Orbán Viktor: Védekezésből támadásba megyünk át

A gazdaságvédelmi után gazdaságújraindítási akcióterv jön – mondta Orbán Viktor évértékelő beszédében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) „Gazdasági Évnyitó” című rendezvényén. A kormányfő nemzeti konzultációt jelentett be a nyitásról, új mikrohitelt a legkisebb, bajba jutott vállalkozásoknak, és leszögezte: az adóemelésen és segélyezésen alapuló baloldali válságrecept helyett a jobboldal a beruházásokban és a munkában hisz. „A magyar gazdaság az EU egyik legjobban teljesítő gazdasága” – mondta Parragh László, az MKIK elnöke, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig közölte, 2021 második negyedévében kétszámjegyű növekedést vár, ugyanakkor leszögezte, hogy „az emberéletek megmentésének költségvetési korlátai nem voltak és nem lehetnek”.

A 2020 márciusától január 1-jéig tartó gazdaságvédelmi akciótervet lezártuk, „sportnyelven a gazdaságvédelmi akcióterv a védekezés, az újraindítási pedig a támadás”, amely 2021 január 1-jétől indult – mondta az onlne közvetített eseményen a miniszterelnök, aki szerint

Nagy gyomrost adott a magyar gazdaságnak a COVID, de egy erős gazdaság nézett farkasszemet a válsággal.

A gazdaságvédelmi akció során hitelmoratóriummal 50 ezer kkv és 1 millió fölötti háztartás kapott gazdasági segítséget, így 3000 milliárd forint maradt a zsebükben – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a kormány bértámogatást nyújtott, elengedte a szociális hozzájárulási adót és megfelezte az iparűzési adót, „amit nehéz szívvel el kellett fogadniuk az önkormányzatoknak is”.

Orbán: Ha munka van, minden van

Hozzátette: beruházási támogatással 280 ezer munkahely megtartásához járult hozzá és tízezreket hozott létre a kormány, olcsó hitelekkel is megbombázva eközben a piacot,

hatalmas források áramoltak a magyar gazdaságba, ennek több mint fele az a mikro és KKV vállakozásokat segítette

 – mondta a kormányfő, hozzátéve: ha munka van, minden van, 

A miniszterelnök kijelentette: 

nem térhetünk vissza a segélyalapú gazdasághoz, a válság ellenére sem, maradtunk és maradunk a munkaalapú gazdaság ösvényén.

A következő időszak a gazdaság újraindításáról szól – tette hozzá.

„A mi fogalmaink szerint a politikai hatalom nem más, mint a közös cselekvés”

és ennek egyik legjobb eszköze a nemzeti konzultáció. A nyári nemzeti konzultációból kiderült, az emberek kibírhatónak minősítették ha bezárjuk a színházakat, mozikat, sportlétesítményeket, szállodákat, és kibírhatatlannak, ha az iskolákat, óvodákat bezárjuk. Mi eszerint cselekedtünk az első hullámnál – szögezte le.

Védekezésből támadásba megyünk át

A kormányfő méltatta a jegybank szerepét a válságkezelésben, kiemelve, hogy a magyar válságkezelés a nyugatitól etérően nem időszakos megszorítások és lazítások váltakozásán, hanem a közösen kialakított korlátozásokon alapul. „A magyar rendszer stabil, november elején bevezettük, a kérdés az, hogy mikor nyithatunk” – fogalmazott.

Ezzel a járvánnyal szemben a vakcina segít a legtöbbet, ennek alkalmazása nyitja meg az új korszakot – fogalmazott, hozzátéve

nemzeti konzultáció lesz a nyitásról.

A vakcina származási országa mindegy, ahogy a macska színe is, csak fogja meg az egeret – szögezte le ismét.

A miniszterelnök felsorolta az otthonteremtési támogatásokat, évi 20 ezer lakás építéséről beszélt, említette a 25 év alattiak szja-mentességét, hozzátéve: a cél, hogy a gyeddel indulóan a születéstől kezdve eddig a lépésig bezárólag olyan 25 éve legyen a magyar fiataloknak, 

hogy 25 éves korban saját lábra tudjanak állni, a fiatal felnőttek csoportjából a családos felnőttek csoportjához tudjanak csatlakozni.

Kényszer nincs, teszi hozzá, a kormány mindenesetre teljesíti a saját lábra állásban való segítségnyújtás kötelességét.

Új hitelkonstrukciót is bejelentett a miniszterelnök a bajba jutott vállalkozások megsegítésére: eszerint

10 évre 10 millió forint erejéig kamatmentes hitelt nyújtanak a legkisebb válllakozásoknak, 3 éves moratóriummal.

Az újraindítás kapcsán Orbán 1500, illetve 2000 milliárd forintos felsőoktatás-fejlesztési támogatásról is említést tett, április 1-je után hatékonyabban használhatják fel az átalakuló intézményeknek köszönhetően, július 1-jétől pedig 

indul a 3. ütem, a nagy fejlesztések időszaka: zöldenergia, körforgásos gazdaság és digitalizálás.

A miniszterelnök hozzátette: bár a hagyományos család védelme és a migráció kérdésében sok a vita Brüsszellel, de „mi vagyunk Brüsszel legszorosabb szövetségese, mert minden erre irányuló intézkedést támogatni fogunk”.

A magyar vidék legnagyobb fejlesztési tervét is bejelentette a kormányfő, amely a következő 8-10 évet határozza majd meg. A kormányfő hozzátette: ez egy verseny a külföldi beruházások hazánkba hozásáért, amelyben „egy robusztus beruházásösztönző program mellett döntöttünk”.

Itt a jobb- s baloldal elválik, hiszen utóbbiak az adónövelés, az újraelosztás növelése és a segélyek eszközeihez nyúlnak – szögezte le. 2019-ben Koreából, 2020-ban Kínából érkezett a legtöbb beruházás; a kormányfő említette a Szijjártó Péter által bejelentett történelmi koreai gigaberuházást is. Hozzátette:

„a hagyományos autóipar helyett az autóipar új generációinak előállításában próbál hazánk vitézkedni”,

azaz a korábbi jelentős regionális pozíciók megőrzését az elektromos autók kapcsán is igyekszik megőrizni, itt a BMW debreceni gyárát említette példaként.

A kulcsszó a minőség

A miniszterelnök kiemelte: a magyar export elérte tavaly is a 100 milliárd eurós szintet, ezzel a világ 34. legnagyobb exportőre, noha a 100 évvel ezelőtti események miatt nyersanyagunk sincs, lakosságszámban pedig a 98-ikak vagyunk a világban, ezért

ez egy fantasztikus teljesítmény a magyar gazdaság részéről.

A gazdaság visszaesésünk több országnál, mint például Németország, kisebb lesz – tette hozzá a kormányfő, aki a magyarországi gazdaságban a magyar tulajdon arányának növeléséről is beszélt: e célkitűzésnél stratégiai ágazat volt az energiaszektor, a bankszektor és a média ebből a szempontból; e három ágazatban ez sikerült az elmúlt tíz évben, a negyedikben, a bolti vegyes kiskereskedelem azonban nem.

Hozzátette: 50 százalék fölé kell növelni amagyar tulajdon részarányát olyan új, stratégiai ágazatokban, mint az infokommunikációs, az építőanyagipari és a vasúti kötöttpályás járműgyártás szektoraiban.

A magyar gazdaság sikere a kormányfő szerint három kategória sikerességén múlik, ezek

• a munkásaink
• a vállalkozóink, és 
• a gazdaságpolitikusaink minősége

Azaz pontos, tanulékony és öntudatos dolgozók kellenek, „mert ha a dolgozó emberek testtartása egyenes, az ország testtartása is egyenes

a magyar munkások nem kócerájokban dolgoznak, hanem a világ legmodernebb gyáraiban dolgoznak,

ezért a munkaerőért jönnek ide az adókedvezmények mellett a beruházók”. Ha a dolgozók hozzáállása, akik ezt a kormányt megválasztották, nem ilyen lenne, „akkor nem nemzeti, hanem globalista, internacionalista, sorosista kormány lenne” – fogalmazott a kormányfő.

A vállalkozók kapcsán Orbán azt mondta: ők legyenek kezdeményezők, ütésállók és legyenek magyarok – utóbbit ki is fejtette, mondván, ez azt jelenti, hogy „amikor jól megy nekik, áldozzanak a hazára: kultúrára, sportra, egyházra”.

A gazdaságpolitikusok pedig legyenek bátrak, kiszámíthatóak és csapatjátékosok: itt a kormányfő méltatta többek között a kamarai elnököt, a jegybankelnököt és a pénzügyminisztert.

„Ha az együttállása megvaósul ennek a háromnak, fontos, hogy a miniszterelnök ne rontsa el, ami akkor történik, ha hallgat az okosakra; most azért vagyunk itt, hogy hallgassunk az okosakra” – fogalmazott a kormányfő.

Varga: Vissza a növekedési pályára

Az eseményen Parragh László, a MKIK elnöke mellett Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt.

„Nincs olyan ország, amelyet ne ért volna el a vírus, hazánk gazdaságának egyfajta satufék volt a járvány” – mondta Varga Mihály, aki szerint a magyar gazdaságnak is kétarcú éve volt 2020, ahol az elmúlt évek lendületét megakasztotta a járvány. A vsszaesés már a 3. negyedévben is kisebb volt, mint az elsőben,

A tárcavezető szerint a koronavírus nemcsak az elmúlt egy év, hanem a következő hónapok gazdasági lehetőségeit is alapvetően meghatározza, de

az emberi életek védelme mindenek felett áll, ennek költségvetési akadálya nem volt és nem lesz,

a költségvetés forrásigénye biztosított, az államadósság, bár nőtt és nőni fog, az uniós átlag alatt maradt.

Míg a hiány az európai országok szintjén alakult, hazánk jól teljesít nemzetközi beruházásokterén, hiszen a tavalyi év 1-3. negyedévében uniós összevetésben második helyen állt. Emellett a munkahelyek megőrzése terén is kedvezőek a számok, közel 4,5 millió ember áll foglalkozásban.

A kérdés immár az, mikor folytatódhat a járvány előtti növekedés: ez a vakcinációtól függ, a magyar kormány eddig 68 milliárd forinttal támogatta az egészségügyi fejlesztéseket a COVID_járvány kapcsán. Hozzátette: folytatni kell a gazdaság támogatását, a kutatás-fejlesztéstől az értékesítésik szélesíteni kell a magyar termékláncot, beszélt automatizációról is, mint a versenyképesség egyik kulcseleméről. A miniszter örömmel nyugtázta az országon belüli korábbi kelet-nyugati beruházási különbségek mérséklődését is.

Parragh: Támogatni kell a válságsújtotta ágazatokat

„A gazdaságnak élni és működnie kell”;

„a magyar gazdaság nincs bajban, bizonyos ágazatok vannak bajban, ezeken segíteni kell”

– mondta Parragh László, aki szerint 2008 után a válságból lassabban jött ki, mint Németország, de utána rendkívüli GDP-növekedést mutatott fel, ami még a tavalyi évben is magasabb volt a németnél. A beruházási ráta a legmagasabb az EU-ban, 2016 óta kilőtt – „látszik Szijjártó Péter munkájának az eredménye” – tette hozzá, kiemelve: 2020-ban alig 21 ezer fővel dolgoznak kevesebben, mint egy évvel korábban, és az egymillió munkahelyre vonatkozó ígéret is teljesült. A most egész világot érintő globális egészségügyi vészhelyzet első hulláma után nyáron a számok megint megindultak felfelé, majd a második kezelése is erősebb gazdasági fókuszt kapott. Parragh hozzátette:

„bízunk abban, ha tavasz végére, nyár elejére, még ebben az évben szép számokat tudunk produkálni”.

Az elnök visszaemlékezett arra a tízéves együttműködésre, amit a kamara a Fidesszel kötött, emlékeztetve arra, hogy a kormányzati intézkedések és a kamarai javaslatok szoros szimbiózisban érvényesültek, és új megállapodást javasolt a következő évekre a digitalizáció, a zöld és fenntartható gazdaság megteremtésére, a hazai tulajdonarány növelésére, és olyan ágazatok megerősítésére, mint az élelmiszeripar, építőipar, járműipar, védelmi- és űripar. Veszélyként említette a nem teljesítő hitelek, és a lánctartozások gyakoribbá válását, a munkanélküliség és munkaerőhiány együttes jelenlétét és az exportlehetőségek csökkenését. A válságkezelési javaslatai között szerepelt a legkisebb vállalkozásoknak nyújtandó gyorshitelek is. Hozzátette:

„amikor véget ér a COVID-helyzet, aki gyorsan reagál, az lesz a nyerte: gyors intézkedések és célzott források kellenek”.

Parragh emellett az eddigi gyakorlat folytatását kérte a miniszterelnöktől, a kormányfő pedig kijelentette, a továbbiakban is számít a közös munkára a kamarával.

Forrás: Mandiner