Soros kottájából hazudik a Transparency, a Reuters, a „független” média és az ellenzék politikusai

Hetek óta tartó támadások alatt áll Magyarország az európai uniós forrásfelhasználások állítólagos „korrupciós kockázatai” miatt. A napokban a Reuters már azt is megszellőztette, a Bizottság addig nem biztosítja a Helyreállítási Alap forrásait, amíg Magyarország nem tesz lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. A nyomásgyakorlás mögött a Soros György fizette Transparency International lózungokkal és hamis információkkal teli áltanulmánya, Soros György Bizottság-beli lekötelezettjei, a szintén részben Soros által eltartott „független” média és az ellenzék azon politikusai állnak, akik Soros személyes kitartottjai. Lássuk a részleteket, - írja a Tűzfalcsoport.

Mint egy szimfonikus mű a színpadon: a Soros-hálózat összehangolt, szervezett és óramű pontossággal mozdul egy-egy számára fontos ügyben. A karmesteri pálca Soros György kezében van, aki egyszerre dirigál az általa finanszírozott „civil szervezeteknek”, mint amilyen a Transparency International, a Brüsszelben állomásoztatott embereinek, mint amilyen a Csehországban korrupció miatt az előzetest is megjárt Věra Jourová, vagy éppen azon magyar ellenzéki politikusoknak, akik Soros migránsokat segítő szervezeteinél voltak gyakornokok. Ez utóbbi például a magyar Donáth Anna.

2021. január 23-án a Transparency International magyar szervezete egy jelentést tett közé, amely szerint „az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország”. Ezt természetesen a hazai, Sorosnak lekötelezett és szolgalelkű „független” média kritika nélkül visszhangozta, holott a Transparency kutatási metodikája senki előtt sem ismert, és a jelentés maga számtalan tárgyi tévedést és hazugságot tartalmaz. Vegyük sorra ezeket!

Bunkósbotként használja a Soros-hálózat az elavult és párhuzamosan bürokratikus uniós intézményrendszert a saját céljai érdekében

A Transparency azt állítja, a „A forrásbőség növeli a korrupció veszélyét”, és a magyar kormány semmit nem lép ez ügyben. Csakhogy ez is nyíltszíni csúsztatás.

A kormány ugyanis a korrupció elleni küzdelem stratégiai céljait a 2020-2022 közötti időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia elfogadásával határozta meg. Az érintett szervezetek e stratégiában foglaltakat figyelembe véve kell, hogy eljárjanak. A 2014-2020 programozási időszakban a 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet tartalmazza az intézményrendszer egyes szereplőinek feladatait a csalás megelőzése és kezelése érdekében. A jogszabály tartalmazza a szabálytalanságok kezelésének rendjét és az Európai Bizottság felé történő jelentéstétel menetét. Ezeket a szabályokat a kormány a 2021-től induló ciklusban is fenntartja, mi több, egy új kormányhatározatban – a Bizottság kéréseinek is eleget téve -, a kormány tovább szigorította a közbeszerzések lefolytatásának kritériumait.

A Kormány 1027/2021. (II. 5.) kormányhatározata a közbeszerzések hatékonyságának javítása érdekében szükséges intézkedésekről szól, melyben ez áll: „A Kormány elkötelezett a  hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a  mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése, a közbeszerzésekhez kapcsolódó adminisztratív terhek további csökkentése, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése, és ezáltal kedvezőbb árak kialakulásának ösztönzése iránt.” A határozat első pontja úgy fogalmaz, a „Kormány egyetért azzal, hogy az  egyajánlatos közbeszerzések Európai Unió módszertana szerinti arányát 15%-nál alacsonyabb mértékűre kell csökkenteni” és „egyetért azzal, hogy a  közbeszerzésekben a  verseny fokozása érdekében további intézkedésekkel kell segíteni a mikro-, kis- és közepes vállalkozások sikeres közbeszerzési részvételét”.

Miközben a kormányzat lépéseket tesz a korrupciós veszély csökkentése érdekében az Európai Számvevőszék, illetve az Európai Bizottság illetékes szerveinek adatai és megállapításai is alátámasztják, hogy a csalásellenes közös fellépés tagállami és uniós párhuzamosságai, a körülményes és bürokratikus információáramlás sokszor a felderítés és a büntetőintézkedések eredményességének és hatékonyságának rovására megy. Az a megközelítés, amelynek keretében a más forrásból kapott információk alapján az OLAF igazgatási vizsgálatot indít, majd pedig ezt nemzeti szintű nyomozás követi, számos esetben túl sok időt vesz igénybe, csökkentve a sikeres vádemelés esélyét.

Az OLAF az esetek 96%-ban „mellélő”

A főigazgatóságok többször mutattak már rá, hogy az OLAF zárójelentései nem tartalmaznak elégséges információt ahhoz, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett források visszafizettetését. Az is tény, hogy az OLAF éves jelentéseiben szereplő szabálytalansági gyanúkhoz kapcsolt korrekciós adatok a Bizottsággal történő egyeztetések végén általában az eredetinek a töredékére csökkennek. Az Európai Számvevőszék különjelentésében például olyan adatok is szerepelnek, amelyek szerint az OLAF pénzügyi ajánlásai szerinti összegek mintegy 58 százaléka jogalap nélküli vagy a körülmények mérlegelése folytán szükségtelen azok visszafizettetése. A számvevőszék ugyanebben a kontextusban az eredményes visszafizettetések arányát mindössze 4 százalékra tette!

Ennek ellenére Magyarország komolyan veszi az OLAF ajánlásait

Visszatérő kritika a Soros-hálózat részéről, hogy Magyarország ignorálja az OLAF ajánlásait. Nos, ez is hazugág: a magyar ügyészség az OLAF ajánlásai nyomán minden esetben protokollszerűen rendeli el a nyomozást. Az OLAF 2015-19-es évek ajánlásai alapján az ügyészség az ügyek 47%-ában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb, mint a 39%-os uniós átlag. Az ajánlásokkal lezárt vizsgálatok számát tekintve – mindössze öt ilyen volt 2019-ben – ugyanakkor Magyarország a szintén jónak mondható hatodik helyen áll az EU-ban.

A Transparency azt is állítja, „A hazai fejlesztési programok hatékonysága alacsony”. Az EuroStat adatai alapján a magyar gazdaság 2006-ban az uniós fejlettség felét, 2012-ben a kétharmadát, 2020-ban az EU–27 gazdasági térség átlagának pedig már a 74 százalékát érte el. A Transparency vádjaival szemben áll Merkel kancellár mondata is, aki szerint „Magyarország jól használja fel az EU-s pénzeket, okos beruházásokat eszközöl és okos gazdaságpolitikát folytat”. De e fenti szavakat is megerősítik a The Economics Standard és McKinsey & Company globális elemzőcégek is, amelyek így jellemezték Magyarországot, a magyar gazdaságot: „európai sikertörténet”, amelyet a „töretlen fejlődés” jellemez.

A Transparency állításait az EuroStat adatai is cáfolják. A 2008-as nagy világgazdasági válságot követően 2014-re a magyar gazdaság kilábalt a bajból, és 2015-től robosztus növekedéssel állt felzárkózó pályára, úgy, hogy folyamatosan kétszámjegyű léptékben emelkedtek a reálbérek, és a súlyos anyagi kiszolgáltatottságban élők száma 22%-ról 9%-ra esett vissza.

Ha minden pénzt ellopott a kormány, ez hogyan sikerülhetett volna?

Mi több, a Covid-19 okozta válsághelyzet sem volt képes megroppantani a magyar reálbérek töretlen emelkedését: 2019-ben Magyarország volt a dobogó második fokán a reálbéremelkedés-ütemét tekintve, vagyis Magyarország a legjobb válságkezelők ligájában játszott Európában ebben az évben is. Az ENSZ UNCTAD jelentése szerint 2019-ben a globális tőkebefektetések összértéke 42%-kal csökkent, eközben Magyarországra 140%-kal több beruházás, összesen 1700 milliárd forint értékben érkezett a Covid-válság évében, mint az ’utolsó békeévben’, 2018-ban.

A Reuters a napokban a Transparency anyagát összeollózva hazudozott Magyarországról

A magyar „független” médiában is nagy karriert futott be a Reuters cikke, mely szerint a Bizottság azt mérlegeli, nem folyósít Magyarországnak pénzt egészen addig, amíg nem lép fel a korrupció ellen. A Reuters cikke hemzseg a tárgybeli tévedésektől és az alaptalan vádaktól. Egyrészt háttérismeret nélkül dobálózik statisztikai adatokkal, másrészt olyan kritérimokat kér számon Magyarországon, melyeket más tagállamokon nem.

Még Brüsszel is elismeri, Magyarországon a közbeszerzési verseny szintje megfelelő, minden mutatóban javulást ért el Magyarország

A Reuters cikkének állításaival szemben a közbeszerzési szabályozás magyarországi gyakorlata nem tekinthető rossznak a többi tagállammal összehasonlítva. A Bizottság saját adatai alapján Magyarország jó értékkel rendelkezik az odaítélési szempontok tekintetében, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő (a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98%-a nyilvános), és a verseny szintje megfelelő. A közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma az elmúlt 6 évben 3600-ról 274-re csökkent. Az Unió úgynevezett Belső piaci eredménytáblája 2019-re vonatkozó adatai alapján a magyar közbeszerzési rendszert a Bizottság átlagos szintűnek értékelte, és vannak olyan területek, amelyeken a magyar rendszer ki tudott emelkedni az EU-s átlagból. Az első 10 legjobb mutatókkal rendelkező tagállam között vagyunk és összesen 5 tagállamnak van kevesebb „piros jelzése”, mint Magyarországnak.

A Reuters cikke „szisztematikusan felmerülő szabálytalanságokról” beszél, eközben a 2017-es uniós ellenőrzés – egy hivatalos audit - a hazai szabályozást rendben találta. A cikkben megfogalmazott „EU történetének legmagasabb pénzügyi korrekciója” állítás kapcsán szintén a Soros-hálózat mondta tollba az írást, hiszen a közbeszerzések vonatkozásában megállapított, Magyarországot érintő 10%-os átalánykorrekció átlagos mértékűnek minősül, a korrekció továbbá közvetlenül pedig nem a nem megfelelő mértékű verseny miatt történt.

Ha a napokban a tisztelt olvasó olyan ellenzéki politikusokkal találkozik a nyilvánosságban, akik a Reuters-cikket lobogtatják, és arról hazudoznak, a magyar kormány minden pénzt ellop, akkor a Tűzfalcsoport arra éri Önöket, mindenki tegye fel a kérdést magában: vajon ki rángatja marionett-bábúként mozgatott ellenzéki politikusok zsinegét?

Vajon ki lehet a bábmester?