják). A koronavírusnak kitett ágazatok közül a vendéglátás, az oktatás és a szórakoztatás területén volt kiugró a moratóriumban érintett hitelek aránya Európában 2020-ban.

Forrás: Portfolio.hu