2021. június 24. - Iván
EUR : 349.28
USD : 292.7
Időjárás ikon36°23°

Gyermekek műtétjeiről gyűjt adatokat a Háttér Társaság

Önös érdekből kisgyermekek nemi szervein végrehajtott kezelések adatait gyűjti a Háttér Társaság. A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentum szerint a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott LMBTQI-szervezet az interszex emberek magyarországi helyzetéről készít jelentést, amelyben többek között a kisgyermekeken és a csecsemőkön elvégzett, nemi szerveket érintő beavatkozásokról is szeretne beszámolni. A melegjogi szervezet projektjéhez az Európai Bizottság közel harmincezer euróval járul hozzá. 

Közérdekű adatigényléssel fordult a Háttér Társaság a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz, amely által egyebek mellett kisgyerekek nemi szervi beavatkozásairól szeretne információt szerezni – tudta meg a Magyar Nemzet. Magyarország legnagyobb LMBTQI- szervezete az adatigénylés indoklásaként közölte: 2020 és 2022 között a társaság több külföldi szervezettel együttműködve egy olyan tudatosságnövelő, valamint szociális és egészségügyi szakembereket érzékenyítő és oktató projekt megvalósításában vesz részt, amely az interszex személyek hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelmet, továbbá szükségleteik magasabb fokú kielégítését segíti elő.

A Háttér Társaság ezért a Bring-In nevezetű projekt részeként – amelynek magyarországi megvalósításához az Európai Bizottság Jogok, egyenlőség és polgárság programja 29 858 euróval, azaz közel 11 millió forinttal járul hozzá – „helyzetelemző” és „szükségletfelmérő” kutatást végez, továbbá az interszex emberek magyarországi helyzetéről készít jelentést.

Az MNO birtokába jutott dokumentumból kiderül: a jelentés elkészítéséhez a melegjogi szervezet elsősorban azt szeretné kideríteni, hogy 2015 és 2020 között összesen hány különböző személyen végeztek a hím ivarszerveket, a női nemi szerveket, illetve azok rendellenességét, továbbá a petefészek, a méh, illetve a herék megbetegedését érintő egészségügyi beavatkozást. Emellett arra is kíváncsiak, hogy

2010 és 2020 között hány kiskorú, valamint egyévesnél fiatalabb csecsemő esetében végeztek genitális (azaz nemi szerveket érintő) rekonstrukciót, sőt azt is tudni akarják, hogy a kisgyermekek nemi szervét érintő műtétek milyen diagnózisokhoz kapcsolódtak.

A Magyar Nemzet által megkérdezett gyereksebészek és gyerekurológusok egybehangzóan azt állították, hogy a Háttér Társaság jelentéséhez beszerezni kívánt adatokkal körülírt orvosi beavatkozások a valóságban tényleg rutinszerűen előfordulnak: kisfiúknál például a rejtettheréjűség, a fitymaszűkület, a heresérv vagy a húgycső nem megfelelő helyen történő nyílása, kislányoknál pedig a kisajkak összetapadása esetén. Ezeknek az eseteknek a körében viszont nem tudták értelmezni annak firtatását, hogy ezek az orvosi beavatkozások milyen diagnózisokhoz kapcsolódtak.

Álláspontjuk szerint itt ugyanis a helyzet mindig egyszerű: mindegyik beavatkozás esetében a cél az egészséges, a normális állapot helyreállítása.

Arra a kérdésükre, hogy véleményük szerint a Háttér Társaság milyen szükségletet szeretne az adatgyűjtéssel felmérni, nem kívántak találgatásokba bocsátkozni. Mint egyikük fogalmazott: ezt az adatsort helytelen lenne túlgondolni, valamilyen bonyolult, a nemi identitás egészét érintő kérdésre visszavezetni, különösen pedig bárminemű társadalmi tudatosságot növelő kampány kiindulópontjává tenni.

Annak kapcsán, hogy a Háttér Társaság milyen szükségleteket szeretett volna felmérni a kisgyermekekre irányuló adatigényléssel, Dombos Tamás, a szervezet ügyvivője a lapu kérdésére elmondta: a projekt részeként készülő jelentésben általánosságban tárják fel az interszex emberek és gyermekek magyarországi helyzetét, amelynek kapcsán nagy jelentősége van annak is, hogy a kiskorú interszex személyeken végeznek-e hazánkban, és ha igen, milyen jellegű beavatkozásokat. Elmondása szerint sok szülő van, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy egy interszexuális jegyekkel születő gyermek interszex emberként nőjön fel.

A Háttér Társaság szerint viszont egy szülő nem hozhat a kisgyermek életében olyan döntéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az milyen nemű emberként nőjön fel vagy milyen egészségügyileg nem szükséges beavatkozást végezzenek el rajta.

Dombos Tamás hozzátette: egy szülő döntési joga arra terjedhet ki, hogy a gyermek érdekeit szolgáló ügyekben határozzon. Az LMBTQ-szervezet ügyvivője azt is megjegyezte, hogy természetesen vannak olyan beavatkozások is, amelyek egy interszex állapotú gyermek esetében szükségesek lehetnek, ezek száma viszont elenyésző.

Az interszexualitás jellemzői

Az interszexuális emberek olyan biológiai nemi jellegzetességekkel születtek (többek között nemi szervek, ivarmirigyek, kromoszómák), amelyek egyértelműen nem sorolhatók be a női és férfi kategóriákba, vagy mindkettőnek megfelelnek. Egyes esetekben az interszex jegyek már születéskor láthatóak, másoknál a pubertáskorban jelennek meg, de az sem kizárt, hogy egyáltalán nem észlelhetők kívülről. Amennyiben ezek a jegyek már a születéskor felfedezhetők, az orvosok – a helyzet normalizálása érdekében – nemi helyreállító műtét és egyéb orvosi beavatkozások elvégzését javasolhatják a szülőknek. Az interszexuális jelző nem az egyén nemi identitását vagy szexuális irányultságát fejezi ki, ami azt jelenti, hogy egy interszex személy férfiként, nőként vagy éppen transzneműként is azonosíthatja magát, szexuális orientációját tekintve pedig lehet heteroszexuális, homoszexuális, leszbikus, biszexuális vagy bármilyen egyéb szexuális irányultságú.

Forrás: Magyar Nemzet

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató