Megegyezett a kormány és a főváros: a következő 7 évben az unióból érkező 3000 milliárd forint nagy részét az egészségügy, a közlekedés, az egyetemek és a környezetvédelmi fejlesztésekre fordítják. A tervek megvalósítására Budapest és a kormány közös munkacsoportot hoz létre. A Galvani híd megépítésének kérdése azonban továbbra is nyitott.
"Megállapodtunk, megegyeztünk" - maratoni üléssorozat előzte meg Fürjes Balázs mai bejelentését. A kormány és a főváros 5 pontban egyeztetett a fejlesztésekről, amelyben 3000 milliárd forintos keretösszegből valósulhatnak meg fejlesztések 2027-ig.
"Javasoltuk azt is, hogy ezeknek az uniós forrásoknak az elsődleges felhasználása a célterülete legyen a budapesti egészségügy, legyen a budapesti közlekedés, járuljanak ezek a fejlesztési források a budapesti egyetemek folyamatos fejlesztéséhez és negyedik célterületként a város zöldítését javasoltuk"
- foglalta össze Fürjes.
Ötödik pontban a Budapest vasúti stratégiájáról döntöttek: kiemelt szerepet kap a kötött pályás vasúthálózat. A kormány és a főváros munkacsoportot hoz létre a tervek megvalósításához. A főpolgármester-helyettes sikernek nevezte a mai megegyezést, hiszen mint fogalmazott, Budapest társbérletben van.
"Ahogy államtitkár is mondta, siker, hogy megállapodtunk a közös munkacsoportról az európai uniós forrásokra. Azért azt hadd tegyem hozzá, hogy ez lenne a normalitás. Erről nem is biztos, hogy sikerként kellene beszámolnunk" - tette hozzá Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
Korábban a kormány és a főváros arról állapodott meg, hogy 10 milliárd forint jut az Egészséges Budapest Program keretein belül a budapesti kerületeknek, amit rendelők és terápiás eszközök beszerzésére fordíthatnak.
A Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár a közlekedési fejlesztéseket is kiemelte:
"A budapesti fonódó villamos déli irányú meghosszabbítása: ez jó hír a dél-budaiknak, a lágymányosiaknak, a Szent-Gellért térről egészen a Budafoki útig három kilométer hosszan hosszabbítja meg kormányzati tervezésben és kivitelezésben, és csak olyan terveket valósítunk meg, amit jóváhagy a főváros is."
Döntöttek a pesti alsó rakpart egy szakaszának komplex felújításáról, valamint a kelenföldi buszpályaudvar kibővítéséről is. A zöld fejlesztések fontosságában is egyetértett a kormány és a főváros.
"Arra vállalkoztunk közösen, hogy az európai uniós források felhasználásánál ezeket a zöld fejlesztési koncepciókat, megpróbáljuk közös többszörösre hozni. Megnézzük azokat a metszeteket amikből alapból egyetértünk, egyébként sok ilyen van" - fogalmazott Kiss Ambrus.
A főpolgármester-helyettes kiemelte: a jövőben számos olyan egészségfejlesztés valósul meg, melyek a daganatos betegek vizsgálatát segítik elő. A Galvani híd megépítése és a P+R parkolók, valamint a Városmajori park megújításának részleteiről azonban még nem született döntés.
A döntésről Karácsony Gergely is megosztott egy hosszú posztot:
"A legfontosabb kérdés most a Budapestnek járó uniós támogatás okos és méltányos felhasználása. Miközben jelentősek a megközelítésbéli, ha úgy tetszik: filozófiai különbségek a városvezetés és a kormány között, egy részsikert már arattunk. A kormánydelegáció ugyanis elfogadta, hogy a Budapesten elkölthető helyreállítási európai támogatásról a városvezetéssel való egyeztetés alapján dönt. Persze, hiszem, ha látom, a megegyezést akkor tekintem érvényesnek, ha azt a kormány közzéteszi a hivatalos értesítőben, az elmúlt egy év alapján a szóban kimondott ígéretek megtartása – udvariasan fogalmazok – kérdéses" - kezdte a főpolgármester.
Forrás: ATV